Dr.-habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár

Az előadások a következő témára: "Dr.-habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 Dr.-habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár
„Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Magyarországon az európai tendenciák tükrében” ITS Hungary Szakmai workshop Dr.-habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár

2 Az ITS fogalma „ Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)”: olyan rendszerek, amelyekben információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés területén, beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is, a forgalomirányításban és a mobilitás kezelésében, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontok vonatkozásában; (Az ITS Direktíva alapján)

3 Az ITS rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák
A közlekedés globalizációja elkerülhetetlen Európában, az EU kibővítése felgyorsította ezt a folyamatot. Európai és regionális együttműködés felerősödése: MIP I-II; euró-regionális projektek (CONNECT); majd 24 EU ország ITS projektjének indítása (EasyWay) Közlekedésbiztonság szerepének felerősödése: eSafety kezdeményezés (EU közlemények, ajánlások, eCall MoU). Környezet-tudatosság felerősödése (európai stratégiai dokumetumok), közlekedés „zöldebbé” tétele.

4 ITS rendszerek fejlődésének irányai
Általánossá válnak a mindenki számára, minden időben, mindenhol rendelkezésre álló információs szolgáltatások. A felhasználók köre kibővül a közösségi közlekedést használókra, egyéb úthasználókra is. A lehetséges műszaki megoldások sokfélesége széleskörű intelligens közlekedési szolgáltatásokat tesznek lehetővé. A rendszerintegráció szerepe felerősödik (hálózat-üzemeltetők együttműködése, adott komponens felhasználása több rendszerben).

5 Stratégiai jellegű EU dokumentumok I.
„White Paper: Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni” (2001. szeptember); „Keep Europe moving – sustainable mobility for our continent”, mid-term review (2006. június); „Freight Transport Logistics Action Plan” (2007. október). „A városi mobilitás cselekvési terve” (2009. szeptember),

6 Stratégiai jellegű EU dokumentumok II.
„Intézkedési Terv az ITS rendszerek európai alkalmazásához” (2009. december), „Keret-rendszer meghatározására az intelligens közlekedési rendszereknek közúti közlekedés területén, és a más közlekedési alágazatokkal való kapcsolódásuk vonatkozásában történő alkalmazásához” az Európai Parlament és a Tanács Direktívája (2010. augusztus). „White Paper: Egy Egységes Európai Közlekedési Térség útiterve – Úton egy versenyképes és erőforrás hatékony közlekedési rendszer felé (2011)

7 ITS Intézkedési Terv Az „Intézkedési Terv” indokai:
Az eddigi hagyományos megközelítés – új infrastruktúrák építése – nem fogja a szükséges eredményeket biztosítani a kihívások nagysága miatt a szükséges időtávokra. Innovatív megoldásokra van szükség, hogy az igényelt gyors fejlődést érjünk el a problémák megoldásának sürgőssége miatt. Legfőbb ideje, hogy az intelligens közlekedési rendszerek azt az elvárt szerepet töltsék be, amely lehetővé teszi a kézzelfogható eredmények megmutatkozását

8 ITS Intézkedési Terv Kiemelt jelentőségű területek:
Közúti és forgalmi adatok optimalizált használata. Forgalmi menedzsment a TERN korridorokon és nagyvárosok térségében. Közlekedésbiztonság és az áruszállítás biztonsága. Járművön belüli alkalmazások integrálása az ITS rendszerekbe (ko-operatív rendszerek) . Adatbiztonsággal, adatvédelemmel és a felelősséggel kapcsolatos kérdések . Európai szintű együttműködés és koordináció az ITS rendszerek területén. Részletes feladatok rögzítése 2010 – 2014 között minden egyes területre

9 Európai ITS Direktíva Jellemzői:
Az európai ITS alkalmazások keretét adja meg a következő évekre vonatkozóan. Az ITS alkalmazásokat specifikálja, prioritással rendelkező alkalmazási területeket jelöl meg, és kiemelt intézkedéseket határoz meg. Jelentési kötelezettséget ír elő a megvalósítás előrehaladására vonatkozóan (Tagországoknak az EU Bizottság felé, Bizottságnak a Parlament felé). Rendelkezik a nemzeti jogba való átültetésről.

10 Európai ITS Direktíva Kiemelt alkalmazási területek:
a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása; a forgalom- és teherszállítási irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága; a közúti közlekedési biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS- alkalmazások; a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása.

