KÖZMŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE Előadók Buzás Kálmán Darabos Péter

Félévi követelmények 1 db ZH (12.héten) Tervezési feladat: Egy település vízellátó, szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózatának tervezése A félév végi jegy a ZH jegy, a tervezési feladatra kapott jegy, a tervezési feladat terv zsűrijén szerzett egyéni osztályzat, valamint a szóbeli vizsga alapján áll össze. Labor gyakorlat ! Kötött időpontok ! Minden infó a tárgyhoz kötve a honlapon rendelkezésre fog állni !

Vízellátás Lakosság ivóvízzel való ellátása Ipari üzemek, termelő egységek ellátása a termékek előállításához szükséges minőségű, mennyiségű és nyomású ipari vízzel. Mezőgazdasági üzemek, gazdaságok ellátása öntöző vízzel.

Ivóvízellátás Az egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas víz biztosítása Közegészségügyi veszélyeztetettség minimalizálása

Vízellátó rendszer

Vízelosztó rendszer Fogyasztók Fogyasztás = A tényleges vízvételezés. Vízigény = Amit szeretett volna ! Mennyiségi igény A fogyasztási szokásoknak megfelelően időben változó. Minőségi igény ... Nyomásigény Ez tulajdonképpen egy energia igény !

Vízelosztó rendszer Hálózat A víztermelő, vízkezelő telepek általában a fogyasztóktól távol helyezkednek el, tehát gondoskodni kell a víz szállításáról. A szállítás csővezeték hálózaton történik. Súrlódási veszteségek, energia veszteségek. A csőhálózat nem folytonos és nem zárt ! A hálózaton fordul elő a legtöbb hiba, melyet folyamatosan kell elhárítani. A hálózaton végzendő javításokhoz egyes csőszakaszokat üzemen kívül kell tudni helyezni. Tűzoltás. A hálózatot a csővezetékeken kívül számtalan szerelvény, idom, akna, stb. alkotja.

Vízelosztó rendszer Gépházak Átemelések, nyomászónák-nyomáshatárok A fogyasztók nyomásigényének kielégítése érdekében, illetve a szállítás során fellépő súrlódási energiaveszteségek pótlására energia közlés, energia átalakítás. Átemelések, nyomászónák-nyomáshatárok A hálózati üzemi nyomás megengedett értéke a fogyasztói lecsatlakozási pontnál 60 [mvo], az épületen belüli szerelvények berendezések védelmében. Tározás Az egyenletes, folyamatos termelés és a változékony fogyasztás közötti különbséget tározással lehet kiegyenlíteni.

Ivóvízfogyasztás és jellemzői Települési vízhasználók Lakossági és kommunális fogyasztók Nagyfogyasztók (egyes közintézmények, pl. szálloda, étterem, kórház). Ipari üzemek a dolgozók munkavégzéséhez szükséges szociális vízigény, a termeléshez szükséges technológiai vízigény. A vízigényt befolyásoló tényezők A népesség alakulása A lakások száma és felszereltsége Időjárás Település szerkezet Fogyasztói szokások – fajlagos vízfogyasztás

Ellátási színvonal (komfort fokozatok) közkifolyós félkomfortos - lakásonként egy csapolóhely komfortos - lakásonként több csapolóhely összkomfortos - központi melegvíz ellátás A lakossági vízfogyasztást és vízigényt általában a naponta egy főre jutó (fajlagos) vízmennyiség formájában szokták kifejezni (l/fő,d).

Vízellátó rendszerek tervezése Vízigények meghatározása Térbeli megoszlás Kommunális, területileg megoszló – Fogyasztási körzetek Ellátott lakosszám Fajlagos vízigény - az ellátottság színvonala Nagyfogyasztók, pontszerű Szociális vízigény (kommunális) Technológiai vízigény Veszteség Tűzoltás Időbeli megoszlás - nyomászónák Szezonális, éven belüli trend - Qdátl - Qdmax - Qdmin Napi, 24 órás trend - Qh

