Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében Útügyi Napok Sopron, 2009. szeptember 9. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes, egyetemi tanár

Az ITS stratégia szükségessége Az ITS rendszerek/szolgáltatások fejlesztési irányainak, prioritásainak rögzítése/megfogalmazása szükséges a közlekedés-politikai célok eléréséhez. Az ITS stratégia prioritásainak meghatározása a hazai helyzet, a fejlődés várható tendenciái és a stratégiai jellegű dokumentumok figyelembevételével történik. A prioritások meghatározása mellett feladat-meghatározás: műszaki és nem műszaki jellegű feladatok rögzítése. Közúti közlekedéshez kapcsolódó stratégia – a minden egyes közlekedési ágazatot magába foglaló stratégia részeként – kapcsolódási pontokkal kell rendelkezzen a többi alágazat irányába.

Az ITS rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák A közlekedés globalizációja elkerülhetetlen Európában, az új EU országok csatlakozása felgyorsítja ezt a folyamatot. Európai és regionális együttműködés felerősödése (MIP I-II; euró-regionális projektek: CONNECT; EasyWay indítása). Közlekedésbiztonság szerepének felerősödése: eSafety kezdeményezés (EU közlemények, ajánlások, eCall MoU).

ITS rendszerek fejlődésének irányai Általánossá válnak a mindenki számára, minden időben, mindenhol rendelkezésre álló információs szolgáltatások. A felhasználók köre kibővül a közösségi közlekedést használókra, egyéb úthasználókra is. A lehetséges műszaki megoldások széleskörű intelligens közlekedési szolgáltatásokat tesznek lehetővé. Az ITS rendszerek/szolgáltatások alkalmazása terén megnő az igény a Public Private Partnership (PPP) iránt. A rendszerintegráció szerepe felerősödik.

Stratégiai jellegű EU dokumentumok „White Paper: Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni” (2001. szeptember), „Keep Europe moving – sustainable mobility for our continent”, mid-term review (2006. június), „Freight Transport Logistics Action Plan” (2007. október), „Intézkedési Terv az ITS rendszerek európai alkalmazásához” (2008. december), „Keret-rendszer meghatározására az intelligens közlekedési rendszereknek közúti közlekedés területén, és a más közlekedési alágazatokkal való kapcsolódásuk vonatkozásában történő alkalmazásához” az Európai Parlament és a Tanács Direktívája (2008. december).

„ITS Action Plan” - megvalósítási stratégia A fenntartható közlekedés biztosításának feladatai: A rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználása, a torlódások csökkentése. A közlekedésbiztonság, a szállítás biztonságának növelése. A káros környezeti hatások csökkentése, hatékonyabb energiafelhasználás elérése.

Az ITS lehetőségei Torlódások csökkentése 5-15%-kal (dinamikus forgalmi menedzsment, útvonalajánlás, navigáció, EFC stb.). A halálos kimenetelű, és a súlyos kimenetelű balesetek számának 5-15%-os csökkentése (ESC, intelligens jármű funkciók stb.). 10-20%-os CO2 kibocsátás csökkentés (intermodalitás, EFC stb.).

„ITS Action Plan” - megvalósítási stratégia Kiemelt jelentőségű területek: Közúti és forgalmi adatok optimalizált használata. TERN hálózat forgalmi menedzsmentje. Közlekedésbiztonság és az áruszállítás biztonsága. Járművön belüli alkalmazások integrálása az ITS rendszerekbe. Adatbiztonság, személyes adatok védelme. Európai szintű együttműködés és koordináció az ITS rendszerek területén. Részletes feladatok rögzítése 2009 – 2014 között minden egyes területre

ITS Direktíva Az európai ITS alkalmazások keretét adja meg a következő évekre vonatkoztatva. Meghatározza az EU tagországok feladatait. Az ITS alkalmazásokat specifikálja. Jelentési kötelezettséget ír elő az előrehaladásra vonatkozóan (Tagországoknak az EU Bizottság felé, Bizottságnak a Parlament felé).

