1/21 K i n c s e s G y u l a Az egészségügy helye a magyar nemzetgazdaságban Dr. Kincses Gyula Főigazgató június.

2/21 K i n c s e s G y u l a Egy fogalom fejlődése Múlt: „Improduktív szféra”, nemtermelő ágazat A változást jelentő jelen: A legértékesebb erőforrás karbantartója Az „AHA élmény: „És kedves kollégaúr, Önöknél az egészségügy mennyivel járul hozzá a GDP- hez?” A jövő: Innováció-igényes, dinamikus húzóágazat és nyílt szolgáltatási rendszer.

3/21 K i n c s e s G y u l a A nemtermelő ágazat Az egészségügyi kiadások alaptulajdonsága a folyamatos növekedés. Ez megfelelő társadalmi igazságosság mellett: –növeli az újraelosztás kényszerét, –növeli az élőmunka költségét, csökkenti a versenyképességet –kompetetív harcok egyéb hedonista ágazatokkal (a maradék elv érvényesülése).

4/21 K i n c s e s G y u l a Public expend. on health - /capita, US$ x-rate Copyright OECD HEALTH DATA 2004, 1st edition

5/21 K i n c s e s G y u l a Public expend. on health - % gross domestic product Copyright OECD HEALTH DATA 2004, 1st edition

6/21 K i n c s e s G y u l a Public expend. on health - % gross domestic product Copyright OECD HEALTH DATA 2004, 1st edition

7/21 K i n c s e s G y u l a Akkor inkább másként közelítsünk

8/21 K i n c s e s G y u l a A korszerű gazdaságok jellemzői Tudás-intenzív: nem a természeti erőforrások léte, hanem a hozzáadott érték a meghatározó. Tőke-intenzív Infrastruktúraigényes: az infrastruktúra fogalma ma már kibővített értelmezésű (egészségügy, oktatás, kultúra), és nem redukálható az autópályára, telefonra.

9/21 K i n c s e s G y u l a A szemléletváltás szükségessége I. A fejlett országok GNP-jének egyre nagyobb hányadát a szolgáltatások adják, és ezen belül folyamatosan nő a humán szolgáltatások súlya. A demográfiai és a morbiditási trendek ezen belül is felértékelik az egészségügyi-szociális terület szerepét. A nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünket alapvetően meghatározza az egészségügyi szolgáltatások minősége, korszerűsége.

10/21 K i n c s e s G y u l a A szemléletváltás szükségessége II. Az egészségügyi szolgáltatások piaca folyamatosan bővül, mert felértékelődik az egészség, az életminőség kérdése. Nem mindegy, hogy ezen a nemzetközi piacon hogyan pozícionáljuk magunkat. (Az előző boom-ból - informatika- kimaradtunk, itt jó eséllyel indulhatunk!) A magyar egészségügy értékelhető és jól hivat- kozható tradíciókkal rendelkezik (Semmelweis, a Nobel-díjasaink, stb.). Az egészségügy kiszolgáló háttéripara (gyógyszeripar, orvosi műszeripar) már ma is a világ gazdaságának meghatározó ágazatai. Ezek fejlődése nem lehetséges működőképes, hatékony, korszerű egészségügy nélkül.

11/21 K i n c s e s G y u l a A szemléletváltás szükségessége III. Az egészségüggyel kapcsolatban alapvető szemléletváltásra van szükség. Az egészségügy nem a gazdaság keresztje, fékje, hanem a korszerű gazdaság motorja. Az egészségügy a világban dinamikusan fejlődő húzóágazat, hatása a hadiiparéval vetekszik: –stratégiai jelentőségű, –innováció-igényes, –tudás- és tőke-intenzív korlát nélküli szükséglet mellett. Tudásalapú társadalomban nemcsak a tudást kell fejleszteni (K+F), hanem a tudás hordozóját, alkalmazóját alapvető erőforrásnak kell tekinteni, és a munkaerő „karbantartását” is meg kell oldani.

12/21 K i n c s e s G y u l a A formálódó új szemlélet „Az EU jövőbeli gazdasági növekedése és fenntartható fejlődése az egészségügyi befektetéstől függ. Az egészség egy versenyképes gazdaság produktív tényezőjét képezi.” Markos Kyprianou, az Európai Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi főbiztosa European Voice Egészségügyi Konferencia, január 20.

