1 Új tudományos fejlemények és következményeik a beruházási, alkalmazkodási és pénzügyi politikákra Zágoni Miklós.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

Erőforrások a Földön: Jut is marad is!!!!!
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Mi a CO2 lábnyom? Az CO2 lábnyom az ökológiai lábnyom részeként egy személy, szervezet, termék vagy rendezvény üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti.
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Az emberi rombolás jelei 1. Éghajlatváltozás január 22, Szolnok Gadó György Pál.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
1 Éghajlatvédelem a kormányzatban Zágoni Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Delegációs terem, október 13.
Készítette: Góth Roland
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
The future A jövő.
A biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései Mit kezdjünk az alacsony hozamkörnyezettel? MABISZ Konferencia október 19. Hamecz István elnök-vezérigazgató.
A víz-háborúk kora jöhet
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
Solar rendszerek környezeti hatásai Ifj. Filó György.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
Fenntartható fejlődés
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Az üvegházhatás és a savas esők
A VÍZÜGY STRATÉGIÁJA „C ÉLKERESZTBEN A VÍZGAZDÁLKODÁS ” K ONFERENCIA D R. V ARGA M IKLÓS „C ÉLKERESZTBEN A VÍZGAZDÁLKODÁS ” K ONFERENCIA D R. V ARGA M.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Kék gazdaság – Blue Economy 10 év – 100 innováció – 100 millió új munkahely Dr. Ulbert József.
© 2007 GKIeNET Kft. A környezettudatosság és informatika Lőrincz Vilmos.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Energiatervezés Energiapolitikai szempontok Forgatókönyv elemzés.
Megújuló energiaforrások: Szélenergia
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Az Éghajlatváltozás.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A jövő válsága a vízhiány Készítette: Lőrincz Bea – 10.A.
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
Biomassza-óvatosság. Érvek a biomassza mellett ÜHG kibocsátás mérséklése Energiafüggőség oldása a fosszilis energiahordozóktól, azok importjától A mezőgazdasági.
Gondolkodjunk el ! Zene A változások már léteznek!
Energiaforrások.
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
„Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában” Gulyás Gréta 12.a Bartha Szabolcs 10.a Hegedűs Márton 10.a Gyöngyösi József Attila Szakközépiskola,
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
1© Dennis Meadows, 2005 Rendszerszemlélet a felsőoktatásban Élő egyetem - konferencia Budapest, 2005 Április 21. Dennis Meadows
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Fenntarthatóság Hol tart Európa a cselekvésben? Herczog Edit Európai parlamenti képviselő Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. Budapest, november 24.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Az ökoiskolák előtt álló jelenlegi kihívások és a lehetséges válaszlehetőségek.
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
Az alternatív energia felhasználása
Globalizáció és környezeti problémák
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
Ébresztő! A fele elfogyott Hetesi Zsolt Vezető kutató
A Globalis Felmelegedes
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Készítette: Gebei László
Előadás másolata:

1 Új tudományos fejlemények és következményeik a beruházási, alkalmazkodási és pénzügyi politikákra Zágoni Miklós

2 A véleménykülönbség jó dolog A lóverseny is azon alapszik. (Mark Twain)

3 } Kibocsátási szcenáriók

4 ? Visszacsatolások

5 Új tudományos fejlemények “IDŐJÁRÁS”– Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service – Miskolczi Ferenc, NASA Langley Research Center – 2001 Vol No.4. – 2004 Vol No.4. – 2007 Vol No.1. Az üvegházhatás nem szabad paraméter

6 A részleges felhőborítással és elegendő vízpára- tartalékkal rendelkező Föld-típusú légkörök energetikailag maximált (kibocsátásokkal nem növelhető, ‘telített’) üvegházhatást tartanak fenn. A légkör üvegházgáz-piaca nem "hiánygazdaság". Ha a légkör emelni tudná a felszínhőmérsékletet, már rég megtette volna a mi kibocsátásaink előtt, nem kellett várnia a mi CO2-nkre (hiszen ott van neki szinte végtelen mennyiségben a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízpára az óceánokban)

7 Az új energetikai egyensúlyi egyenletek hatékony visszaszabályozást mutatnak: az üvegházhatás szorosan fluktuál egy elméleti egyensúlyi érték körül. Három adat: – a légkör elméleti egyensúlyi üvegházhatása – a légkör jelenlegi üvegházhatása – a légkör elmúlt 60 éves átlagos üvegházhatása 0.1 Celsius-fok hibahatáron belül azonos.