Stratégiai jellegű hazai dokumentumok „Magyar közlekedéspolitika 2003–2015” c. dokumentum, GKM, 2003. „Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)” c. dokumentum, IHM, 2003. „II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja: 2007–2013 között”; ITS széleskörű alkalmazása kiemelten kezelendő irány a KözOP-ban. „Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2020” „Zöld könyv”: vitaanyag; „Fehér könyv”: stratégiai dokumentum; Alágazati stratégiák.

Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010 A GKM új dokumentuma a 2020-ig tartó infrastrukturális fejlesztések keretét adja. A „Fehér Könyv” harmonizált stratégiát ad a személyközlekedés, az áruszállítás és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, horizontális hatásokat is meghatározva. A dokumentum része az egységes közlekedésfejlesztési stratégia célkitűzéseit megvalósító al-ágazati fejlesztések.

Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010 A horizontális hatásoknak nevezett, általánosan érvényesítendő célok kiemelése: közlekedésbiztonság javítása, környezetterhelés csökkentése, a közlekedés energiahatékonyságának javítása, a korszerű IT megoldások alkalmazása. Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások a közlekedéspolitika részét képezik!

Az ITS rendszerek és szolgáltatások prioritással rendelkező területei ITS alkalmazása a modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment. Az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszerei. Forgalomirányító központok. Multi-modális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek. Elektronikus útdíjgyűjtés. Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing). Teherszállítás/logisztika ITS alkalmazásai. Közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek (eCall).

ITS alkalmazások a modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment Jelentősége A modern útüzemeltetés egyik kiemelt területe a forgalomlefolyás szabályozása, a járművezetők folyamatos informálása. A valósidejű forgalmi menedzsment célja, a mobilitás biztosítása az aktuális forgalmi igény és a meglévő forgalmi kínálat befolyásolásával, összehangolt intézkedéscsomag segítségével. Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon át (autópálya – Budapest; autópálya – főútvonalak), ill. országhatáron átnyúlóan (Duna korridor: magyar-osztrák-szlovák együttműködés).

Kapcsolódó feladatok Az útmeteorológiai információs rendszer és a forgalmi információs rendszer további kiterjesztése; a gyűjtött adatok, feldolgozott információk felhasználása más információs rendszerekben, az úthasználók részére az információk rendelkezésre bocsátása, hozzáférés más rendszerszolgáltatók részére. A forgalmi menedzsment tervek/intézkedések minőségi továbbfejlesztése és térbeli kiterjesztése az autópálya-hálózaton; az autópálya hálózat forgalomszabályozó rendszereinek összekapcsolása a budapesti forgalomirányító központtal. A „Duna-korridor” közös forgalmi menedzsment tervének közös elkészítése és üzemeltetése.

Az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszerei Jelentősége Forgalmi menedzsment eszköztárában a VJT-t felhasználó forgalomszabályozó- és információs rendszerek a legjelentősebbek. A „White Paper” szerint az európai szinten összehangolt forgalomirányítási intézkedések a forgalmi körülmények általános javulását eredményezhetik. A jövőben a VJT-t felhasználó integrált forgalomszabályozó- és információs rendszereknek kell az autópálya forgalomszabályozás alapját képezniük.

Kapcsolódó feladatok A meglévő forgalomszabályozási- és információs rendszerek minőségi továbbfejlesztése, illetve térbeli kiterjesztése az autópálya-hálózaton. A hálózat kritikus szakaszain (fővárosi bevezető-szakaszok) érzékelők telepítése (videokamerás megfigyelés) a rendkívüli forgalmi helyzetek azonnali érzékelésére. A forgalomszabályozó- és információs rendszerekre alkalmazási kritériumok (forgalmi terhelés, baleseti helyzet) figyelembevételével prioritási lista készítése a hosszú távú fejlesztési/beruházási tervekhez.

