A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Advertisements

Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Az EU „Városi környezet” tematikus stratégiája – a városi környezetgazdálkodás perspektívái Dr. Buzás Kálmánné KvVM Környezetpolitikai Osztály Szakmai.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Uniós támogatású pályázati lehetőségek vállalkozásoknak.
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT a Nemzeti Halászati Stratégiai Tervre és Halászati Operatív Programra Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest,
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
TERÜLETI TERVEZÉS, TERÜLETI FOLYAMATOK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Műhelymunka-sorozat a térbeli tervezési rendszer összehangolásának.
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése akcióterv Szántó Szilvia Környezetfejlesztési Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDŐKÖZI ÉRTÉKELÉSEI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A VISEGRÁDI ORSZÁGOK MEGKÖZELÍTÉSÉBEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK EX-POST ÉS IDŐKÖZI.
Környezeti szemléletformálás
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Az NFÜ által megfogalmazott célok, azok összhangja az ágazati célkitűzésekkel „Építészet a gyógyulásért 2010” konferencia Budapest, NEFMI december.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSÉI TERV (NSRK 2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY VITAPONTJA Dr. Faragó László MTA RKK 44. Közgazdász vándorgyűlés, Nyíregyháza.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA
TIME TO DECIDE ÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
as programozási időszak Balás Gábor Nemzeti Fejlesztési Hivatal.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
ECOPOLIS 2008 Nemzetközi Nyári Egyetem és Workshop Százhalombatta, augusztus Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem, Biomassza.
SKV MÓDSZERTAN ÉS FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervre és Programra SKV Fórum Budapest, október 18. Env-in-Cent.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A természeti környezet védelmének ösztönzése a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés,
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ.
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata, mint a digitális Kárpát-medence alapinfrastruktúrája Molnár Szilárd program-koordinációs referens Nemzetstratégiai.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
A NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIAKERET (2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Dr. Faragó László MTA RKK Sopron március 1.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN: Sarkadi Járásfejlesztési Stratégia című 1. workshop. Helyszín: Biharugra Időpont: Készítette: Projektfelügyelet.
A határtérség.
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
A jövő kérdései: Mi lesz az NFT II.-ben?
Előadás másolata:

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezeti, energetikai és klíma tárgyú értékelések bemutatása Budapest, április 25.

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL 4 KHV versus SKV 4 Stratégiai dokumentumok cél-hierarchiája (és a hozzá rendelhető indikátorok) 4 ÚMFT / ÚSzT célok, … KEOP célok 4 ‘Bruttó’ és ‘nettó’ környezeti tevékenység- értékelés

Környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat

Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA ) 4 A beruházások környezeti hatásvizsgálata (KHV – 1995 óta nálunk is előírás) 4 Tervezett létesítmények várható környezeti hatását méri fel, becsüli meg 4 Átfogja a következményeket (technológia, gyártási folyamat, termék, kibocsátás, hulladék) de már elhatározott beruházást vizsgál, visszamenőlegesen nem tehet már fel szakpolitikai szintű kérdéseket (‘kell-e ez egyáltalán?’) 4 Környezetvédelmi szakemberek készítik 4 Az eljárás lelke a hatás-mátrix kitöltése

HATÁS-MÁTRIX Tevékenységek Környezetre kifejtett hatásaikkal Környezeti elemek terhelhetőségi limitjeikkel

Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA ) 4 Stratégiai környezeti vizsgálat 4 Szakpolitikák, tervek, programok környezeti megfelelőségét vizsgálja, tehát a döntéshozatal korábbi fázisához kapcsolódik 4 Tervezési célokat minősít – (környezeti) célkitűzésekhez 4 Az adott szakterülethez értő teameket igényel 4 Két markánsan különböző értelmezése van: 4 (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) 4 (2) A fenntarthatóság értékelésének alkalmas eszközévé kezd válni ( stratégiai? környezeti? vizsgálat? )

KÖVETKEZMÉNY-MÁTRIX A stratégia cél- és prioritásrendszere Célok, prioritások, feladatok, Környezetpolitikai célok (Fenntarthatósági célok)

