Az IKT a gazdaság szolgálatában Információs Társadalom Parlamentje 2011. június 1-2. Dr. Mészáros György elnök

IKT szektor jelentősége Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá. A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor. A hazai gazdasági növekedés kb. 25 %-át adta az IKT az elmúlt években. Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott dolgozik, és közel 100 ezren használnak IKT eszközöket más szektorokban. Több, mint 14 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel.

Az IKT ipar Magyarország egyik Hazai IKT piac A magyar IKT piac együttes mérete kb. 1 500 milliárd Ft Az IKT szektor exportja kb. 850 milliárd Ft Az export forgalom több, mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik Az IT export növekedése elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó szoftver és szolgáltatás exportból származott. Az IKT ipar Magyarország egyik húzóágazata

IKT és az innováció Az IKT a globalizált világ valamennyi fejlett országának alapinfrastruktúrája, és a legfontosabb hajtómotor a tudásalapú gazdaság fejlesztésében. Az IKT szektor az egyik leginnovatívabb ágazat, amely hozzájárul más területek fejlődéséhez és innovációjához. Ezért az IKT szektor innovációja meghatározó a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából.

IKT K+F+I bázisok Magyarországon 1. Felsőoktatási intézmények, kutató intézetek Az erőforrások elaprózódtak „Kritikus tömeg” hiánya Az ipari igények kevésbé érvényesülnek a kutatásokban Üzleti és menedzsment ismeretek hiánya 2. Multinacionális cégek Nemzetközi nagyvállalatok K+F centrumai (Ericsson, Nokia- Siemens, GE, stb.) Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljából Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák átvétele Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal

IKT K+F+I bázisok Magyarországon (2) 3. Magyar vállalkozások Néhány sikeres kis- és közepes vállalkozás (AITIA, Graphisoft, Kürt, Freesoft, eGroup, stb.) Egyre több innovatív ötleten alapuló induló (start-up), de kevés hasznosító (spin-off) vállalkozás A vállalkozások K+F igénye és innovativitása általában alacsony A magyar IKT piac kicsi, ezért ki kell lépni a globális piacra A hazai IKT vállalkozások általában résterületeket (niche market) céloznak meg

Az innováció erősítése az IKT szektorban Új Széchenyi Terv - Tudomány, innováció, növekedés kitörési pont (5.): A hazai gazdasági fejlődés megalapozásában betöltött szerepe miatt az IKT fejlesztését és innovációját nemzeti prioritássá kell emelni. Állítás 1: Az innováció fokozásához önmagában a pénzügyi támogatás nem elegendő. Állítás 2: A sikeres innovációhoz olyan struktúrákra, modellekre van szükség, amelyek a) növelik az emberi és anyagi erőforrások koncentrációját b) fókuszálják a K+F tevékenységet c) elősegítik a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztést d) integrálják az oktatást, a kutatást és az üzleti tevékenységet

Az IKT innováció lehetséges eszközei Az IKT innovációt támogató lehetséges eszközök: Tudásközpontok - Egyetem-ipar együttműködést megvalósító K+F kiválósági központok (BME Mobil Innovációs Központ, BME Információtechnológiai és Innovációs Központ) Nemzeti Technológiai Platformok – Hosszú távú K+F+I stratégia kidolgozásában és megvalósításában érdekelt együttműködések (NESSI Szoftvertechnológiai NTP, ARTEMIS NTP, Kreatív Iparágak NTP, stb.) Innovációs Klaszterek – K+F intézmények és vállalkozások közös üzleti érdeken alapuló hálózatos együttműködése egy adott területen (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, stb.)

Az IKT innováció fejlesztésének eszközei (2) „Élő Laboratóriumok” (Living Labs) – A felhasználók bevonása az innovációs lánc minden szakaszába a kutatástól a termékfejlesztésen át a tesztelésig (T-City Szolnok, Budapest Kitchen Budapest) Technológiai inkubátorok – piacképes K+F eredmény vagy innovatív ötlet továbbfejlesztése és üzleti hasznosítása magántőke, kockázati tőke bevonásával (NIH – kidolgozott javaslat Technológiai Inkubátor Program elindítására)

EU ICT K+F programok EU 7. K+F Keretprogram 2007-2013 - 9.1 milliárd Euro Magyar kutatók sikeres részvétele az EU ICT K+F pályázatain: Magyar résztvevők 111 nyertes EU projektben Elnyert támogatás: kb. 33 millió Euro European Institute of Innovation and Technology (EIT) KIC - ICT Labs Budapest Associate Partner ELTE (koordinátor) BME Cisco Hungary GE Healthcare Hungary EU ICT K+F stratégiai területe – Future Internet

Jövő Internet K+F Az Internet az élet minden területére hatással van (munka, szórakozás, tanulás, egészségügy, üzlet), napjainkra a XXI. század Információs Társadalmának kritikus infrastruktúrájává vált. Az óriási és egyre növekvő felhasználói igények, ill. a benne rejlő műszaki problémák (pl. Internet címek elfogyása, biztonság, garantált minőségi szolgáltatások hiánya, stb.) miatt szükséges az Internet továbbfejlesztése, technikai megújítása. A jövő Internete (Future Internet) forradalmi változást fog hozni mind a technológiában, mind a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban. A jövő Internetének létrehozása jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítést igényel, de sok üzleti lehetőséget is rejt magába a vállalkozások számára. A Nemzeti Innovációs Hivatal aktívan részt vesz az Európai Unió Future Internet K+F programjaiban, amit a magyar EU elnökség keretében megrendezett Future Internet Week rendezvénysorozat is megerősített.

Nemzeti Innovációs Hivatal Köszönöm a figyelmet! Dr. Mészáros György elnök Nemzeti Innovációs Hivatal Before going into the details of the Technology Incubator Programme, let me speak abot some features of the Hungarian innovation sytem.