8 Amíg ez a visszacsatolás nem volt ismeretes, jogos volt az aggodalom az esetleges 4-6 fokos felmelegedés miatt. Így azonban gyakorlatilag kizárt, hogy a globális átlagos éves középhőmérséklet 2 fokkal emelkedne a XXI. század során. Pusztán az üvegházhatású gázok kibocsátásától ez fizikailag nem következhet be. A XX. században 0.76 Celsius-fok melegedés történt, ebben a nagyságrendben várható változás a XXI. században is.

9 A klíma változott, változik és változni is fog, de az a faktor, amivel az üvegházhatás megnöveli a felszínhőmérsékletet, nem változik. Tendencia a felszínhőmérsékletben csak akkor lehetséges, ha a bejövő elérhető energia mennyisége (a napsugárzás, a felhőzet, az albedo, az óceán-légkör hőcsere stb.) változik. Amíg a bejövő energia mennyisége változatlan, addig a kibocsátásoktól csak kisméretű fluktuációk lehetnek, hosszú távú trend nem.

10 Más szavakkal: A CO 2 üvegházhatású gáz Légköri mennyisége emelkedik az antropogén kibocsátásoktól Ez kifejti növekvő üvegházhatását Amit a rendszer visszaszabályoz a hidrológiai cikluson keresztül A teljes légköri üvegházhatás aktuális értéke pontosan egyenlő az elméleti perturbálatlan egyensúlyi értékkel

11 Nem íróasztal-hipotézis, hanem mért légköri adatbázisok analízise Egyelőre nem ez a mainstream, de négyszemközt egyre több tudós kolléga fogadja el Fősodorrá, nyilvános policy-vé válásához kellhet 1-2 év Addig ki-ki eldöntheti, hogy – a mai konszenzus szerint, vagy – ezen új eredmények szerint folytatja tovább a beruházásait...

12 Általános elfogadása esetén is szükség lesz – A fosszilis energiahordozók kímélésére, kiváltására, – A jövő generációk számára való áthagyományozására, – Hatékonyság-javításra, takarékosságra, – A környezetterhelés csökkentésére, – A csökkentésből származó járulékos hasznokra, – A megújulók használatára, – Az alternatív technológiák fejlesztésére, – Tudományos kutatásra, innovációra, – Környezettudatosságra, fenntarthatóságra, – A zöld munkahelyekre, zöld forradalomra, – Az elővigyázatosságra, Csak éppen nem egy külső kényszerre való hivatkozás, hanem SAJÁT MAGUNK miatt...

13 Koppenhágában A fejlődő országok évi 100 milliárd euró támogatást fognak követelni a klímaváltozás elleni harcukhoz A fentiek fényében érdemes lehet megfontolni, hogy ez a követelés tudományosan megalapozott-e Ettől függetlenül technológia-transzferre, tiszta víz és élelmiszer előállítására, egészségügyre, oktatásra, fejlesztésekre bőségesen adható támogatás

14 Alkalmazkodás Külön téma a klímaváltozáshoz való adaptáció kérdése a fejlődő és a fejlett világban Az éghajlat mindig is változott, a múltban, a jelenben és a jövőben is változni fog Nagy valószínűséggel azonban nem rohamos melegedésre, hanem fluktuációra kell számítani Ehhez a társadalomnak és a technológiáknak idomulniuk célszerű De hogy pontosan mihez, abban stratégiai jelentősége lehet a vonatkozó eredmények pontos ismeretének

15

16

17

18

19

20 A felszínhőmérséklet csak a rendelkezésre álló bejövő energia mennyiségétől függ Kibocsátásoktól lehetetlen

21 CO 2 : Káros anyag ? Légszennyező? – Az óceán 15-ször, a bioszféra 12-szer annyi CO 2 -t bocsát ki évente, mint az emberiség. Tiltsuk be az óceánokat? Klímaszennyező? – Csak akkor, ha a vízpára is az. Kereskedjünk vízpárával?

22 “Klímatörvény” 3X sem az A fosszilis cél elérhető lenne két új Pakssal és sok elektromos autóval. Ezt akarja? Gyakorlatilag nem hat a klímára (se tartalmában, se volumenében) Ez egy fenntartható energiahasználati törvény Annak nagyon helyes és fontos: takarékosság, hatékonyság, importfüggés-csökkentés, alternatív technológiák fejlesztése, innováció, zöldítés, fenntarthatóság, biodiverzitás, elővigyázatosság... De ismétlem: nem egy külső rémdrámáról való félelem, hanem saját magunk és a jövő generációk miatt

23 Hogyan tovább A Klímaklub tavasszal már rendezett egy nagysikerű nemzetközi konferenciát vezető politikusokkal Most kellene egy “workshop”-ot, munkaértekezletet tartani a sugárzáselmélet legjobb nemzetközi szakértőivel Az új eredményeket kivesézni, ízekre szedni, a következményeket végiggondolni És stratégiát kialakítani...

24 Köszönöm figyelmüket.