11 Európai ITS Direktíva - kiemelt intézkedések
az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; a felhasználók számára térítésmentes, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások; az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások; a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások nyújtása; a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó foglalási szolgáltatások nyújtása.

12 Európai ITS Direktíva - Tagországi kötelezettségek
A tagállamok augusztus 27.-ig benyújtják a Bizottságnak a kiemelt területekre vonatkozó nemzeti tevékenységeikről és projektjeikről szóló jelentésüket. A tagállamok augusztus 27.-ig ismertetik a Bizottsággal az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveiket. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek február 27.-ig. Az első jelentést követően a tagállamok háromévente jelentést tesznek az intézkedéseik végrehajtásában elért haladásról.

13 Stratégiai jellegű hazai dokumentumok
„Magyar közlekedéspolitika 2003–2015” c. dokumentum, GKM, 2003. „Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)” c. dokumentum, IHM, 2003. „II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja: 2007–2013 között”; ITS széleskörű alkalmazása kiemelten kezelendő irány a KözOP-ban. „Egységes közlekedésfejlesztési stratégia ”

14 Egységes közlekedésfejlesztési stratégia 2007-2010
A horizontális hatásoknak nevezett, általánosan érvényesítendő célok kiemelése: közlekedésbiztonság javítása, környezetterhelés csökkentése, a közlekedés energiahatékonyságának javítása, a korszerű IT megoldások alkalmazása. Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások a közlekedéspolitika részét képezik!

15 Nemzeti Közlekedési Stratégia
Jelenleg készül – célkitűzései: Az EU „Fehér Könyv” általános céljainak elérése Magyarországon is: újfajta, fenntartható tüzelőanyagok és meghajtó-rendszerek kifejlesztésére és be-vezetésére; multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálására, illetve; közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tételére. Elkészítését össz-közlekedési szemléletben, egy dokumentumban kívánják megvalósítani.

16 NKS Felépítése: 16

17 Hazai ITS stratégia szükségessége
Az ITS rendszerek/szolgáltatások fejlesztési irányainak, prioritásainak rögzítése/megfogalmazása szükséges a közlekedés-politikai célok eléréséhez. Az ITS stratégia prioritásainak meghatározása a hazai helyzet, a fejlődés várható tendenciái és a stratégiai jellegű dokumentumok figyelembevételével történik. A prioritások meghatározása mellett feladat-meghatározás: műszaki és nem műszaki jellegű feladatok rögzítése. Közúti közlekedéshez kapcsolódó stratégia – a minden egyes közlekedési ágazatot magába foglaló stratégia részeként – kapcsolódási pontokkal kell rendelkezzen a többi alágazat irányába.

18 Az ITS rendszerek és szolgáltatások prioritással rendelkező területei
ITS alkalmazása a modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment. Az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszerei. Forgalomirányító központok. Multi-modális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek. Elektronikus útdíjgyűjtés. Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing). Teherszállítás/logisztika ITS alkalmazásai. Közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek (eCall).

19 MIP I: TEMPO projektek Célkitűzés: az ITS rendszerek harmonizált alkalmazása a TERN hálózaton, ill. az „információs társadalom” megvalósítása a közúti közlekedés területén. TEMPO projektek: CENTRICO, VIKING, CORVETTE, STREETWISE, SERTI, ARTS. A projektek témakörei: forgalmi menedzsment és forgalom-szabályozás, utazási információs szolgáltatások, rendkívüli események/veszély- helyzetek kezelése, elektronikus útdíjgyűjtés, forgalomirányító központok, „horizontális feladatok”.

20 Az európai ITS projektekben való részvétel haszna I.
A megvalósításra kiválasztott projektek az autópályahálózaton valóban szükséges - a speciális követelmények figyelembevételével - meghatározott fejlesztések/alkalmazások. A regionális együttműködésen alapuló, határon átnyúló ITS megoldásokat felhasználó tanulmányok kidolgozása/ projektek megvalósítása lehetővé teszi interoperábilis rendszerek / szolgáltatások üzemeltetését.

21 Az európai ITS projektekben való részvétel haszna II.
Az Európai Unió pénzügyi támogatása lehetővé teszi a szükséges fejlesztések/alkalmazások megvalósítását, biztosítva ezáltal a magyar autópálya-hálózat magasabb szolgáltatási szintjének elérését. A regionális/európai együttműködés hozzájárul az ITS rendszerekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos „tudatosság” javításához, és lehetővé teszi a magyar szakemberek számára a sikeres európai gyakorlatok/megvalósítások megismerését.