KHV Mire vonatkozik: projektek Célja: a környezeti terheléseket és a hatásaikat veti össze a környezeti határértékekkel. Eljárás: előírt, rögzített lépések Ki készíti: környezeti szakemberek SKV Mire vonatkozik: ‘policies, plans, programs’ (=’stratégiák’, közpolitikák, tervek, programok) Célja: a stratégiákban megjelenő célokat veti össze a fenntarthatósági (környezet- politikai) célkitűzésekkel Eljárás: nem rögzített, talán nem is szabványosítható Ki készíti: az adott terület, ágazat szakértői Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA )

Stratégiai dokumentumok cél- hierarchiája (és a hozzá rendelhető indikátorok)

Az össztársadalmi célok figyelembevétele 4 Értékelés: a különböző szintű céloknak a teljesülése 4 Nemzetgazdasági, társadalompolitikai célok (pl. versenyképesség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, térségi kiegyenlítés stb.) 4 A fenti célokat elősegítő ( ágazati ) stratégiai főirányok 4 A ( ágazati ) stratégiát megvalósító programok 4…4… 4 A programokba illeszkedő projektek Két értékelési kérdés: 4 Az adott szint célkitűzése teljesült-e 4 Az adott szint célkitűzése megfelelően illeszkedik-e a magasabb szintű célok teljesüléséhez.

Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok teljesítmény hatás modal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok teljesítmény hatás térségi kiegyenlítődés, versenyképesség javulás jobb környezet-minőség SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok teljesítmény hatás modal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok hatástérségi kiegyenlítődés, a térségi versenyképesség növekedése SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok hatásmodal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése eredményutazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

ÚMFT / ÚSzT célok, KEOP célok

Új Magyarország Fejlesztési Terv 4 Felkészülési fázisban négy pillére volt a tervnek ( NSRK = > ÚMFT ): –Gazdasági növekedés –Foglalkoztatás bővítése –Területi és társadalmi kohézió –Fenntarthatóság 4 ÚMFT két átfogó cél + horizontális politikák –Gazdasági növekedés –Foglalkoztatás bővítése –+ „kiemelt figyelmet kell fordítani” –Gazdasági, területi és társadalmi kohézió –Fenntarthatóság 4 A környezetvédelem és a fenntarthatóság ekkor vesztette el az első csatát, vagyis amikor átfogó cél helyett bizonytalan státuszú horizontális politika lett belőle. 4 A második csatavesztés akkor következett be, amikor az ÚMFT és az OP -k elfogadásáig nem készült el a Fenntartható Fejlődés Stratégia, de ez nem képezte akadályát a program indításának, és senki nem kérte számon a FFS elveit a terven és a programokon.

Új Magyarország Fejlesztési Terv SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok hatástérségi kiegyenlítődés, a térségi versenyképesség növekedése SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok hatásmodal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése eredményutazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

Új Magyarország Fejlesztési Terv SZINTCÉLDOKUMENTUMCÉLOK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai átfogó célok ÚMFT, ÚSzT foglalkoztatás bővítése, tartós növekedés elősegítése GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai tematikus prioritások ÚMFT, ÚSzT gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő közlekedési cél KözOP stb. (1) nemzetközi elérhetőség javulása, (2) térségi elérhetőség javulása, (3) áruforgalmi gócok fejlesztése, (4) személyforgalmi gócok (város- előváros) közl. fejlesztése

Új Széchenyi Terv SZINTCÉL DOKUMENTUM CÉLOK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai pillérei ÚMFT, ÚSzT növekedés, egyensúly és foglalkoztatás (gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés) GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai kiemelt programok ÚMFT, ÚSzT 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Pr. 3. Otthonteremtés – Lakásprog 4. Vállalkozás-fejlesztési Pr. m 5. Tudomány – Innováció Pr. 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Progr. SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő közlekedési cél KözOP stb. (1) nemzetközi elérhetőség javulása, (2) térségi elérhetőség javulása, (3) áruforgalmi gócok fejlesztése, (4) személyforgalmi gócok (város- előváros) közl. fejlesztése

