Környezetgazdálkodás 1.

Nedves ülepedés a légkörben. A „savas” esők (áttekintés) A légkör, mint oxidáló közeg A CO2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben, forrásaik

Nyomgázok ad- és abszorpciója felhőben – pH meghatározók Henry törvény – gázoldódás ~ gáz parciális p. Elnyelődés pH függő: CO2 konc. kapcsolat Tengerek felett CO2 + H2O (disszociáció) →CO3-- és HCO3- [H+] = [OH-] + [HCO3-] + 2 [CO3--] Légköri egyensúlyi pH: 5,6.

Szárazföldek felett pH meghatározók: SO4--; NO3-; NH4+ Származásuk: I. NO3-: salétromsavgőz disszociációjakor II. SO4--: lehet 1. abszorbeált SO2-ból O3 v. H2O2 oxidációjával; 2. katalitikus oxidációval (Fe, Mn stb)

pH meghatározásban semlegesítő hatással bíró „egyedüli” légköri anyag III. Bázikus anyag kiinduló gáz: ammónia NH3 + víz → NH4+;+ OH- Hatása: savak semlegesítője pH módosulás: kénsav és salétromsav átalakítása során

pH-t meghatározó ionok Mészáros (1993) szerint

Levegő oxidációs képesség változása Szenny. vegyületek ciklusa módosul Szennyezés – O3 – szabadgyök keletkezés Ózonszint emelkedés - NO kapcsolat (körfolyamat) Regionális hatású szennyezés. Ózon veszélyességi küszöb: 75 ppb. SO2 oxidálásával H2SO4 növeli, másodlagosan mindig SAVASODÁS-t eredményez.

Savas eső regionális hatásai 1. Vízi ökoszisztémák Gránit alapú tavak – Al kioldódás – nehézfém mérgezés (halak). Érintett: Skandinávia, Kanada. Okok – védekezés. 2. Erdőpusztulás okok: Közvetlen levél veszélyeztetés Talaj veszélyeztetés Tápanyag kimosódás (Mg) – betegség pH vált.- mikorrizha pusztulás

Vízben élő állatok eltérő érzékenysége a savas esőkre

Savas esők erdőben okozott %-os kártétele Európában www.images.google.com

Növények Klorózis (klorofill destrukció) Nekrózis (szöveti elhalás) Pigmentképzési és légzési zavar Növekedési rendellenességek Gyümölcs nem károsodik! Erdei fák – fenyő, tölgy, kőris (0,12 ppm/8 ó) Lucerna- indikátor növény (1 ppm/ó)

A savas eső virágban okozott kártétele A kártétel az alsó, csapadéknak jobban kitett szirmokon erősebb. A virág színét adó pigmentek elbomlása jól követhető. www.images.google.com

Talajok – savasodás (műtrágyázás!) Tápanyag forrás = talaj – hasznos elemek kimosása pl. Ca és P mérgező elemek kioldása pl. Al és Cu Tünet: vashiány – antagonista elemek és hatásaik

Nehézfémek (nedves ülepedés!) Aeroszolokhoz kapcsolódik; nedves ülepedéssel kerül ki. Növény-állat-ember!!! Hatások Kadmium: vese elégtelenség; Ólom: idegrendszer, vérképző szervek; Vanádium: zsír szintézis (koleszterol) gátló; Cink: tüdő, légzés; Nikkel: tüdőrák; Réz: máj, vérképzési gondok.

Kadmium száraz ülepedés 2004-ben [g/km2/év] www.images.google.com

Ólom száraz ülepedés 2004-ben [g/km2/év] www.images.google.com

Higany száraz ülepedés 2004-ben [g/km2/év] www.images.google.com

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A légkör pH-jának meghatározása ph-t determináló ionok A „savas” esők hatása a Vízi ökoszisztémákra Erdőkre Talajokra Nehézfémek ülepedése és hatásai

ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI Mekkora a légkör egyensúlyi pH-ja és miért? Mely elemek okozzák a légköri pH alacsonyabb kategóriába tolódását? Melyek a savas esők legfontosabb hatásai?

Felhasznált források Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. Egyéb források: www.google.com/images További ismeretszerzést szolgáló források: www.http://zeus.szif.hu/ejegyzet/levved/levego Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!