Nem mondunk le senkiről! - a tervezés módszertana Gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás a hátrányos helyzetű kistérségekben Dr.G.Fekete Éva, regionális szakmai vezető Észak-Magyarország Nem mondunk le senkiről! - a tervezés módszertana Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

Fejlesztési alaphelyzet Más térségektől való lemaradás Elmaradottság ördögi köre Mélyszegénység Térségen belüli különbségek Gyenge kezdeményezőkészség Gyenge fejlesztési kapacitások Erőforrások feletti kontrol elvesztése Genetikailag eltérő LHH térségek! (elmaradott, depressziós, mozaikos)

A perifériák támogatásának elméletei 1. A fejlettek útját követő felzárkózás Külső tőkeinjekció (take off) Developmentalizmus Racionalitás érvényesítése Strukturális funkcionalizmus - innovációk Modernizációs elméletek 2. Hatalmi struktúrák megváltoztatása Strukturalista marxizmus, világrendszer elmélet, függőségi elméletek Neoinstitúcionalisták 3. Az állami beavatkozás elutasítása – neoliberalizmus 4. Önerős fejlesztés Poszt-fordista megközelítés Helyi tudás felértékelése Szellemi függőségi elméletek Radikális humanisták 5. Fejlesztés diskurzusok, a fejlődés elutasítása Poszt-strukturalisták Poszt-developmentalizmus

A perifériák fejlesztésének felfogása a magyar területpolitikában „langyos” developmentalista irányzat: a felzárkózás lehetőségét a fejlettek által bejárt út másolásában látó, az ehhez szükséges feltételrendszer kiépítésére koncentráló, de a máshol tapasztaltnál kevesebb direkt gazdasági beavatkozással jellemezhető neoinstitúcionalista irányzat: a fejlesztés intézményeinek megerősítését helyezi a középpontba önerős fejlesztést szorgalmazó törekvések: időszakos jellegük és kis léptékük miatt csak kisebb jelentőségűek maradtak 1993 – PHARE Kísérleti Program (1996-97 – Kistérségi fejlesztési társulások rendszerének kiépülése) 2000-2001 – SAPARD előkészítése 2004 – LEADER+ Program, Foglalkoztatási Paktumok 2008 – LHH Program

LHH - Újszerű elemek A forrásallokáció az előre meghatározott keretösszegekre és forrástípusokra „alulról felfelé” összeállított kistérségi terv alapján történik. A térségek országos szinthez való felzárkóztatása mellett hangsúlyos a térségeken belüli különbségek kezelése, a leginkább leszakadó társadalmi csoportok integrációja. Komplexitásra törekszik. (Igaz ezt a forrásösszetétel több ponton eleve erősen korlátozza.) Tipikusan a partnerségre építő helyi fejlesztéseken keresztül kívánják megvalósítani. Központi szakmai módszertant és szakértői segítséget biztosít a kistérségek számára.

Dilemmák Célok: Lépték, földrajzi alapok: Szereplők: 1. Társadalmi vagy gazdasági fejlesztés? 2. Felzárkózás vagy innováció? 3. Exportorientált vagy endogén fejlődés 4. Külső betelepülők vagy helyiek támogatása? 5. A helyi fejlettebbek vagy a legszegényebbek, a munkaadók vagy a munkavállalók közvetlen támogatása – ki a „grassroots”? 6. Térségen belüli vagy térségek közötti kiegyenlítődés? 7. Többfrontos fejlesztés vagy koncentráció? 8. Kinek a racionalitása? Lépték, földrajzi alapok: 9. Gazdasági – közösségi – politikai szempontok? Szereplők: 10. Résztvevők bevonása – milyen körben? 11. Helyi és külső kompetenciák a vezetésben, irányításban – racionalitás és kontroll, vagy decentralizáció? 12. Új vagy beágyazott menedzsment? 13. Külső tanácsadók, coach-ok szerepe?

Következtetések – követelmények az LHH Program megmérettetése Új szerepre felkészítő célok - Makro-környezet alakítása - Hosszú távon kiszámítható források - Helyi innovatívokra és kívülről tartós betelepülőkre építeni - Erős külső segítség (pénzügyi és szakmai)  Forrásallokáció tervtárgyalással a közszférában /? Speciális eljárási és finanszírozási szabályok  Helyi irányítás külső reprezentációval és a menedzsment térségre szabott külső támogatásával - / A helyi racionalitás tanulási folyamaton belüli alakítása, elfogadása - Helyi vállalkozókra alapozott kivitelezés ?

LHH térségek lehetséges gazdasági fejlődési irányai Versenyképesség, de más pályán Regionális integráció Mohikánok Szociális gazdaság Egymás mellett és külön-külön is!

Versenyképesség, de más pályán A verseny mozgatói a létező szűkösségek A modernizáció új szűkösségeket termelt ki környezet: víz, levegő, energiaforrás, természetesség, biodiverzitás kultúra: egyéni / személyre szabott megjelenés, helyi tudás, hagyomány társadalom: esélyegyenlőség, szolidaritás, közösség A modernizációból kimaradt (LHH) térségek rendelkeznek ezekkel az erőforrásokkal Gazdasági hasznosításukhoz szükséges: Közgazdasági értékké válás, árasítás Helyi kontroll alatt maradás Kreativitás Megélhetést biztosító lehetséges tevékenységek Energiatermelés, tájfenntartás, ivóvízellátás, újrahasznosítás, rekreációs szolgáltatások, lakás, szociális gondoskodás + a mindezekhez szükséges eszközök előállítása, képzés és innováció Atipikus foglalkoztatás, a lényeg a munkajövedelem szerzése Perifériák egymással versenyben Fejlesztési feladat: makro-feltételek alakítása, versenyképesség és foglalkoztatás újraértelmezése

