Valóságos gázok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Stacionárius és instacionárius áramlás
Advertisements

A TERMODINAMIKAI RENDSZER
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
A gázállapot. Gáztörvények
MATEMATIKA Év eleji felmérés 3. évfolyam
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
GÉPKIVÁLASZTÁS.
Volumetrikus szivattyúk
Volumetrikus szivattyúk
A munkasebesség egyenlőtlensége
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Hő- és Áramlástan II. Termodinamika és Hőközlés (NGB_AG004_2)
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőerőművek körfolyamatainak hatásfokjavítása
Erőgépek és gépcsoportok jelleggörbéi
Volumetrikus szivattyúk
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A munkasebesség egyenlőtlensége
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL.
Munkapont - Szabályozás
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
Hő- és Áramlástan Gépei
szakmérnök hallgatók számára
Hőtan.
Munkapont - Szabályozás
Instacionárius hővezetés
A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Gőz körfolyamatok.
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Tüzeléstechnika Gázok égése
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Stacionárius és instacionárius áramlás
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
A gáz halmazállapot.
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
A gázállapot. Gáztörvények
Hőtan.
Előadás másolata:

Valóságos gázok

kompresszibilitási reálfaktor (Z) A valóságos gáz akkor tekinthető kellően hasonlónak az ideális gázhoz, ha kompresszibilitási reálfaktor (Z)

A kompresszibilitási reálfaktor a redukált nyomás és a redukált hőmérséklet függvényében TR=1 TR=0,9 Z Z=1 TR=1,2 TR=2,5 kétfázisú tartomány TR=5 TR=20 pR 1 8 12

Mikor tekinthető hasonlónak a valóságos gáz az ideális gázhoz? Ha a hőmérséklete legalább 2,5 ... 3 -szor magasabb a kritikus hőmérsékletnél vagy a nyomása jelentősen kisebb mint a kritikus érték

Néhány anyag kritikus állapotjelzői Név vegyjel M, kg/kmol TC, K pC, MPa Ammónia NH3 17,03 405,5 11,29 Argon Ar 39,948 151 4,864 Szén-dioxid CO2 44,01 304,2 7,39 Hélium He 4,003 5,3 0,2289 Hidrogén H2 2,016 33,3 1,297 Kén-dioxid SO2 64,063 430,7 7,883 Kripton Kr 83,8 209,45 5,5 Metán CH4 16,043 191,1 4,63 Neon Ne 20,183 44,5 2,624 Nitrogén N2 28,013 126,2 3,394 Nitrogén-dioxid NO2 44,013 309,7 7,27 Oxigén O2 31,999 154,8 5,036 Víz H2O 18,015 647,3 22,038 Levegő (keverék) – 28,97 132,5 4,00

A Van der Waals állapotegyenlet Két alapfeltételezés A gázrészecskék véges térfogattal rendelkeznek, mely csökkenti a gáz egészének rendelkezésére álló térfogatot, A gázrészecskék egymással kölcsönhatásban állnak, mely kölcsönhatást Van der Waals-erőknek nevezünk. Nyomáskorrekció a részecskék közötti kölcsönhatás figyelembevételéhez! Térfogati korrekció a részecskék méretének figyelembevételéhez!

A Van der Waals állapotegyenlet részecskék véges mérete részecskék kölcsönhatása

A Van der Waals állapotegyenlet gőz túltelítése (GFE) A E B F D G C folyadék túltelítése (ABC) valóságban elő nem forduló (CDE) v

A valóságos gázok különböző állapotegyenletei közül az empirikus állapotegyenletek biztosítják a legnagyobb pontosságot!

Ellenőrző kérdések (1) Mi a kompresszibilitási reálfaktor és hogyan mutatja a valóságos és az ideális gáz közötti hasonlóságot? Milyen feltételek fennállása estén tekinthető a valóságos gáz az ideális gázhoz hasonlónak? Írja fel a Van der Waals állapotegyenletet! Milyen korrekciókat alkalmaznak benne? Mely tartományban nem alkalmas a Van der Waals állapotegyenlet a valóságos gázok leírására? Miért?