Jelentés a fizetési rendszerről Bartha Lajos MNB Klub július 12.

Jelentés a fizetési rendszerről, július A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)! Forrás: MNB 2

A pénzforgalom fejlesztése a hatékonyság és a biztonság növelésével Az elektronizálással évi 100 milliárd forintos nagyságrendű erőforrás- felhasználást lehetne megtakarítani Jelentés a fizetési rendszerről, július Jelentős erőforrásokat lehetne megtakarítani az elektronikus fizetési módok intenzívebb használatával 3

A készpénzmentesítésben kiemelt szerepe van a fizetési számláknak és kártyáknak Szükség van egy széles körben elérhető alapszámla konstrukcióra A lakossági használat ösztönzése szükséges az állami és a vállalati ki- és befizetések elektronizálásán keresztül is Jelentés a fizetési rendszerről, július Javítani kell a hozzáférést az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz 4

Földrajzi egyenlőtlenségek az infrastruktúra fejlettsége terén Jelentős lemaradás nemzetközi összehasonlításban Cél, hogy a lehető legtöbb helyen lehessen használni az elektronikus fizetési módokat Fontos szerepe lehet a Magyar Postának és a Takarékszövetkezeteknek Jelentés a fizetési rendszerről, július Fejleszteni kell a készpénzmentes fizetéseket elfogadó infrastruktúrát 5

A kisebb kereskedőknél jelenleg nem éri meg terminált telepíteni, mert az alacsony forgalom miatt nem térül meg A támogatási program finanszírozása lehetséges európai uniós forrásokból vagy a piaci szereplők hozzájárulásával Tavasszal kidolgozásra kerültek a piaci szereplőkkel közösen a pályázat szakmai részletei az NFM és az NFÜ kérésére, a pályázat kiírása azonban eddig nem történt meg Egy berendezés forintos összköltségét tekintve kb ezer db POS-t lehetne kihelyezni másfél milliárd forint pályázati forrásból, ami egyszeri közel 20%-os plusz növekedés a hálózatban Elősegítené a SZÉP kártya (és hosszú távon az Erzsébet utalvány) elfogadó-hálózatának bővítését is Jelentés a fizetési rendszerről, július Szükséges a POS-terminálok telepítésének támogatása az elfogadóhálózat fejlődésének gyorsítása érdekében 6

Szükséges a bankközi jutalékok szintjének jelentős csökkentése A kártyaelfogadás költségeinek csökkentése A pénzforgalmi szolgáltatók közötti verseny erősítése Szükséges a kártyaelfogadás fokozatos kötelezővé tétele és a készpénzhasználat korlátozása a kiskereskedelemben A POS terminálok telepítésének támogatása és a bankközi jutalékok csökkentése nem elegendő a rejtett gazdaság jelentős mérete miatt Célszerű az érintett kör fokozatos szélesítése A vállalatok közötti tranzakciók esetén is korlátozni kell a készpénzhasználatot. Első lépésnek jó a másfél milliós javaslat. Jelentés a fizetési rendszerről, július A fizetésikártya-elfogadás fejlesztése érdekében szabályozói beavatkozás indokolt Bankközi jutalék csökkentése POS-terminálok telepítésének támogatása Kártyaelfogadás kötelezővé tétele és készpénzhasználat korlátozása Széll Kálmán Terv 2.0 7

A készpénz és a készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) látszólagos ingyenessége hátráltatja a hatékonyabb fizetési módok elterjedését Nem volt szerencsés egyes szolgáltatók korábbi gyakorlata a sárga csekk díjának megjelenítésére A fogyasztóvédelmi törvény tavaszi módosítása hosszabb távon is konzerválhatja a kevésbé hatékony fizetési szokásokat Megoldás: átlátható és az alapterméktől elkülönülő árazás, de ez nem vezethet burkolt áremeléshez Az új fizetési megoldások (pl. EBPP) szintén növelhetik a rendszeres tranzakciók hatékonyságát, de szükséges közös szabványok létrehozása Jelentés a fizetési rendszerről, július A rendszeres fizetések esetén átlátható és az alapszolgáltatástól elkülönülő árazás indokolt 8

A pénzforgalmi szabályzás két szinten zajlik: Pénzforgalmi törvény Pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet MNB szabályozási és ellenőrzési filozófiája: Információs asszimetria kezelése Beavatkozás az önszabályozás kudarca esetén Információs asszimetria: 2009-től érvényes új pénzforgalmi szabályok rendszeres megszegése (teljesítési szabályok, haladéktalan jóváírás, értéknapozás, fedezetlen megbízások kezelése) 2011-ben 16 ellenőrzés kapcsán 7 szereplőnek összesen 21,4 millió forint bírság Önszabályozás kudarca: A napközbeni elszámolás bevezetéséhez szabályozásra volt szükség, mert a szereplők önszabályozása nem vezetett eredményre július 2-tól kétóránként, napi öt ciklusban történik meg az elektronikus átutalások elszámolása Jelentés a fizetési rendszerről, július A jegybanki szabályozás és ellenőrzés hatékony eszköz az MNB pénzforgalmi céljainak eléréséhez 9

