Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke

A pénz fogalma 1. Történeti közelítés (definíció) A pénz az áruvilág megkettőződésével jött létre: a pénz egy a sok áru közül, különleges áru, mely kivált az árujavak közül. árupénz  …  …  hitelpénz Árupénz: a közönséges áruk egyike, „belső «értéke» van”.

A pénz fogalma 2. Funkcionális közelítés (definíció) — a pénz funkciói:  elszámolási egység („értékmérő”) funkció;  forgalmi eszköz funkció;  fizetési eszköz funkció;  vagyontartási (felhalmozási, „értékmegőrző”, „kincsképző”) eszköz funkció;  („világpénz”).

Készpénz (C ≡ KP): bankjegyek („papírpénzek”) és érmék.  A pénz valóban nem más, mint bankjegyek és érmék? Nem: a folyószámlák látra szóló betétei betöltik ugyanazokat a funkciókat, mit a készpénz (KP). Számlapénz: a hitelintézeteknél elhelyezett betét (a gazdasági szereplők /háztartások, vállalatok, intézmények, szervezetek, „emberek” látra szóló /folyószámla/ (D ≡ KBP) és határidős /lekötött/ betétei). (  csekk) A modern gazdaság pénzének fajtái

 Hogyan keletkezik a számlapénz? A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik könyvelési művelettel, amikor hitelt nyújtanak.  A modern gazdaságok pénze hitelpénz. Hitelpénz: törvényes fizetőeszköz, hitelnyújtással keletkezik és a hitel visszafizetésével megszűnik. A modern gazdaság pénzének fajtái

Alszférák: Monetáris pénzintézetek:  Központi bank (jegybank)  Kereskedelmi bankok (üzleti bankok) Pénzteremtő hitel Nem monetáris pénzintézetek:  Egyéb, nem monetáris pénzintézetek (pl. takarékszövetkezetek) Pénz-újraelosztó hitel A pénzügyi szféra részterületei

rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával biztosítja a hitelrendszer működőképességét és így a pénzérték stabilitását általában a kormány bankja, vagyis lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit, hiteleket folyósít neki birtokolja és kezeli az ország monetáris tartalékait, amelyek a nemzetgazdaság nemzetközi fizetőképességének fenntartását szolgálják. A központi bank feladatai

Aktív bankműveletek Passzív bankműveletek Egyéb szolgáltatások A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

Aktív bankműveletek –Hitelnyújtás –Befektetés –Részvényvásárlás –Vállalatok alapításában való részvétel –Ingatlan- és kötvényüzlet A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

Passzív bankműveletek –Betétgyűjtés (takarék-, folyószámla-, csekkszámlabetét) –Refinanszírozási hitel felvétele a jegybanktól –Váltóleszámítolása (rediszkontálás) –Kötvények és egyéb értékpapírok kibocsátása –Hitelfelvétel már pénzintézetektől A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

Egyéb szolgáltatások –Vagyonkezelés –Értékpapírok őrzése –Értékpapír-műveletek –Üzleti szaktanácsadás –Információszolgáltatás –Fizetéstechnikai szolgáltatás (pl. hitelkártya) A kereskedelmi bankok fő tevékenységei

1M (szűken értelmezett pénz): közvetlenül felhasználható; a bankrendszeren kívüli (lakosság, vállalatok, intézmények tulajdonában lévő) készpénz; a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló számlapénz. M2 (tágan értelmezett pénz): M1 + HB HB: rövid határidős betétek M3 : M2 + határozott időre lekötött betétek … A pénzállományok

A pénz forgalmi egyenlete (azonossága): M × V ≡ P × Y M: a forgalomba lévő pénzmennyiség; V: a pénz forgási sebessége; P: árszínvonal; Y: makrokibocsátás (reál-GDP); PY: nominális GDP. A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség

Infláció: az általános árszínvonal tartós növekedése Típusai:  Kúszó infláció: π < 10%.  Vágtató infláció: 10% < π < 1000%  Hiperinfláció: 1000% < π (éves szinten) Hiperinfláció: 50%-nál magasabb havi infláció. (Ez éves szinten több mint 100-szoros, három év alatt 2 milliószoros.) Az infláció típusai mértéke szerint

Az infláció megfékezésének eszközei: A kereslet csökkentése az állam által A forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásával A kínálatot élénkítő eszközökkel Az infláció megfékezése

A pénzmultiplikátor (m) azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid pénz teremtését teszi lehetővé. m k =KP/KP+KBP A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor

A kötelező tartalékráta (t) a központi bank által meghatározott minimális tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek összegének legalább ezen hányadát kötelesek jegybanki betét vagy készpénz formájában tartalékolni. t=JBB/KBP A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor

A pénzkínálat jellemzői:  A pénzkínálatot a bankrendszer határozza meg.  A pénzkínálat megegyezik a szűken vett pénz forgalomban lévő mennyiségével.  A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtó képességük (likviditásuk) mértékétől függ.  A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi bank a kötelező tartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílpiaci műveletek segítségével szabályozza. A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor

A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény. A pénzkereslet motívumai:  tranzakciós motívum  óvatossági motívum  vagyontartási (spekulációs) motívum A pénzkereslet

A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénzkínálattal. LM-görbe (Liquidity-Money) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlők egymással. A pénzpiac egyensúlya – az LM-görbe

Y i LM-görbe i1i1 Y1Y1 i2i2 Y2Y2 A forgalomban lévő reálpénzmennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. (az LM-függvény lefelé tolódik)

Az IS - LM-görbék Y i LM IS Y0Y0 i0i0 Árupiac Pénzpiac 1.túlkínálat túlkínálat 2.túlkereslet túlkínálat 3.túlkereslet túlkereslet 4.túlkínálat túlkereslet

Az IS - LM-görbék a nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya Y i LM IS Y0Y0 i0i0

Az összekeresleti (aggregált keresleti) függvény az áruk iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett. Y Y i P LM 1 LM 0 LM 2 IS i1i1 i0i0 i2i2 Y1Y1 Y0Y0 Y2Y2 Y1Y1 Y0Y0 Y2Y2 YDYD P1P1 P0P0 P2P2

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!