A művészi nyelvhasználat Szépirodalmi stílus

A művészi nyelvhasználat a nyelv minden rétegébe behatol, hogy ebből az anyagból és szabályokból valami egyedit megismételhetetlent alkosson

A poétikai hatás két legfőbb eszköze A képszerűség jelentésváltozásból eredő stíluselemei – a szóképek Stilisztikai formák vagy stílusalakzatok A két stílusértékteremtő mód mellett más eszközök is vannak: zeneiség, hangszimbolika, művészi mondatszerkezet, a nyelv „láthatósága” stb.

A szóképek, költői képek (trópusok)

A szókép meghatározása A retorika és a stilisztika rendszerében az a jelenség, amely valamilyen jelentésátvitelt tartalmaz. Szókép például: Az allegória A metafora A metonímia A szinekdoché

Az azonosításnak két alapvető módja van: METAFORA METONÍMIA Névátvitel, amely két jelentés részleges közösségén, vagy két jeltárgy hasonlóságán alapul. Névátvitel, amely két jelentés érintkezésén alapul: mind a két jelentés ugyanannak a nagyobb, átfogó halmaznak a része.

Metafora példák GYÖKÉR főnév 1. jelentése „növények föld alatti része, táplálja és tartja a növényt” 2. jelentése „foggyökér” – jeltárgy és funkció hasonlósága 3. jelentése többes számú alakban gyökerek „eredet”, - a két jelentés részleges azonosságán alapul (elképzelhető, nem érzékelhető) „Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany: Toldi) „És az ifjú három keblet, három jó szagú rózsát számolt meg.” (Krúdy: Mit látott Vak Béla…) „A hamuszürke égen a pitymallat bazsarózsái nyiladoztak.” (Kosztolányi: Esti Kornél)

A metonímia fajtái Térbeli érintkezés: Időbeli érintkezés: „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma: Fölveré azt szerelem hatalma” (Vörösmarty: Szép Ilonka) Időbeli érintkezés: A reneszánsz maradandót alkotott a művészetek terén. (köznyelvi választékos) Anyagbeli érintkezés: „Hideg vasat merít magába” (Madách: Az ember tragédiája) Ok-okozati érintkezés: „Boglyák hűvösében tíz- tizenkét szolga…” (Arany: Toldi)

Metaforából származó szóképek Metafora Metaforából származó szóképek Megszemé-lyesítés Allegória Szimbólum Szinesztézia Metonímia Szinekdoché

SzóképEKHEZ CSATLAKOZÓ STILÁRIS ESZKÖZÖK HASONLAT KÖRÜLÍRÁS EUFEMIZMUS

Szinesztézia Metaforából származó nyelvi kép Elemei két vagy több különböző érzékelési területről származnak (látás hallás, tapintás, hőérzet, ízlelés, szaglás stb.) Példák: „Még édesíti a fanyar szobát…” (Szabó L.) „Milyen volt hangja selyme sem tudom már” (Juhász Gy.)

Szinekdoché A metonímia származéka Az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk. Ennek alapja, hogy az egyik jel jelentése része a másik jel jelentésének Nem-faj típusú: Faj helyett nem: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak…” Nem helyett faj: „Nyelvel a kuvasz is” (Arany) Rész-egész típusú: Rész helyett egész „Nem a tenger lámpatornya/ Egész helyett rész Mely felé küzd száz vitorla” Többes szám helyett egyes szám: „Mentek-é tatárra, mentek-é törökre” (Arany: Toldi)

Komplex képek – metaforából származó szóképek Allegória Mindig több elemi képből épül fel Általában elvont fogalmat, erkölcsi eszmét, lelki sajátosságot tesz képszerűvé Megszemélyesítés Teljes jogú és értékű metafora Nem emberi tárgyat emberi képpel fejez ki vagy jellemez Szimbólum Vagy jelkép Hozzá kapcsolódó érzéseknek, hangulatoknak érzékelhető jelenség általi jelölése, megnevezése. Nem részletez, csupán jelzi a jelentés összetettségét!

A szóképekhez csatlakozó stiláris eszközök Körülírás A fogalmat nem nevezi néven, hanem szembeötlő vonásai alapján más szavakkal fejezi ki Hasonlat Benne a tárgyi és a kép elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamba van állítva – a képi elem elképzelhetővé teszi a tárgyi elemet Eufemizmus A körülírás egyik fajtája Kellemetlen, illetlen vagy nyers jelenségeknek, fogyatékosságoknak enyhítő, szépítő megnevezése Udvarisság, tapintat vagy kímélet eszköze

Stílusalakzatok – mondatstilisztikai eszközök

Az alakzat a szokásostól valamilyen célból eltérő, átalakított nyelvi forma, mint a Hangsor Szókapcsolat Mondat Leggyakoribb eset/módszer lehet a: Hozzáadás Elhagyás felcserélés

ALAKZATOK HANGALAKZAT MONDATALAKZAT GONDOLATALAKZAT

HANGALAKZAT - PÉLDÁK … oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty) Hozzáadás Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját. (Petőfi) Elhagyás Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh. (Arany) Felcserélés

Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz Ismétlések Hová, hová édes férjem? Most tél van és csend és hó és halál. Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag, néma, / Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a Hold. (Ady) Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, (Petőfi) Felsorolás És akkor még sok más színű tintát, / bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat. (Kosztolányi) Fokozás Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)

Figura etimologica Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy nyelvtani, jelentéstani egységet. „Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak” (Ady)

Példák a felcseréléshez De jó messze volt még szép Magyarországtól, / Mert Franciaország esik tőle távol. (Petőfi) A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő. (Tóth Árpád) Ezüst derűvel ráz a nyír / egy szellőcskét és leng az ég. (József A.)

Gondolat-alakzatok Párhuzam Ellentét Áldjon vagy verjen sors keze… Ismétlés és megfordítás együtt Testvérünk voltál, és lettél apánk. Kérdés Ment-e könyvek által a világ elébb? Érzelmi alakzat (felkiáltás) Ó, irgalom atyja ne hagyj el! Paradoxon (látszólagos képtelenség) Te sem haltál meg, népem nagy halottja Oximoron (abszolút képtelenség) Felszentelt hóhérok

párhuzam Vetettem ibolyát, Várom kikelését, Várom a szeretőm Hozzám jövetelét. Kikelt az ibolya De nem az a teljes, Eljött a szeretőm, De nem az a kedves. (Magyar népdal)

Köszönöm a figyelmet!