A jungi analítikus pszichológia alapvonalai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Lukács Oktatási Központ -
Advertisements

Készítette: Raczkó Viktória
Pszichoanalízis és film
Munka-magánélet egyensúlya- a vállalkozás, mint lehetséges megoldás
A pszichoanalízis Freud és kora.
Carl Gustav Jung ( ) orvosi egyetem
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza
1 A négy kvadráns: Az emberi valóságok integrált térképe.
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
Férfivá és nővé teremtve
„Férfinak és nőnek teremtette”
A harmadik erő elméletei
BELÉPÉS A TUDAT ALATTIBA. meditáció kommunikáció tudat emelés.
A képzőművészet-terápia
Alkoholizmus.
(1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)
A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)
Bevezető előadás. Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek.
Személyiséglélektan I.
Alfred Adler individuálpszichológiája
Ferenczi Sándor.
Kultúra – nemzet – emlékezet
A KOZMIKUS SZÖVEDÉK TULAJDONSÁGAI:
Isten misztériumának előzetes kérdése
A jungi analitikus pszichológia a képzőművészet terápiában
A jungi analítikus pszichológia a képzőművészet terápiában
Fenomenológiai megközelítés
A személyiség pszichikus struktúrája
Alfred Adler individuálpszichológiája
Freud motivációs elmélete A strukturális modell
Családi vállalkozás.
Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek Erich Fromm.
A pszichológiai fejlődés
Személyiség- pszichológia II
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA
Pszichoterápia Dr. Berghammer Rita SE Magatartástudományi Intézet
Személyiség - lélektan
Az emberi tanulás.
Életközép - krízis Tóth Sándor Pécs,
Érzelmi Intelligencia, Kreativitás, Tudásmenedzsment
A szomatikus marker feltevés
Krízis.
Valláslélektan Chris Dykhuisen Honors 201 November 4, 2003.
A pszichikumról általában
Személyiségünk a betűkben
A pszichológia tárgya mentális folyamatok viselkedés.
Személyiségelméletek
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
A lélektan fogalma, szerepe világunkban
Nevelés és nevelői attitűdök
Lukács Oktatási Központ
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
AZ PÉNZÜGYI SZABADSÁG MEGTEREMTÉSÉNEK ÚTJA
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
A CSALÁDOK HITVALLÁSA.
Mandulavirágzás Tudományos Napok A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELMÉLETI ALAPJAI Dr. Hajnal Klára PhD egyetemi adjunktus PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi.
A pszichoanalízis Freud és kora.
A harmadik erő elméletei
Emlékeztető Fizika.
Kiégés prevenció Testi-lelki-szellemi törvényszerűségek a betegség és az egészség hátterében dr. Darnói Tibor.
Személyiségfejlődési zavarok
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
„Ami a lelket megbetegíti, és ami meggyógyítja”. Miért? Bert Hellinger több évtizedes megfigyelései alapján azt vallja, nemcsak saját lelkünk rezdülései.
Strukturális modell I. Felettesén (superego, überich) –erkölcsi, szociális normákat tartalmazza (identifikáció, introjectio)utolsóként fejlődik ki (oedipális.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Freud motivációs elmélete A strukturális modell
Testi – Lelki – Szellemi összefüggések
A képzőművészet-terápia
Fenomenológiai megközelítés
A pszichoanalízis.
Előadás másolata:

A jungi analítikus pszichológia alapvonalai Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

protestáns lelkész család Bázeli Egyetem – orvosi tanulmányok Burghölzli Elmekkorház – E. Bleuler 1907-1914 Freud – pszichoanalízis utazások – Afrika, Amerika, India 1946 visszavonulás C. G. Jung (1875-1964)

1909 Amerikai út – Worcerster Clark Egyetem Brill Jones Ferenczi Freud Hall Jung 1909 Amerikai út – Worcerster Clark Egyetem

Komplexus – ÉN-komplexus I. Komplexus: érzelmileg telitett, nagy energiatartalommal rendelkező képzetcsoport a tudattalanban, mely megoldhatatlan külső- vagy belső konfliktus eredménye tudatos ÉN –komplexus ÉN Az ÉN viszonya a komplexusokhoz: -teljes tudatlanság, -identifikáció, -projekció, -konfrontáció Az ÉN-komplexus az ÉN-funkciókat, irányultságunkat, mobilizálható emlékanyagunkat tartalmazza -kvázi tudatos komplexus