Vízellátó rendszerek kialakításának szempontjai Fogyasztók térbeli elhelyezkedése Vízbázisok térbeli elhelyezkedése Vízbázis kapacitások és vízigények viszonya Mennyiség Minőség A hálózatban uralkodó nyomás alulról és felülről egyaránt korlátozott

Vízellátó rendszerek területi kiterjedtség szerint Települési Vízbázis és Fogyasztók egymáshoz közel Térségi vagy regionális Vízigény van, de nincs elegendő kapacitású és minőségű vízbázis A településtől, vagy településektől távol elhelyezkedő vízbázis(ok), amelyről több település vízigénye is kiszolgálható

Nyomászóna, nyomásövezet fogalma

Rendszer típusok 1-1.ábra 1.nyomásövezet, ellennyomó tárolóval 1-2.ábra 1.nyomásövezet, átfolyásos tárolóval

Rendszer típusok 2-1.ábra - 2 nyomásövezet sorbakapcsolt kialakítása

Rendszer típusok 2-2.ábra - 2 nyomásövezet párhuzamos kialakítása

Rendszer kialakítás 3-5.ábra - Az általános eset - Több betáplálás - Több zóna

Néhány valós példa … Zalaegerszeg 8 település 18 nyomásövezet (zóna) 2+1 vízbázis Balatonfüred-Csopak Üdülőterületi jelleg - szezonális fogyasztás ÉTV Győr-Nyúl-Pannonhalma-Fenyőfő

Tárolás, tározás

Tárolás, tározás Fogyasztás és betáplálás közti különbség kiegyenlítése Térfogat méretezés Nyomásszint meghatározás Minimálisan szükséges vízszint magasságának meghatározása Ellátási biztonság, tartalék Üzemzavar Tűzoltás (speciális tűzivíz tározók!)

Tározó térfogat meghatározása Ahol T - A kiegyenlítési időszak hossza. Q(t) - A tározó vízforgalma (töltődés vagy ürülés) a t időpillanatban.

Tározó térfogat meghatározása

Hidraulikai alapfogalmak Folytonosság - Q = Ai * vi a vizsgált szakaszon folyadék nem keletkezik, vagy vész el, oldalról sem hozzáfolyás, sem elfolyás, valamint a szakaszon tározódás vagy ürülés nincsen. Az a folyadékmennyiség, azaz Q hozam, amely a szakaszra belép, azon végig is halad és onnan ki is lép. Bernoulli-egyenlet: A geodéziai és nyomásmagasság a mozgó folyadék helyzeti energiáját adja meg, míg a sebességmagasság a mozgási energiára utal. A geodéziai és sebességmagasság a mozgó folyadék saját energiája, míg a nyomásmagasság a környezetből származó külső, "kölcsönzött" energia. Ha a vizsgált szakasz mentén a meghatározzuk az összes energiatartalmat (Z+p/+v2/2g) összekötő vonalat, az energiavonalat kapjuk. Amennyiben ezen összegzésből a sebességmagasságot kihagyjuk, és csak a helyzeti energiára utaló Z+p/ tagokat vesszük figyelembe, a nyomásvonalat kapjuk

Hidraulikai alapfogalmak Energiaveszteségek Surlódási veszteség Részben a mozgó folyadék és a csőfal közötti, részben a folyadék belső súrlódásából ered. Az áramlás teljes hossza mentén hat, nagysága a mozgás irányában fokozatosan nő. Helyi energia veszteség Az okozza, hogy valamely csőszerelvény lokálisan megváltoztatja az áramlás sebességének nagyságát vagy irányát, esetleg mindkettőt.

Hidraulikai alapfogalmak Cső-surlódási tényező  Lamináris áramlás esetén =64/Re Turbulens áramlás esetén - Colebrook-White képlet Moody diagramm

Hidraulikailag hosszú és rövid csővezeték Hidraulikailag hosszú csővezeték Ha egy csővezetéket jelentős hossz és viszonylag kevés szerelvény jellemez, a csőfal menti súrlódási veszteség nagyságrendekkel nagyobb lehet, mint a helyi veszteségek összege, hL,s >> hL,h. Ekkor a hL,h helyi veszteségek elhanyagolhatók, a cső hidraulikailag hosszúnak tekinthető. Ez esetben gyakran a sebességmagasság figyelembe vételétől is el lehet tekinteni. Hidraulikailag rövid csővezeték Ha a kétféle veszteség nagyságrendje közel azonos, hL,s  hL,h , a helyi veszteségek nem hagy­hatók figyelmen kívül.