Környezeti értékelés 4 Az indikátorok kiválasztása időszakában erős ellenállás mutatkozott a valódi hatásindikátorok, a komplex célok elérését minősítő indikátorok választásával szemben. „sok egyéb tényezőtől függ az aggregált hatás” „mi van, ha számon kéri az unió a teljesülést” 4 Nem csak hivatalos indikátorként, de belső önellenőrzésként sem került sor az átfogó célok elősegítése mértékének a mérésére. 4 Ezért nem került sor az azzal való szembesülésre sem, hogy a célok valójában nem következetesen épülnek egymásra, a programok nem az átfogó célokból lettek levezetve, a projektek pedig előbb kiválasztásra kerültek, mintsem a stratégiák elkészültek volna. 4 (Úgy tűnik, ez most is így lesz…) 4 A környezeti célok esetében még komplikáltabb a helyzet, a környezet egyszerre ágazat is és átfogó cél „horizontális politika”

’Bruttó’ és ’nettó’ környezeti tevékenység-értékelés

Környezeti értékelés 4 Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-I – 1997) fontos alapelve volt a környezetpolitikának az ágazati politikákon keresztül történő érvényesítése (feldolgozó ipar, mezőgazdaság, energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, turizmus) 4 Az elkészült környezetorientált ágazatpolitikák visszapattantak az ágazatokról, mindenhol ellenállásba ütköztek. Az ágazati határokat erős bástyák védik. 4 Ahogy az Új Széchenyi Terv nem terjeszkedik túl a Nemzet- gazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alá eső alágazatokon, úgy a környezetvédelem is gyakran visszaszorul a környezeti iparnak elkönyvelt területekre. 4 Vagy: foglalkozhat a közforgalmú közlekedés és a kerékpározás fejlesztésének az elősegítésével, de jobb, ha nem értékeli az autópálya-építések környezeti hatásait. - Hasonlóképpen szívesen látott szövetséges, ha a megújuló energia arányának növeléséről van szó, viszont jobb elkerülni pl. az atomenergia előállítás környezeti kérdéseinek értékelését…

Környezeti értékelés 4 Környezet és Energia Operatív Program prioritási tengelyek –1 Egészséges, tiszta települések prioritási tengely –2 Vizeink jó kezelése prioritási tengely –3 Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely –4 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely –5 Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely –6 Fenntartható életmód és fogyasztás prioritási tengely 4 Jelentős környezeti állapotváltozást okozó konstrukciók hatása az uniós kötelezettségek és a nemzeti célkitűzések teljesülésére - Vizsgált részterületek: –Közlekedésfejlesztés –Gazdaságfejlesztés –Turizmusfejlesztés –Energetikai projektek –Településfejlesztés –Vízvédelem –Hulladékgazdálkodás –Emberi egészség és élet védelme –Természetvédelem

Összefoglalás 4 A környezeti értékelés fontos eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat, illetve a fenntarthatósági vizsgálat. Fontos tudatában lenni annak, hogy ez az eljárás elsősorban a stratégiai dokumentumok célrendszerét kell összemérje a környezeti és fenntarthatósági célokkal. 4 A célokat értékelő eljárás rávilágít arra is, ha a vizsgált dokumentum céljai nem világosak, nem épülnek egymásra, ha a projekt szintű célok nem támogatják a cél-hierarchia magasabb szintjén kialakított célokat. 4 Az ÚMFT kialakítása során a környezeti és fenntarthatósági célok másod-vonalba szorultak (mint horizontális politikák) illetve nem szolgáltak keretül (FFS) a dokumentum elfogadásakor. Az indikátorok (a néhány áttekintett esetben legalább is) nem mérik, hogy a projektek és akciók szolgálják-e a terv fő célkitűzéseit. 4 A célok közötti hiányzó szerves kapcsolat tette viszont lehetővé a központi dokumentum lecserélését és új célok kitűzését – lényegében zavartalanul továbbvitt operatív programokkal. 4 Nem elég, ha ágazati szintre szorul a környezet-értékelés

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezeti, energetikai és klíma tárgyú értékelések bemutatása Budapest, április 25.