13/21 K i n c s e s G y u l a Az egészségügy főbb versenyképesség-fokozó hatásai

14/21 K i n c s e s G y u l a Az egészségügy főbb versenyképesség-fokozó hatásai 1.A munkaerő hatékonyságának, rendelkezésre állásának javítása 2.Gazdaságélénkítés 3.A gazdaság terhelésnek csökkentése 4.Harc a szürke és feketegazdaság ellen 5.Tőkevonzás, tőke-befogadás segítése (A kérdés: összeszerelő üzem, vagy K+F, headquarter és logisztikai központ…) 6.Korlátlan foglalkoztatási potenciál 7.Magyarország „pozícionálása”: a térségi vezető szerep kialakulásának segítése 8.Társadalmi kohézió erősítése

15/21 K i n c s e s G y u l a Gazdaságélénkítés (GDP növelés) I. Munkahelyteremtés –Új munkahelyek, elsősorban a határterületeken (gyógyturizmus, ápolás-gondoskodás, egészségipar, háttéripar). A kvalifikált munkaerő itthon-tartása Piacbővítés –Egészségügyi szolgáltatási piac növelése (gyógy- idegenforgalom, regionális vezető szerep az egészségügyi ellátásban, stb.) –Termékpiac (műszer-, gyógyszeripar fejlesztése) –Egészségipar (egészségturizmus, wellness, bio- élelmezés, fitness, szabadidő sport, stb.)

16/21 K i n c s e s G y u l a Gazdaságélénkítés (GDP növelés) II. Magyarország szerepe átalakul a nemzetközi munkamegosztásban. Az olcsó munkaerőre épített stratégia lejárt, ma már a képzett, megbízható rendelkezésre állású (egészséges) munkaerő alapozza meg az új szerepet. Additív hatások –fokozza a kis-középvállalkozások bekapcsolódását, –elősegíti a korszerű technológiák megjelenését, –igényli az oktatás színvonalának emelését, –magas a korszerű informatikai igénye.

17/21 K i n c s e s G y u l a A gazdaság terhelésnek csökkentése Az eddigi defenzív taktika (az egészségügy jelenlegi nem hatékony szerkezete és működése melletti utólagos hiányfinanszírozás) a költségvetés folyamatos terhe. Az egészségügy korszerű, offenzív szemlélete ad arra esélyt, hogy az egészségügy egy fenntartható fejlődési pályára álljon, és a költségvetésnek ne terhe, hanem támasza legyen.

18/21 K i n c s e s G y u l a Harc a szürke és feketegazdaság ellen Az egészségügy ma „kiemelten fertőzött övezet”: –járulék-elkerülés (csoportok, jövedelmek, jövedelem-típusok) –hálapénz (közteher és fogyasztóvédelem nélküli jövedelem) –közberuházások magánhaszna –Promo-korrupció Terápia: –korrekt biztosítási viszonyok kialakítása –legálisan megvásárolható szolgáltatások (harmadik fizető preferálása mellett)

19/21 K i n c s e s G y u l a Az egészségügy szükséges invesztíciói Ahhoz, hogy az egészségügy valóban a gazdaság motorja és ne kolonca legyen, invesztícióra van szükség. Egyszeri invesztíció: –szerkezetváltás és –a biztosítási rendszer kialakításának költségei. Folyamatos invesztíció: –lakossági tájékoztatás, –a központi K+F források kiterjesztése az egészségügyi területre és az egészség-iparra, –egészség-és biztosításpolitikai kutatások, –Technológiaértékelés.

20/21 K i n c s e s G y u l a Összefoglalás I. – Pozicionálás Az egészségügy a gazdaságban nem a fék, hanem a gázpedál! Az egészségügy megfelelő pozícionálása elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország –tudásalapú társadalom legyen, –a térségben központi, vezető szerepet játsszon, és meghatározó szerepe legyen a K+F-ben, –a térség kulturális, humánszolgáltatási, kulturális, turisztikai központjává váljon, –csökkenjenek az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi-gazdasági feszüléltségek.

21/21 K i n c s e s G y u l a Összefoglalás II. - Mindehhez elengedhetetlen: A fejlesztés és beruházás-politika átalakítása –központi irányelvek – regionális tervezés, –transzparens, szektorsemleges befogadás-politika a szolgáltatóknál is, –fejlesztési Alap és amortizációs költségek kezelése. Az OEP korrekt társadalombiztosítássá alakítása –igazságos, ellenőrzött jogviszony-alapú teherviselés, –definiált szolgáltatási csomag, –hatékony ellenőrzés. Korszerű – nyitott szolgáltatási rendszer –EU gyakorlatnak megfelelő minőségszabályozás –K+F támogatás –az eü szolgáltatások arányának növelése a gyógyturizmusban A magánfinanszírozás átalakítása: ellenőrzött, legális, fogyasztóvédelemmel támogatott szolgáltatás-vásárlás a kiegészítő biztosítások támogatásával.

22/21 K i n c s e s G y u l a Köszönöm a figyelmet.