Szivattyú

Nyomás alatti elosztórendszerek méretezése A bonyolult elosztórendszerek méretezési eljárásai matematikai modellezésen alapulnak. A hálózatok esetében alkalmazott modellek általában három részből tevődnek össze A hálózat geometriáját leíró TOPOLÓGIAI modell A hálózat viselkedését leíró FIZIKAI-HIDRAULIKAI modell A fogyasztás, vagy terhelés FOGYASZTÁSI v. TERHELÉSI modell A napjainkban alkalmazott modellek az elosztó rendszert gráfként leírt hálózatnak értelmezik, mely gráf éleihez különböző relációkkal, algoritmusokkal fizikai tulajdonságokat rendelnek.

Topológiai modell A hálózat topológiája a hálózat geometriája anélkül, hogy a hálózat fizikai jellegével foglalkoznánk. GRÁFELMÉLET A nyomás alatti csőhálózatok hidraulikai számításaiban a topológiai modell mindig egy összefüggő, irányított gráffal írható le. Az irányított gráf kapcsolatainak leírására használatos az ún. KAPCSOLÁSI MÁTRIX. A kapcsolási mátrix a gráf ágai és csomópontjai közötti összefüggést írja le oly módon, hogy a csomópontoknak a mátrix sorai, míg az ágaknak az egyes oszlopok felelnek meg. A kapcsolási mátrix egyes elemei a 0, +1 vagy -1 értékeket vehetik fel a következők szerint: +1 ha az i-dik csomópont a j-dik ág kezdőcsomópontja -1 ha az i-dik csomópont a j-dik ág végcsomópontja 0 ha az i-dik csomópont és a j-dik ág nem esik össze

Topológiai modell KIRCHOFF I. (kontinuitási) törvénye A kapcsolási mátrixból származtathatjuk az ún. hurokmátrixot, melyben a mátrix sorainak a hurkok (gyűrűk), oszlopainak az ágak felelnek meg. a hurokmátrix B(i,j) eleme: +1 ha az i-dik hurok a j-dik ágat tartalmazza, és az ág és a hurok irányítása egyezik, -1 ha az i-dik hurok a j-dik ágat tartalmazza, de irányításuk eltérő, 0 ha az i-dik hurok a j-dik ágat nem tartalmazza.

Hurok mátrix előállítása KIRCHOFF II. törvénye, ha h az ágak nyomásveszteségeinek vektora

Vízellátó rendszerek modellezése A vízellátó rendszer elemeinek fizikai - hidraulikai modellje Vezeték Colebrook-White összefüggés A derivált:

Vízellátó rendszerek modellezése Tározók, kötött nyomású pontok fiktív ág, melynek mentén a nyomásveszteség nem függ a szállított vízhozamtól, fiktív csomópont, a hálózat azon kitüntetett pontja, mely a hasonlító síkban fekszik. A tározók modellezése a fiktív ág, illetve csomópont bevezetésével A tározót egy olyan fiktív ággal modellezzük, melynek kezdő csomópontja a fiktív csomópont és rajta a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül éppen annyi, mint az aktuális vízállás hasonlító sík feletti magassága. A fiktív csomópontot kiiktatva a hálózatból, a fiktív ágak a tározókat kötik össze, és rajtuk a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül a tározók aktuális vízszint-különbsége.

Vízellátó rendszerek modellezése Szivattyú (centrifugál szivattyú) Kút Szűrő A fogyasztás modellezése …

Vízellátó hálózat méretezése és ellenőrzése Tekintettel arra, hogy a vízellátó hálózatok viselkedését leíró KIRCHOFF egyenletekben szereplő nyomásveszteség összefüggésekben a négyzetes tag szerepel az egyenletrendszer explicit megoldása jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges. Ezért a méretezés a következő lépésekből áll: A fogyasztási modell alapján becsléssel meghatározzuk az egyes vezeték keresztmetszetekre mértékadó vízszállításokat. A mértékadó vízszállítás alapján meghatározzuk a szükséges vezeték átmérőt. Iterációs hidraulikai számítással, az előbbiekben ismertetett matematikai modell segítségével, ellenőrizzük különböző jellemző üzemállapotokban a hálózatban kialakuló sebességeket és nyomásokat.