Regionális integráció Integrátorok mezőgazdálkodásra helyi termékek előállítására nagyipari beszállításra LHH-értékeket hasznosító klaszterek (alapanyag-előállítás + feldolgozás + gépek, szerszámok előállítása + képzés + értékesítés + K+F) Élelmiszerek előállítása Megújuló energia Környezetvédelem Turizmus Sport Otthon (lakás + bútor + kert)

Mohikánok Magányos vállalkozások Vegyes motivációk Lokálpatrióták Bujdosók Gyarmatosítók Kényszerből próbálkozók Belső és külső piac közötti lavírozás Esetleges siker – elviselt veszteség Alacsony foglalkoztatási potenciál

Szociális gazdaság – közösségi vállalkozások Elsődlegesen társadalmi célokkal bíró szervezet, mely nyereségét ezen célok által vezérelve fekteti be újra üzleti tevékenységének vagy a közösség fejlesztésének érdekében Demokratikusan irányított gazdasági szervezet olyan tevékenységekre, melyet nem lát el az állami szektor, de nem termelnek olyan gazdasági hasznot sem, mint a piaci szervezetek

Jellemző területek Fehér Könyv - a munkahelyteremtés új forrásai Közösségi szolgáltatások Otthoni segítségnyújtás Gyermekfelügyelet Új információs és kommunikációs technológiák Nehézségekkel küzdő fiatalok számára segítség, integráció Életminőséget javító szolgáltatások Lakásfelújítás Biztonsági szolgáltatások Helyi tömegközlekedés Települési közterületek gondozása Helyi üzletek felújítása Kulturális és szabadidős tevékenységek Turizmus Audiovizuális tevékenységek Kulturális örökség Helyi kultúra fejlesztése Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások Hulladékkezelés Vízgazdálkodás természeti környezet védelme, állapotának fenntartása A szennyezés szabályozása, ellenőrzése

A közösségi vállalkozások ismérvei Gazdasági Folyamatos termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás Nagyfokú önállóság Jelentős gazdasági kockázat Minimális fizetett munka Társadalmi Szolidaritás Stakeholder-szemlélet Egy ember, egy szavazat elve Korlátozott profitszétosztás Közösség szolgálata Önkéntes munka Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal Hálózatosodás

Foglalkoztatási funkciók Tranzit foglalkoztatás Védett munkahelyek (Részben) önfenntartó tartós munkahelyek Önfoglalkoztatás vagy jövedelemkiegészítés elősegítése

Minták Kaláka Szociális földprogram Szociális szövetkezetek ROP 3.2. Foglalkoztatási projektek Közösségi támogatású mezőgazdálkodás Szolgáltatási jegyek Szívesség Bank LET system Túllépni a projektszemléleten!

Tapasztalatok Eredmények Munkahelyek Szolgáltatások Kohézió erősítése Társadalmi tőke Gátló tényezők Beszűkült, rejtett kereslet Szerepek félreértése, túlértékelése Jogi szabályozás elégtelensége Partnerségi kompetenciák gyengesége Menedzsment képességek gyengesége Forgótőke hiánya

Siker-elemek Fogyasztói célcsoport kiválasztása A célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtása Új, jó minőségű, olcsó termék kínálása Innováció Szaktudás Munkaerő motiválása, fejlesztése Önkéntesek Több lábon állás Együttműködés más szociális vállalkozásokkal Együttműködés az önkormányzattal Fokozatosan bővülő piac

Finanszírozás A piac Munkaerőpiaci támogatás Társadalmi és ökológiai orientációjú pénzügyi szervezetek Helyi alapok, befektetési klubok, helyi kockázati tőke-vállalatok Közpénzek elosztó szervezetei Etikus bankok Vállalati hálózatok

Összegzés – gazdaságélénkítési feladatok az LHH térségekben Természet- és kultúra alapú fejlődést serkentő makro-politika formálása. Regionális és vidékfejlesztési, valamint a más ágazati források újfajta versenyképesség alakításához igazítása és összhangjuk megteremtése. Erőforrások feletti helyi kontroll biztosítása, arra való felkészítés. LHH-ban lévő vállalkozásokat bekapcsoló regionális integrátorok támogatása LHH-ból induló, vagy azt bekapcsoló klaszterek létrehozása. Kereslet gerjesztése és a marketing szervezése a szociális gazdaság számára (szolgáltatási jegy, mintabolt-hálózat, vevőkörök, közfeladatok ellátásának szektor-semleges finanszírozása, feladatátadás, „örökbefogadás”). Helyi közösségek képessé tétele a közösségi vállalkozásra. Kistérségi foglalkoztatási paktumok foglalkoztatóként vagy foglalkoztatás-szervezőként – „út a munkába” továbbfejlesztése. Helyi termékek értékesítésére szerveződött (szociális) szövetkezetek. Több évig, csökkenő intenzitással támogatott, hálózatban működő közösségi vállalkozások. Forgótőke alap közösségi vállalkozások részére. Közösségi összefogásra épülő, a pénzforgalmat (részben) kiváltó helyi gazdasági rendszerek kialakítása. (Nagy)vállalati támogatások becsatornázása a szociális gazdaságba (kölcsön menedzserek, támogatások, hitelek, megrendelések)

Köszönöm a figyelmet!