A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkeáramlás Andrási Zsolt ELTE-TTK Geográfus, II. évf. 2006

I. A nemzetközi pénzügyi rendszer Aranystandard-rendszer (19 szd. vége, 20 szd. eleje) Az aranydeviza-standard rendszer II. vh. végétől az 1970-es évek elejéig Világpénz: az arany és megfelelő stabil valuta, nemzeti pénz, kulcsvaluta. (Jelentős világgazdasági szerep, fejlett bankhálózat, fizetési mérleg passzívuma, nagy mennyiségű arany- és valutatartalék, árfolyam stabilitás) 1944-Breton Woods: kulcsvaluta a dollár Arany közvetett szerepe, kulcsvalután keresztül, közvetlen pénzfunkció nincs Dollár beválthatósága aranyra, valuták árfolyama dollárban és aranyban

Árfolyamok rögzítése (+/- 0,5-2,25%-os eltérés) Jegybanki intervenció: jegybanki beavatkozás a valuta árfolyamának alakulásába Kulcsvalutából jelentős mennyiség a világgazdaságba áramlik – több áramlik ki mint be  krónikus deficit – feltétele a rendszernek, de a valuta iránti bizalom megrendüléséhez vezet  aranyfelvásárlási láz 1971 – USA felfüggesztette a dollár aranyra való beválthatóságát Aranydeviza-standard rendszer összeomlása

3. A dollárstandard-rendszer Nincs meghatározott kulcsvaluta Dollár dominanciája (USA gazdasági súlya, technikai fölénye, tőkeerő, pénzpiac mérete, politikai-, katonai hatalma) Több kulcsvaluta: dollár, euró, angol font, jen  hárompólusú világgazdaság Struktúrált valutarendszer: Egyes valuták árfolyama szabadon lebeg (dollár, jen, euró) Euró bevezetéséig a Közös Piac valutái egymás között rögzítettek, együttes lebegtetés (ECU) Többi valuta árfolyama valamely más valuta mozgásához, vagy valutakosárhoz, gazdasági mutatóhoz kötött USA meghatározó szerepe a nemzetközi piacokon Belső pénz és tőkepiaci súly Ha egy valuta árfolyama nő, csökken a kereslet iránta, gyengül a valuta Dollárra ez nem igaz, dollár kereslete jórészt független az árfolyamától (hitelek, világkereskedelmi forgalom, tartalékok)

II. A nemzetközi tőkeáramlás A tőkeáramlások elmélete és az FDI Tőkeáramlások formái a. Pénzügyi átutalások - értékpapír kereskedelem - banki hitelezések - spekulációs ügyletek b. Külföldi működőtőke beruházás (FDI-Foreign Direct Investment) - termelésbe való befektetés - tulajdonossá válás - vállalati felvásárlás vagy fúzió (Mergers and Acquisitions) - zöldmezős beruházás

b. OLI-paradigma ( 1988, J. H. Dunning) Működőtőke beruházás előnyei a.Vernon termékciklus-elmélet (1966, R. Vernon) Kezdeti szakasz - K+F előny (termékspecifikus technológia) Növekedési szakasz Érettségi szakasz - Árelőny (költségminimalizálás) Visszaesési szakasz Elavulási szakasz b. OLI-paradigma ( 1988, J. H. Dunning) Tulajdonspecifikus előnyök (Ownership advantages) Lokalizációs előnyök (Locational advantages) Internalizációs előnyök (Internalization advantages) Beruházások típusai Erőforrás orientált Piac orientált Hatékonyság növelő Stratégiai

2. A nemzetközi tökeáramlás folyamatai Új korszak a Breton Woods-i rendszer szétesésével Árfolyamok szabad alakulása Pénzügyi áramlások szabályainak liberalizálása Tőkeáramlás új formái Tőkeforgalom technikai fejlesztése, olcsóbbodása Új pénzügyi központok Tőkeáramlás térszerkezeti módosulása Származékos (derivatíva) ügyletek rohamos térnyerése Komputerizálás

A tőkeáramlás különböző formáinak alakulása 1.Működőtőke beruházás: 1970-es években jelentős csökkenés 1980- 55 milliárd USD 1990- 240 milliárd USD, évtized elején recesszió 1999- 865 milliárd USD A TNC- k összeolvadása, kivásárlása (M&A) 1994-ben az FDI 50%-a, 1999-ben 83%-a 2. Bankhitelezés állománya: 1970-ben 200 milliárd USD, 1994-ben 6 billió USD, 1999-ben 10 billió USD 3. Nemzetközi kötvénykibocsátás: 1994-ben 427 milliárd USD, 1999-ben 1778 milliárd USD 4. Új formák: Eurodollár: Európai bankok által kibocsátott, dollárra szóló értékpapír  Ma már nem olyan jelentős 5. Származékos pénzügyi piac: A befektetők a nemzetközi kamat-, árfolyam- és adózási különbségeket, mozgásokat használják ki – rövid távú befektetések Azonnali (spot) ügyletek, későbbi vásárlásra szóló üzletek, árfolyamokhoz kötött, késöbb realizálódó csereügyletek Ügylet tárgya: valutaárfolyam, kamat, részvényhozam, tőzsde index 1990-ben 6 billió USD, 1997-ben 27 billió USD, 2001-ben NAPI 1,8-1,9 billió USD