Komplexus – ÉN-komplexus II. A komplexus szerepét a tudat állapota határozza meg: fő funkciói (gondolkodás, érzelmi folyamatok, érzékelés, intuició),irányultság (extra-, introverzió), egyensúlyi állapot, belső dinamika, motiváció, impulzusok… Neurózis és pszichózis –komplexus A komplexus nemcsak szimptómákban, hanem szimbólumok formájában is jelentkezik „..az ősképpel, az archetípussal rokoni kapcsolatban van”(Jung) A személyes tudattalan tartalmai főleg az érzelmileg hangsúlyos komplexusok, a kollektiv tudattalan tartalmai az ősképek A komplexusok igazi megoldása a konfrontáció emócionális feldolgozással és belátással

Komplexus – ÉN-komplexus II. A komplexus szerepét a tudat állapota határozza meg: fő funkciói (gondolkodás, érzelmi folyamatok, érzékelés, intuició),irányultság (extra-, introverzió), egyensúlyi állapot, belső dinamika, motiváció, impulzusok… Neurózis és pszichózis –komplexus A komplexus nemcsak szimptómákban, hanem szimbólumok formájában is jelentkezik „..az ősképpel, az archetípussal rokoni kapcsolatban van”(Jung) A személyes tudattalan tartalmai főleg az érzelmileg hangsúlyos komplexusok, a kollektiv tudattalan tartalmai az ősképek A komplexusok igazi megoldása a konfrontáció emócionális feldolgozással és belátással

Jung személyiségelmélete I A kollektiv tudattalan: kívül esik a személyes lét szerzeményein, ősi emberi tapasztalatokat, az állati lét, az élet eseményeinek kódját tartalmazza az idegrendszeri strukturában. Itt vannak az ősképek, archetípusok (apa, anya, Magna Mater, Öreg Bölcs, gyermek, férfi, nő, hős…) Veszélyhelyzetekre utal: varázsló, boszorkány, sárkány, szörnyeteg, tűzvész…képei A fejlődés ősképei: mitikus hegy, forrás, szivárvány, fényesség, a Nap útja.. Belső rendeződési folyamat: négyszög, kör, kereszt, spirál.. A kollektiv tudattalan feladata az örökké megismétlődő lelki, fiziológiai vagy fizikai feltételekre való reagálás. Az ősképek formáló, szabályozó elvek, annyi van, ahány alapélmény létezik. Jung „kristályosodási” hasonlata

Jung személyiségelmélete II Animus-anima őskép: nőkben a férfiakról, férfiakban a nőkről lecsapódott őstapasztalatot, veleszületett reakciókészséget tartalmazza. Nevezhetjük a női lélek férfias és a férfi lélek nőies részének, ellenpólusának is. Informálják az ÉN-t a belső elfojtott szükségletekről, kifejleszthető képességekről. Az ősképeknek pozitiv energaiközvetítő szerepe van a tudatos és a tudattalan között Ahol gyakran jelentkeznek ősképek, ott a személyiség biológiai alapjai vannak veszélyben, és ilyenkor a psziché instinkt alapja mobilizálódik

Jung személyiségelmélete III A perszóna (szerepszemélyiség) a külső világhoz való tudatos beállitottságot, alkalmazkodást tartalmazza. Az ÉN és perszóna –fenotipusos viselkedés, ÉN és anima együttesen genotipusos viselkedés A jó perszóna kompromisszum eredménye, ami külvilág elvárásai, valamint a saját belső igényünk között jön létre. Veszély a túlságos azonosulás, konformizmushoz, merev perszónához vezet.

Jung személyiségelmélete IV Az árnyék ÉN mindazokat a belső törekvéseket, igényeket, lelki funkciókat sűríti magába, amelyek a tudatos ÉN számára nem elfogadhatóak, vagy amelyeket nem valósíthatott meg. Képviselheti a természetes ösztöntörekvéseket, célszerü reakciókat, originális alkotó impulzusokat is közvetíthet. Az árnyék ÉN a személyes tudattalan tartalma, de érintkezik a kollektiv tudattalannal is.