Forgalomirányító központok Jelentősége A forgalmi információs központok (TIC – Traffic Information Centre) és a forgalomirányító központok (TCC – Traffic Control Centre) magas színvonalú működése a forgalmi menedzsment intézkedések, valós idejű információs szolgáltatások alapja. Autópálya forgalomirányító/forgalmi információs (fő)központ az üzemeltetési határokon átnyúló, más központokkal való együttműködést, illetve a hatékony forgalmi menedzsmentet teszi lehetővé. Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon, infrastruktúrák közötti határon és valóságos országhatáron keresztül.

Kapcsolódó feladatok A meglévő forgalomirányító központok/ forgalmi információs központok átfogó elemzése. A hazai TIC/TCC hálózat lehetséges központjainak meghatározása. Az ÁAK zrt. forgalomszabályozó központjának migrációja, fejlesztése (követelmények meghatározása, szolgáltatások koncepciója). Követelmények meghatározása a központok különböző funkcióihoz (adatgyűjtés, -tárolás, -csere stb.). Központok közötti együttműködés (szolgáltatások koncepciója, „PPP” együttműködés, üzleti modellek, marketing modellek).

Multimodális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek Jelentősége Az utazás előtti és utazás alatti szolgáltatások azonos jellegű információkat használnak, gyakran azonos technológián keresztül jutnak el a járművezetőkhöz: „utazási információs szolgáltatások” szerint kezelhetők. A felhasználók/közlekedők számára intermodális, személyre szabott információk, minden helyen, időben. Alapfeltétel: átfogó multimodális adatbázis rendelkezésre állása, ill. a szükséges információk továbbítása/cseréje („PPP” szerepe).

Kapcsolódó feladatok Az úthálózatra vonatkozó statikus adatbázisok kiegészítése aktuális mérési adatokkal, „on-line” információkkal. A kibővített adatbázis segítségével az útvonalajánlásoknál az aktuális forgalmi viszonyok figyelembevétele. Kapcsolódó feladatnak tekinthető az együttműködés a mérési adatok rendelkezésre bocsátására és az információk aktualizálására az adatbázisok tulajdonosaival.

Elektronikus útdíjgyűjtés Jelentősége A közúti infrastruktúra finanszírozásához a költségvetés forrásain kívül egyéb pénzügyi eszközök is szükségesek. A gazdasági célokon kívül ökológiai célok is elérhetők, így megfontolandó a forgalom okozta externális költségek alapján a használatfüggő költség-hozzájárulás. Új rendszer kialakításakor figyelembe veendő a 2004. évi 2004/52/EK sz., a „Közösségen belüli elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek átjárhatóságáról szóló” „interoperabilitási” irányelv. A díjpolitika állami hatáskör, de szükséges az EU vonatkozó elveit, szabályozását is figyelembe venni.

Kapcsolódó feladatok A jövőben a hazai autópálya-hálózaton jelenleg alkalmazott rendszerek mellett, majd később azt felváltva létezhetnek az elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek. Szükséges az útdíj-szintekre, az érintett útszakaszokra és gépjármű-kategóriákra, a díjszint-kategóriák közötti differenciálására vonatkozó díjpolitikai döntések meghozatala és a stratégiai díjpolitikai elvek kialakítása. A rendszer bevezetése ütemezésének meghatározása. A rendszer üzleti-kereskedelmi modelljének elemzése, elfogadása. A díjpolitikai elvek értelmében részletes gazdasági, környezeti és társadalmi hatáselemzés elvégzése; és a szükséges jogszabályi háttér kialakítása.

Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing) Jelentősége A „Fehér könyv” feladatként fogalmazza meg az integrált, egységes jegyrendszer kialakítását a személyközlekedési rendszerekben, a tarifapolitika átláthatóságának biztosítása céljából. Az „EKSF” külön pontban foglalja össze az elektronikus közlekedési és jegy- és bérletrendszer témakörét. Az érintett intézmények és vállalatok által aláírt szándéknyilatkozat előmozdítja az országosan egységes elven működő közlekedési kártyarendszer bevezetését.