A fizetési kártyák chipesre cserélése jelentősen felgyorsult 2010-ben A hazai kártyaelfogadóknál már érezhető a chipmigráció hatása, jelentősen csökkent a hazai pénzforgalmi szolgáltatók és kereskedők által leírt veszteség Az új típusú visszaélések (internet, telefon) ellen a szabályozás véd és jönnek az új biztonsági megoldások Jelentés a fizetési rendszerről, július Az elektronikus pénzforgalomban alacsony a visszaélések aránya 10

Számos utalványtípus van jelen a pénzforgalomban, melyekhez eltérő mértékű kockázatok kapcsolódnak Egyszer használható (pl. étkezési) és forgatható (pl. helyi pénzek) A kockázatok alapvetően a kibocsátókhoz kötődnek: fedezetként lerakott ügyfélpénz eltűnik, visszaváltás feltételei változnak, ügyfeleket nem (vagy félre) tájékoztatják Bár nem pénzhelyettesítő, de a fogyasztók annak érzik, emiatt reputációs kockázata van a pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő hatóságoknak Az MNB a szabályozásra vonatkozó szakmai koncepcióját eljuttatta az NGM-nek A forgatható utalványok szabályai a Hpt-be kerülnének és az MNB ellenőrizné, a nem forgathatóké egy kormányrendeletbe és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal felügyelné A szabályok gyakorlatilag ugyanazok, mivel a kockázatok is hasonlóak Jelentés a fizetési rendszerről, július Az utalványpiac működésével kapcsolatos kockázatok indokolttá teszik a szabályozói beavatkozást 11

A felvigyázás Magyarországon kiterjed: a VIBER-re, a BKR-re és a Értékpapír- elszámolási és kiegyenlítési rendszerre. A fizetési, értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felvigyázása alapvető jegybanki feladat Kockázat alapú felvigyázói keretrendszer Kapcsolódó rendszerek kockázata Elszámolási és kiegyenlítési kockázat Szolgáltatás ellátásának kockázata Jelentés a fizetési rendszerről, július A felvigyázói munka keretét két szempont adja, a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működése. Üzemeltetőelszámolás BKRGIRO Zrt.késleltetett VIBERMNBvalós idejű Értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszerKELER Zrt. KELER-KSZF Zrt.kombinált 12

Magas rendelkezésre állás Kapcsolódó rendszerkockázatok is csökkentek 2011-ben a szolgáltatás ellátásának kockázata mindhárom felvigyázott rendszerben alacsony volt Jelentés a fizetési rendszerről, július Forrás: MNB 13

Jelentés a fizetési rendszerről, július A napközbeni likviditás (számlaegyenleg+hitelkeret) rendszerszinten és egyedi banki szinten is bőséges maradt. A likviditásellátottságot tovább segítette a 2010 novemberében bevezetett, 2-5% között szabadon választható tartalékráta intézménye. Átlagosan alacsony a hitelkeret-kihasználtság, de néhány szereplőnél magas A szabadon választható kötelező tartalékráta intézménye javította több nagyforgalmú résztvevő likviditását. Forrás: MNB Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat a VIBER-ben alacsony volt 14

Jelentés a fizetési rendszerről, július A BKR-ben a likviditás (ugyanaz, mint a VIBER-ben) bőséges volt, az esetenként előfordult sorállások mögött nem likviditási problémák álltak. A napközbeni rendszer bevezetésével megváltozhat a helyzet, folyamatosan nyomon követjük, ha kell beavatkozunk Forrás: MNB Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat a BKR-ben alacsony volt 15

Jelentés a fizetési rendszerről, július Az azonnali piacon az elszámolási és kiegyenlítési kockázat növekedett az előző évhez képest, de a nem-teljesítések rendezésére az elszámolási napon, illetve a rákövetkező napon sor került. Azonnali piac teljesítési határideje 2012-ben ról órára kitolódott, amely várhatóan csökkenti a nem-teljesítések bekövetkezésének valószínűségét. Az energiapiacokon az elszámolási és kiegyenlítési kockázat egy gázpiaci klíringtag nem-teljesítése miatt átmenetileg megnőtt, de később minden pénzügyi kötelezettségét rendezte. Felvigyázói ajánlások: energia és tőkepiaci elszámolás szétválasztásának megvizsgálása, készfizető kezességvállalás modelljének megszüntetése (tőkerendezés). Forrás: MNB A KELER-KSZF által garantált piacokon a nem-teljesítések gyakorisága megnőtt, azonban a rendezésükre minden esetben sor került 16