Jung személyiségelmélete V A libidó-teória: A libidó mindenféle pszichés energiát jelent, nemcsak a nemi kedvet: beletartozik az aggresszió, szerzési késztetés, szellemi erőfeszítés, a kiváncsiság is. A libidó szószerinti jelentése öröm a jövőbeli jóért, hajtóerő a kibontakozásra. Általános dinamikáját az ellentétek adják, amelyek a tudat és tudattalan között, a négy lelki funkción belül, a kétfajta irányultság és a komplexusok között feszülnek. Az energia mennyisége a rendszeren belül állandó, de eloszlása változó. Ha a pszichés energia lefutásában torlódás, megrekedés keletkezik, testi és lelki szimptómák keletkeznek.

Jung fejlődéselmélete I Az emberben és élőlényekben működik egy teleologikus elv, egy abszolút célszerűség, amely az evolucióra irányul. Az evoluciós elv szerint bármilyen baj éri az egyént, a tudattalan és a benne lévő ősenergia igyekszik kompenzálni. A perszóna, az anima és animus egymással kompenzatorikus viszonyban vannak. Az autonóm komplexus dinamikus értékét, erejét Jung mana-nak nevezi.Nemcsak az animának van mana ereje, hanem minden ősképnek is. A mana egy mágikus erő, mely a terápia során is mindig elő szokott bukkanni.

Jung fejlődéselmélete II A vonalat az ego és a Selbst között individuációs folyamatnak nevezzük. A mana fogalom által a Selbst-hez jutunk el, mert ha valaki meg tudja valósítani önnön magát, „ősmagát” vagy ahogy mondhatjuk: „összmagát”, tehát a teljességét, akkor az sokmindenre képes. A Selbst a „totálpszichét” képviseli, mely mindent magában foglal, ami lelki, szellemi, egyúttal az egésznek a központját is jelenti, mely összetartja a rendszert. Határa a tudás, a gnózis a transzcendens régióban van és így igen különböző kerületü lehet az egyén szellemi befogadóképességétől függően.

A jungi pszichoterápia I Az ember legnagyobb küldetése, hogy harmóniába jusson önmagával. Az analitikus pszichológia szerint a pszichiátriai megbetegedések hátterében többnyire három alapvető ok áll: 1. az identitás hiánya vagy elvesztése 2. az élet értelmének hiánya v.elvesztése 3. a transzcedencia hiánya v. elvesztése A terápia célja a nem megvalósított identitást kidolgozni, a személyiség nem tudatos aspektusait tudatosítani. A terápia teremtő, személyiséget alkotó folyamat (individuáció).

A jungi pszichoterápia II Az identitásproblémák vannak előtérben. A szimptóma pótlék a „nem mert” vagy „nem élt” élet helyett, ezért a szimptóma értelme után kell kutatni. A terápiában „szimmetrikus” helyzet, „adó-vevő” reláció- cél a „mi”-ség kialakítása Álom, imagináció jelentősége- álomnapló Áttétel – viszontáttétel (terapeuta álmok) Terápiás eszközök: asszociáció, amplifikáció, imagináció (ábrázolás), identifikáció, realizáció

A jungi pszichoterápia III Asszociáció: megkérdezzük az álomképpel, szimbólumokkal kapcsolatos ötleteket, érzéseket, gondolatokat. Amplifikáció: a szimbólumot általános emberi és archetipusos hátterében szemléljük és mesebeli, kultúrtörténeti, irodalmi, képzőművészeti párhuzamokat keresünk. Identifikáció: azonosulás a szimbólummal, elfogadja saját személyiségreprezentánsának és párbeszédbe kezd vele. Realizáció: az új belátások, felfedezett vágyak kipróbálása, átvitele a mindennapi életbe

A jungi pszichoterápia IV Az ellenállás legyőzése az egyik legnehezebb feladat. A perszóna megrendül, az ÉN elbizonytalanodik „regressziv perszóna-visszaállítás” „mana” személyiség kialakulása Archetipusos alaphelyzetek megelevenedése: Elsőként a gyermek-szülő kapcsolat ősképe. A gyermek- archetipus kiterjesztése, megértése után megnövekszik az önbizalom, küzdeni tudás. Lehetővé teszi a konfrontációt az árnyékkal. Álmok, imaginációk, meditációs gyakorlatok segitségével analizálhatók a feltörekvő erők és felhasználhatók az individuációs folyamatban.