Vízellátó hálózat méretezése és ellenőrzése Amennyiben a hálózat valamely részén kedvezőtlenül nagy, vagy túl kis sebességek alakulnának ki, akkor módosítjuk a becsléssel meghatározott átmérőket, és újra elvégezzük az ellenőrzést. Egy vízellátó hálózatban a kívánatos sebesség tartomány 0.4 - 1.2 m/s. A hálózati nyomás értéke egyetlen üzemállapotban sem lehet kisebb egyetlen csomóponton sem, mint az épületek szintszáma alapján előírt érték, illetve elosztó vezetékek esetében, nem lehet nagyobb mint 60 mvo. A vezeték mentén kialakuló fajlagos nyomásveszteség kívánatos értéke ~ 10 ‰

A vízellátó hálózat üzemállapotai Az üzemállapot kifejezés leszűkített értelemben az üzemi viszonyok különbözőségét jelenti. Tágabb értelemben az egyes üzemállapotokat nemcsak a betáplálások különbözősége, hanem a fogyasztási állapot is jellemzi. A hálózat hidraulikai vizsgálata során jellemzőnek tekintett üzemállapotok céljukat tekintve két csoportba sorolhatók: Méretezési üzemállapotok, melyek a rendszert zavartalan üzem esetén jellemzik. Ellenőrzési üzemállapotok, melyek valamilyen zavaró eseményt feltételeznek, pl. tűzoltás.

A vízellátó hálózat üzemállapotai

Mintafeladat

Mintafeladat

Mintafeladat Kiegyenlítés

Csőhálózati jelleggörbék

Szivattyú választás

Beruházási források EU források: Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka a kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere: Strukturális alapok Kohéziós alap

Beruházási források Strukturális alapok: Az Európai Unió legjelentősebb pénzügyi eszközei, amelyek az EU társadalmi és gazdasági szerkezetének átalakítását, illetve az unió belső kohéziójának erősítését célzó fejlesztési programokat finanszíroznak. A strukturális alapok a következők: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) orientációs része Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)

Beruházási forások Kohéziós Alap: Olyan projekteket támogató alap, amelyek elősegítik az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített, a környezetvédelemmel, illetve a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések elérését azokban a tagállamokban, amelyek vásárlóerő-paritáson számított GDP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át, és amelyek rendelkeznek a gazdasági konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó programmal. EURÓPA TERV – Nemzeti Fejlesztési Terv(ek)

Beruházási források

JOGSZABÁLYOK JOGALKOTÁSI HIERARCHIA (1987. évi XI. tv. a jogalkotásról) ALKOTMÁNY – Az Országgyűlés minősített többséggel alkotja meg, vagy módosítja TÖRVÉNY: Törvényt az Országgyűlés alkotja meg, vagy módosítja. RENDELETEK: a törvényekkel összhangban azok kiegészítése, pontosítása Kormány és kormány tagjai és az önkormányzatok hozhatnak, a kormány tagjai együttesen is Jelölés pl. 4/1995. (V. 4.) KTM rendelet, (régebben az országos hatáskörű szervek rendelkezést {rek.} hozhattak, pl. OVH)

JOGSZABÁLYOK Közzététel Hatály: Nincs visszamenőlegesség ! AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI határozat: kormány, országgyűlés, önkormányzatok utasítás szabvány 1994-től rendeletben kell közzétenni a kötelezően alkalmazandókat. Az EU szabványok honosítása…. közlemény jogi iránymutatás Közzététel Magyar Közlöny - ami minden állampolgárt érinthet, a többi tárca és önkormányzati közlönyökben Hatály: Nincs visszamenőlegesség ! Törvények, rendeletek stb. módosítása kiegészítése…

JOGSZABÁLYOK AZ ÉPÍTŐMÉRNÖKI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ FONTOS TÖRVÉNYEK: 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) - Az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) - Az országos településrendezési és építési követelményekről 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről Az engedélyezéshez szükséges az országos rendeletek közül: 45/1997.(XII.29.) KTM. - Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről 46/1997.(XII.29.) KTM. - Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet - A telekalakításról 1957. évi IV. törvény - Az államigazgatási eljárás általános szabályairól Az engedélyezési fajtától függő további kb még 30 db rendelet.

Közműhálózatok tervezési elvei, tervfajták Tanulmányterv Az alaptérképek méretaránya 1:4000 - 1:20 000 Rendezési tervek tartalmukat miniszteri utasítás szabályozza általános rendezési terv (ÁRT) részletes rendezési terv (RRT) Koncepciótervek (változatok) Megvalósíthatósági tanulmány Szükség esetén környezeti hatástanulmány (jóváhagyás) Beruházási program gazdasági kérdések vizsgálata - költségbecslés, ütemezés-organizáció

Közműhálózatok tervezési elvei, tervfajták Engedélyezési terv a konkrét megvalósítás irányába tett legfontosabb lépés, az összes érdekeltnek jóvá kell hagynia, nagyon bonyolult és időigényes tevékenység Versenyfelhívási dokumentáció Tervezésre, vagy kivitelezésre, általában a kiviteli tervet közelítő kidolgozottsági szint. Kiviteli terv Ez alapján történik az építés. Minden olyan részletet, szakágat tartalmaznia kell, ami a megvalósításhoz elengedhetetlen Szakági tervek, kitűzés, kisajátítás stb.

Rekonstrukció Definíciók A rekonstrukciót kiváltó okok A rekonstrukció előkészítés feladatai Tervezés Kivitelezés, technológiai megoldások

Definíciók Vezeték javítás: Állóeszköz fenntartásAz üzemeltetési költségből finanszírozott azon tevékenység, amikor a csővezetékhálózat lokális vízzárási hibáit állítjuk helyre – ezek lehetnek csőkapcsolat hibák, keresztirányú vagy rövidebb hosszirányú repedések – illetve amikor a javítás egy csőszál cseréjére korlátozódik a hibaelhárítás Vezeték felújítás Az amortizációból képzett fejlesztési alap terhére végrehajtott azon tevékenység, melynek során a csővezetéket megtartjuk, valamilyen felület-bevonatoló eljárással, a csőbélelés legkülönbözőbb technológiáival, illetve előre gyártott bélelő elemekkel vagy járható-mászható szelvény esetén, helyszínen készülő burkoló eljárással, a csővezeték vízzárását helyreállítjuk, vagy szerkezeti károsodását megszüntetjük. A pénzügyi nyilvántartásban a vezeték nettó értékére terheljük a felújítás költségeit, és ettől kezdve a kettő összege képezi a továbbiakban a beruházás bruttó értékét, amelyik műszaki becslés alapján meghatározott élettartam során amortizálódik. Vezeték rekonstrukció A meglévő vezeték helyén vagy attól eltérő nyomvonalon kitakarással vagy kitakarás nélkül új vezetéket hozunk létre, amelyik anyaga lehet korszerűbb, mint a rekonstruálandó vezetéké volt és átmérője legfeljebb egy dinemzióval lehet nagyobb, mint a szanálásra kerülő csővezeték átmérője volt. Ettől eltérő esetben új beruházásról beszélünk.

SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZOLGÁLTATÁSTÓL FÜGGETLEN A felújítást - rekonstrukciót kiváltó okok SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZOLGÁLTATÁSTÓL FÜGGETLEN Technikai avulás Elhasználódás Területrendezés Egyéb Fajlagos vízfogyasztás növekedés Külső korrózió Városrész rekonstrukció Más közművek rekonstrukciója Vízgyűjtő terület növekedése Belső korrózió Városi terület funkcióváltozása Földalatti vasútépítés Lefolyási tényező változása Külső terhelés növekedése Közlekedési pályák átfogó rekonstrukciója Alul-felüljárók építése Lakosszám növekedés Altalajviszonyok változása Egyéb műtárgyak építése Szolgáltatási és egyéb előírások változása