22 MIP II: EasyWay Az európai együttműködés az ITS rendszerek és szolgáltatások területén az EU Bizottság közötti új költségvetési periódusában is folytatódik. Szakmai indok: „Fehér Könyv” évi felülvizsgálata alapján az ITS rendszerek a jövőben kiemelt prioritásként szerepelnek. Az európai „ITS Action Plan” célkitűzéseit jelentős mértékben lefedik az EASYWAY célkitűzései. Az „ITS Direktíva” kötelezettségeinek való megfelelést támogatja a projekt.

23 Az EasyWay projekt célkitűzései
Fokozott együttműködés a harmonizált, határon átnyúló forgalmi menedzsment és az információs szolgáltatások területén az alábbi célokkal: torlódások csökkentése 25 %-kal a szolgáltatási színvonal emelése érdekében; közlekedésbiztonság növelése 25 %-kal, hozzájárulva a kitűzött 50 %-os halálos áldozati szám csökkentéséhez; CO2 kibocsátás csökkentése 10 %-kal, céldátum:

24 Az EasyWay projekt víziója
„A fenntartható közlekedési rendszer lehetővé teszi az európai közúti személy- és áruforgalomban részt vevők számára a biztonságos (balesetmentesség), hatékony (késések elkerülése) és tiszta (környezetbarát) utazást. A felhasználókat mindenhol és mindenkor segítik az összehangolt és akadálymentes ITS szolgáltatások az utazás minden fázisában (utazás előtt, közben, után)”. 24

25 Az EasyWay projekt vízió elemei
„jól informált utas (utazási információs szolgáltatások)” víziója; „jól üzemeltetett úthálózat (forgalmi menedzsment rendszerek)” víziója; „hatékony és biztonságos áruszállítás” víziója; „kapcsolódó kiváló minőségű ICT infrastruktúra” víziója.

26 Az EasyWay projekt munkaprogramja
Európai megvalósítások (DA: Deployment Activities): DA 1: Európai dimenziójú közlekedési információs szolgáltatások DA 2: Forgalmi menedzsment szolgáltatások DA 3: Teherszállítás és logisztikai szolgáltatások DA 4: Hatékony info-kommunikációs technológia infrastruktúra

27 Az EasyWay I. projekt hazai munkaprogramja
A hazai projektpartnerek folytatták a CONNECT projekt keretében megkezdett munkákat. Elkészült a jövőbeli szolgáltatások alapját képező adat-portál pilot-projektje. Folytatódtak az autópályahálózat forgalomszabályozó- és információs rendszereinek kiépítése (prioritás M0 körgyűrű). Kiemelt jelentőségű a fővárosi- és az autópálya forgalomirányító központjainak együttműködése, és a határon átnyúló forgalmi menedzsment megkezdése. Hangsúlyos a teher-járművezetők parkolási információs rendszere.

28 Az EasyWay II hazai munkaprogramja
A cél az EasyWay I. keretében megkezdett munkák folytatása, ill. az elmaradt projektek pótlása. Forgalomszabályozó- és információs rendszerek további kiépítése elsősorban az autópálya-hálózat kritikus szakaszain, Budapesti bevezető szakaszain (forgalmi adatok mérésére alkalmas mérőhálózat kiterjesztésével). A forgalomirányító központok közötti együttműködés folytatása az ÁAK Zrt. és a FKF Zrt. között). Teherjármű-forgalom menedzsmentje (túlsúlyos járművek kiszűrése, határon átnyúló együttműködéssel). Átfogó, egységes közúti adatnyilvántartás kiépítése: KIRA

29 „Alkalmazási Útmutatók” szerepe az EW projektben és az EU ITS Direktíva megvalósításában
Az „Alkalmazási útmutatók” elkészítése az EW projekt alapvető tevékenysége, ill. jelentős vállalása. Az európai ITS alap-szolgáltatásokra (ill. az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra) készülnek, összesen négy szakmai területen (az EW tevékenységi területének megfelelően) mintegy 19 útmutató készül. Az „Alkalmazási Útmutatók” biztosítják az egyes információs szolgáltatások/ forgalomszabályozó rendszerek és info-kommunikációs fejlesztések európai interoperabilitását, A műszaki kiírások alapjául szolgálhatnak – használata az EasyWay II. fázisának munkája / megvalósításai során kötelezőek.