Kapcsolódó feladatok Az ELEKTRA keretrendszer működéséhez szükséges központi irányítást igénylő döntések elfogadtatása. A kapcsolódó törvények módosítási igényeinek rendezése (pl. kedvezmények, informatikai rendszer védelme). A rendszer üzleti-kereskedelmi-pénzügyi modelljének elfogadása; az Országos Közlekedési Kártyaközpont létrehozása, az elszámoláshoz szükséges interfészek kidolgozása stb. Az elektronikus jegyrendszer továbbfejlesztési lehetősége lehet a további integráció.

Teherszállítás / logisztika ITS alkalmazásai Jelentősége Az EU „Áruszállítási logisztikai intézkedési terve” azonosította az e-áruszállítási (e-freight) és az intelligens közlekedési rendszerek beavatkozási területeit. Az EKFS az áruszállítás területén a logisztikai szolgáltatások javításának költség-hatékony módszereként jelölik meg az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazását. A 2007-2013 évekre vonatkozó „Magyar logisztikai stratégia (MLS)” tervezete célja, hogy 2013-ra Magyarország a régió egyik logisztikai szolgáltató központja és ún. „cargo hub”-ja legyen.

Kapcsolódó feladatok A hazai közúti teherszállítási ITS alkalmazási terület jövőbeli fejlődését meghatározó kiemelt két célterület a jármű- és küldeménymenedzsment, valamint az e-áruszállítási lánc. A feladatoknál szükség van a köz- (szakminisztériumok, hatóságok) és az érintett magán-szektor (szállítási és logisztikai szolgáltatók, szakmai szervezetek) együttműködésére. A közszféra feladatai a szabványosítási-szabályozási, illetve a korszerű megoldásokat előmozdító támogatási keretrendszer kialakításában elsődlegesek.

A közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek Jelentősége Az eSafety kezdeményezés célja a TERN-hálózat balesetei számának csökkentése korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával (potenciál: 25 %). eSafety önálló jármű-rendszerek prioritásai: ESP, holt-tér monitoring, alkalmazkodó fényszóró, akadályra figyelmeztető rendszer, sáv-elhagyásra figyelmeztető rendszer (eSafety Fórum). eSafety külső infrastruktúrán alapuló rendszerek prioritásai: eCall, RTTI, dinamikus forgalmi menedzsment (VJT), helyi veszélyre figyelmeztető rendszer, kibővített mozgó járműadatok, speed alert.

Kapcsolódó feladatok Az eSafety rendszerek közül számunkra elsősorban külső infrastruktúrán alapuló rendszerek megvalósítása szerepel prioritásként. A kedvező hatásuk miatt az RTTI (valós idejű közlekedési és forgalmi információk), dinamikus forgalmi menedzsment és a helyi veszélyre figyelmeztető rendszerek jelentősek. A hazai tevékenységeket jelenleg a CONNECT, a jövőben pedig az EasyWay projekt integrálja. Külön kezelendő az eCall integrált segélyhívó szolgáltatás, amelyre vonatkozó európai „MoU” aláírása magyar részről még nem történt meg.

Összefoglalás Az EU Bizottság „Intézkedési Terve” szerint az ITS megoldások egyértelmű előnyökkel és hozzáadott értékekkel rendelkeznek a közlekedés fenntarthatóságára, hatékonyságára, biztonságára nézve, hozzájárulnak az EU célkitűzéseinek megvalósításához a belső piac és a versenyképesség területén. Az új EU dokumentum a következő évek ITS alkalmazásának/fejlesztésének a keretét biztosítja harmonizált, határon átnyúló, interoperábilis ITS megoldásokkal. Az „Intézkedési Terv” keretet biztosít az EU Bizottság által támogatott közös európai EasyWay projektnek a 2008-2013 közötti időszakban.

Dr.-habil Lindenbach Ágnes e-mail: interut21@tvnetwork.hu Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE, PMMK e-mail: interut21@tvnetwork.hu