A felújítást - rekonstrukciót kiváltó okok Elhasználódás

Közgazdasági megközelítés Tulajdon viszonyok - Vagyon Közmű vagyon Működtető vagyon Vagyon értékelés - Aktiválás időpontja ! A rekonstrukció forrásait a fogyasztók teremtik meg a díjfizetéssel Értékcsökkenés - Amortizáció - Bérleti díj Felújítás - Az eredeti állapot szerinti műszaki színvonalon és funkcionalitással új létesítmény beruházása

Műszaki megközelítés Felújítás helyett rekonstrukció, vagyis az aktuális műszaki színvonalnak megfelelő, minimálisan az eredeti megoldás funkcionalitását biztosító beruházás. Rendszer szemléletű megközelítés

Rekonstrukció tervezés A tervezés főbb fázisai A rekonstrukció kiváltó okaira vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése, időszakonkénti kiértékelése Szakági objektum nyilvántartás vezetése Hibaadatok gyűjtése Szakági objektumok vizsgálata és diagnózis felállítása A szakági objektumokra ható környezeti objektumok nyilvántartásának vezetése

Rekonstrukció tervezés A tervezés főbb fázisai Rekonstrukciós feladatok meghatározása Technikai avulásból adódóan vagy szolgáltatáson kívüli okok miatt Terhelési prognózisok készítése Hidraulikai rendszervizsgálatok A meglévő rendszer kapacitásainak ellenőrzésére, felmérésére A távlati igényeknek is megfelelő, lehetőség szerint optimális (költség-hatékony) rendszerkialakítás kidolgozására Elhasználódásból adódóan Vezeték állapotértékelés Lehetséges károk A meghibásodások, illetve azok javítása alatt bekövetkező nyomáscsökkenések, kiöntések következtében fellépő károk meghatározásása hidraulikai rendszervizsgálattal A meghibásodással kapcsolatos közvetlen költségek meghatározása A környezetben okozott károk meghatározása Vezeték kockázat meghatározása

Az Informatika szerepe Műszaki objektum nyilvántartás - Törzsadatok Hálózat nyilvántartás – Térinformatika Objektumok azonosítása, lehatárolása Objektumok tulajdonságai, jellemzői Esemény adatok Munkalap kezelés - Hibastatisztika Karbantartási munkák Állapot felvételek Vezeték objektumok állapot értékelése

Rekonstrukció tervezés Vezeték állapotértékelés Alapadatok gyűjtése a vezetékekre és környezetükre vonatkozóan. MIR – Objektumkezelő MIR – Hibakezelő Homogén vezetékcsoportok képzése Csőanyag (csőtípus és gyártó) Átmérő tartományok Az állapotkategóriákba sorolás kritérium rendszerének meghatározása Egyes vezetékek (objektumok) állapotkategóriákba sorolása Átmenet valószínűség mátrix elemeinek meghatározása, kalibrálása

Rekonstrukció tervezés Kor - Állapotkategória sűrűségfüggvény

Rekonstrukció tervezés Károk mértékének meghatározása Meghibásodásból eredő ellátási hiányosságok, zavarok Meghibásodás javításának közvetlen költségei Meghibásodás következtében a környezetben okozott károk

Rekonstrukció tervezés Vezeték meghibásodás kockázata ri - az i-edik vezetékszakasz kockázatának mértéke, pi - az i-edik vezetékszakasz meghibásodásának várható értéke, di - az i-edik vezetékszakasz meghibásodásából származó károk mértékére jellemző szám.

Rekonstrukciós alternatívák ? Mikor ? Hol ? Mit ? Hogyan ? Ütemezés - Sorrend meghatározás ! Időpont Hely Kapcsolódás, összehangolás egyéb közművekkel ? Technológiai alternatívák Hagyományos Kitakarás nélküli Csőanyag és csőrendszer kiválasztási alternatívák

Tartalékok

Vízkormányzási stratégiák Ellátási koncepciók - stratégiák Jellemző távlati vízigények Rendelkezésre álló termelési kapacitások Távlati, szükséges tározó térfogat meghatározása !