30 „Alkalmazási Útmutatók” szerepe az EW projektben és az EU ITS Direktíva megvalósításában
Az Európai Bizottságnak az ITS Direktívában (2010/40/EU) rögzített folyamatoknak megfelelően a kiemelt jelentőségű területekre vonatkozóan „specifikációkat” kell készíteniük – az „Útmutatók” értékes információkat / anyagokat jelenthetnek az EU Bizottság által készítendő „specifikációkhoz”. 2012. januárjában kezdődik az ún. tagállami konzultációs időszak, amikor az „Alkalmazási Útmutatók” év végéig elkészült ún évi változatának első tervezetei első tervezetei már elérhetőek lesznek - az egyeztetési folyamatra várhatóan négy hónap áll rendelkezésre.

31 „Alkalmazási Útmutatók” szerepe az EW projektben és az EU ITS Direktíva megvalósításában

32 Alkalmazási Útmutatók (Deployment Guidelines)
A1-TIS: Utazási információs szolgáltatások Az alap-szolgáltatás Az alap-szolgáltatáshoz kapcsolható szolgáltatások – kapcsolódó”Útmutatók” Utazási információs szolgáltatások (utazás előtt és utazás közbeni) (TIS - DG01) Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás (előrejelzés, és valós idejű) (TIS - DG02) Forgalmi információs szolgáltatás (TIS - DG03) Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatás(TIS - DG04) Várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatás (TIS - DG05) Időjárási információs szolgáltatás (TIS - DG06) Ko-modális utazási információk (TIS - DG07) Ko-modális utazási információs szolgáltatás 32 32

33 Alkalmazási Útmutatók (Deployment Guidelines)
A2-TMS: Forgalmi menedzsment szolgáltatások / rendszerek Az alap-szolgáltatás Az alap-szolgáltatáshoz kapcsolható szolgáltatások – kapcsolódó „Útmutatók” Érzékeny útszakaszok menedzsmentje Dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek (TMS–DG01) Sebességszabályozó rendszerek (TMS–DG02) Felhajtás szabályozás (TMS–DG03) Leállósáv használatát szabályozó rendszerek (TMS–DG04) Veszélyre való figyelmeztető rendszerek (TMS–DG05) Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek (TMS–DG06) Közlekedési folyósok és hálózatok forgalmi menedzsmentje (TMS–DG07) Határon átnyúló forgalmi menedzsment tervek Regionális forgalmi menedzsment tervek Agglomerációs forgalmi menedzsment tervek Vészhelyzet management (TMS–DG08) Vészhelyzet management 33 33

34 Az alap-szolgáltatáshoz kapcsolható szolgáltatások
Alkalmazási Útmutatók (Deployment Guidelines) A3-FLS: Teherszállítás és logisztikai szolgáltatások Az alap-szolgáltatás Az alap-szolgáltatáshoz kapcsolható szolgáltatások Intelligens tehergépjármű-parkolás Intelligens teherjármű-parkolás (FLS – DG01) Túlméretes- és veszélyes szállítmányok szabályozása Túlméretes- és veszélyes szállítmányok szabályozása (FLS – DG02) Támogató tevékenységek forgalomszabályozó rendszerekhez Terület Szolgáltatás A4-ICT: Infokommunikációs technológia infrastruktúra Üzemeltetési környezet (ICT – SA01) A5-Pilotok VJT harmonizáció (VMS-03) DATEX II (DAT-01) 34

35 Összefoglalás I. Az EU Bizottság „Intézkedési Terve” szerint az ITS megoldások egyértelmű előnyökkel és hozzáadott értékekkel rendelkeznek a közlekedés fenntarthatóságára, hatékonyságára, biztonságára nézve, hozzájárulnak az EU célkitűzéseinek megvalósításához a belső piac és a versenyképesség területén. Az új EU dokumentum a következő évek ITS alkalmazásának/fejlesztésének a keretét biztosítja harmonizált, határon átnyúló, interoperábilis ITS megoldásokkal.

36 Összefoglalás II. Az „Intézkedési Terv” megvalósításához, az „ITS direktíva” teljesítéséhez az EU Bizottság által támogatott EasyWay projekt biztosíthat keretet 2010 – 2013 között. Döntő fontosságú lenne magasabb arányú támogatás elérése az ITS projektek megvalósításához. A következő évek feladata lesz a rendelkezésre álló EU források (TEN-T és egyéb források) optimalizált felhasználása az „ITS Action Plan”, és az „ITS Direktíva” hazai megvalósításához, figyelembe véve az ország közlekedéspolitikai célkitűzéseit.

37 Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes
egyetemi tanár, tanszékvezető PTE, PMMK