A modern tőkés nemzetközi pénzügyi rendszer Kialakulásakor (1820-as évek) a tőkeforgalom a világexporthoz, a közvetlen beruházásokhoz, bankhitelekhez igazodtak A kihelyezett tőke arányos volt a világkereskedelemmel Pénzügyi liberalizáció  a különböző pénzek egymásba szabadon átmehetnek  nem adhatók össze Napjainkban a világexport 70%-a FDI Valutapiacok évi forgalma ~ 250 billió USD, a nemzetközi reáláramlások (árú, szolgáltatás) 36-szorosa Túlfejlődés – nemzetközi reálfolyamatoktól való elszakadás Reálgazdasági tőke profitrátája csökkent az elmúlt 2 évtizedben Reálgazdasági tőke – 5-15% Pénzügyi befektetés – 10-20% Pénzügyi luftballon: Olyan tőkének hoz jövedelmet, amely mögött nincs valós értéktermelés Forgalom mértéke  központi bankok nem tudják befolyásolni saját valutájuk árfolyamát

3. A nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése Rendkívüli koncentráltság Világ pénzügyi forgalmának legnagyobb hányada 25 pénzügyi központhoz köthető  koncentráció alapja a New York-London-Tokió tengely New York – kötvény-, részvényforgalom, bankok London – valutaforgalom, európai pénzügyi tranzakciók Tokió – nemzetgazdasági jelentőség Többi központ: Montreal, Chicago, San Francisco, Mexikóváros, Rio de Janeiro, Sao Paolo, Bombay, Hongkong, Szingapúr, Sydney, Amszterdam, Párizs, Madrid, Basel, Zürich, Frankfurt, Róma stb.

A külföldi működőtőke–befektetések legfontosabb irányai, 1999, milliárd USD /Forrás: Bernek Á. (szerk.) - A globális világ politikai földrajza. Bp.,2002/

Városok: pénzügyi központok, TNC székhelyek vagy regionális központok A pénzügyi tevékenységekre a dekoncentráció jellemző Legfontosabb tevékenységek a pénzpiaci központokban – front office Rutinszerű adatfeldolgozás térbelileg elszort kisebb irodákban – back office Pénzügyi áramlások Forrás: 90% fejlett országok, 10% fejlődő országok (de a tulajdonlás alapján csak 2%) Irány: 70-80% fejlett országok, 10% adóparadicsomok, 10-20% fejlődő országok

Milliárd USD Forrás: www.unctad.org 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 USA FDI inflows 16.918 48.422 314.007 159.461 71.331 56.834 - FDI inward stock 83.046 394.911 1,256,867 1,343,987 1,340,011 1,378,001 FDI outflows 19.23 30.982 142.626 124.873 134.946 119.406 FDI outward stock 215.375 430.521 1,316,247 1,460,352 1,601,414 1,788,911 EU 25 21.485 97.759 696.295 382.62 420.433 338.678 216.44 223.942 753.707 2,174,834 2,379,225 2,811,543 3,606,924 4,023,935 23.875 130.747 813.413 433.927 384.549 372.4 279.83 212.572 805.851 3,046,301 3,245,550 3,715,099 4,726,873 5,189,738 Japan 278 1.753 8.323 6.241 9.239 6.324 7.816 3.27 9.85 50.322 50.319 78.14 89.729 96.984 2.385 48.024 31.558 38.333 32.281 28.8 30.951 19.61 201.441 278.442 300.114 304.237 335.5 370.544 World 55.108 207.878 1,396,539 825.925 716.128 632.599 648.146 530.244 1,768,589 5,786,029 6,197,711 6,703,607 7,987,077 8,902,153 53.743 238.681 1,239,149 743.465 652.181 616.923 730.257 570.125 1,785,264 6,148,284 6,564,217 7,288,417 8,731,240 9,732,233

Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org   1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Developed economies FDI inflows 46.629 172.067 1,134,293 596.305 547.778 442.157 380.022 FDI inward stock 398.2 1,404,411 3,976,356 4,265,471 4,810,641 5,816,292 6,469,832 FDI outflows 50.407 225.965 1,092,747 662.199 599.895 577.323 637.36 FDI outward stock 496.197 1,637,760 5,257,261 5,673,530 6,368,560 7,727,178 8,610,146 Developing economies 8.455 35.736 253.179 217.845 155.528 166.337 233.227 132.044 364.057 1,739,726 1,831,112 1,764,474 2,007,962 2,232,868 3.336 12.701 143.226 78.571 47.775 29.016 83.19 73.927 147.313 868.92 856.23 861.568 927.442 1,035,676 Forrás: www.unctad.org

Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org South-East Europe and CIS FDI inflows 24 75 9.067 11.775 12.821 24.106 34.897 FDI inward stock .. 121 69.947 101.128 128.491 162.822 199.453 FDI outflows 15 3.176 2.695 4.511 10.584 9.707 FDI outward stock 191 22.103 34.457 58.289 76.62 86.41 LDCs 536 579 3.758 6.828 6.327 10.351 10.702 4.614 9.444 38.384 45.002 51.338 61.668 71.953 228 -4 790 -253 488 123 110 86 729 3.099 2.845 3.355 3.486 3.601 China 57 3.487 40.715 46.878 52.743 53.505 60.63 1.074 20.691 193.348 203.142 216.503 228.371 245.467 830 916 6.885 2.518 -152 1.805 4.455 27.768 34.654 37.172 37.02 38.825 Forrás: www.unctad.org

Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org EU 15 FDI inflows 21.362 96.709 674.485 363.051 397.145 326.611 196.099 FDI inward stock 225.273 751.256 2,077,108 2,261,471 2,657,380 3,416,864 3,794,201 FDI outflows 23.854 130.701 812.37 432.807 383.072 369.099 276.33 FDI outward stock 212.26 804.981 3,040,879 3,238,648 3,705,674 4,712,965 5,171,384 New EU members 10 123 1.05 21.81 19.569 23.288 12.067 20.341 *** 2.451 97.726 117.754 154.163 190.059 229.734 21 46 1.043 1.12 1.478 3.301 3.5 312 871 5.422 6.902 9.425 13.909 18.354 Forrás: www.unctad.org

Milliárd USD 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: www.unctad.org Hungary FDI inflows 1 623 2.764 3.936 2.994 2.162 4.167 FDI inward stock .. 569 22.87 27.407 36.224 48.32 60.328 Czech Republic _ 4.986 5.641 8.483 2.101 4.463 21.644 27.092 38.669 45.287 56.415 FDI outflows 43 165 207 206 546 FDI outward stock 738 1.136 1.473 2.284 3.061 Poland 10 89 9.343 5.714 4.131 4.123 6.159 109 34.227 41.247 55.268 61.427 21 5 16 -90 230 196 806 312 408 1.018 1.156 1.457 1.855 2.661 Slovakia 1.925 1.584 4.094 669 1.122 3.733 4.836 8.53 11.864 14.501 35 22 -155 Forrás: www.unctad.org

4. A nemzetközi pénzügyi rendszer értékelése Bizonytalanabb, áttekinthetetlenebb Rövid távú befektetések destabilizáló hatása Adósságprobléma Legfejlettebb országok jelentős fizetési mérleg hiánya, állami adósságok A New York-i tőzsdén nyilvántartott érték 1991-96 között 3-szorosra nőtt,97-99 között megduplázódott Évi reálgazdaság növekedése 3-4% Ingadozó tőzsdei indexek Pénzügyi válságok: 1980-90-es évek fordulóján Japán 1995 Mexikó 1997 Ázsiai újonnan iparosodó országok 2001 Törökország, Argentína Világgazdaság növekedési ütemének csökkenése

Breton Woods-i rendszer Tőke szabad áramlása Valutaárfolyamok stabilitása Fizetési mérleg egyensúlya Nemzeti – nemzetközi monetáris politikák egyeztetése Mai rendszer

III. Az adósságválság A kialakulás gyökerei Elmaradottabb országok az 1950-60-as években fejlesztési hiteleket vettek fel 1973: kőolajár robbanás  kőolaj termelő országok bevételei megnőttek  hatalmas pénzmennyiség a nemzetközi hitelpiacon Fejlődő országok rendkívül kedvező feltételekkel kaptak hitelt IMF, Világbank támogatta a hitelfelvételt, iparosítási tervek, stb. Második olajárrobbanás: újra hitelbőség, de ennek felvevője elsősorban USA

2. Világgazdasági fejlemények (1970-80-as évek fordulója Megemelkedett nemzetközi kamatszint Dollár árfolyamának megemelkedése Külkereskedelmi cserearány mutató romlása Világkereskedelem csökkenése Hitelszűke Tőkemenekülés

3. A válság Adósságcsapda kialakulása 1982 – a válság kirobbanása, Mexikó Hitelfelvevő országok felelősségének kérdése Világgazdasági hatások kiemelkedő szerepe A nemzetközi pénzügyi rendszert is veszélyeztette a válság Hitelező bankoknál a hitelek nagy súlya alakult ki Normál piaci körülmények között az adósságok elértéktelenedtek volna, de ez bankcsődökkel fenyegetett Hitelező országoknak is lemondással járt volna az elértéktelenítés – nem vállalták be Eladósodott országok feladata: Belső fogyasztás visszafogása Export fokozása Növekedés fékezése „Strukturális alkalmazkodás” Együttműködés az IMF-el, Világbankkal Eredmény: a válság továbbgörgetése, mesterséges fenntartása

Irodalom Bernek Á. (szerk.)(2002) A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kurtán Lajos (2003) Közgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Tóth József (szerk.)(2001) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs