Logisztikai alapelvek: − a megfelelő minőségű anyag, − a megfelelő mennyiségben, − a megfelelő helyről, − a megfelelő helyre, − a megfelelő módon és eszközzel, − a megfelelő időben, − a megfelelő költséggel.

A LOGISZTIKAI CÉLOK a szállítási határidő rövidítése, • a szállítási pontosság fokozása, • a termelési folyamat átfutási idejének a minimalizálása, • a termelési (szolgáltatási) és logisztikai kapacitások maximális kihasználása, • a készletszintek minimálisak legyenek, a ráfordítások alacsonyak legyenek, • a termelési logisztikai rendszer rugalmasságának létrehozása és annak fokozása • a rendszer áttekinthetőségének a biztosítása, • a termékek minőségének a biztosítása, • a termékek elosztásához nagyfokú szállítóképesség elérése, • a keletkezett hulladék környezetbarát kezelése

BESZERZÉSI LOGISZTIKA FELADATAI • szállítópartnerek kiválasztása, • szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, • szállítási feltételek meghatározása, • szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, • határidők meghatározása, • megrendelések diszponálása, • beszerzések pénzügyi lebonyolítása, • anyagáramlással kapcsolatos: • szállítási feladatok, • rakodási feladatok, • tárolási feladatok, • ellenőrzési feladatok, • egysérakományképzési-bontási feladatok.

Termelési log. feladat

Újrahaszn. folyamat

nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékű, Általában a következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékű, nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, sok féle terméknél fordulnak elő, kicsi a beszerzés kockázata, rövid a gyártási idő a beszállítónál, a termékcsoportok gyártása, amelyekbe az alkatrészek beépíthetők, jól szegmentálható legyen, a saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható. Kanban-elvű beszállítás Kanban japán szó, jelentése: Kan: kártya (card), Ban: jel (signal). A Kanban alapvető része a Just in Time gyártási rendszernek. A Kanban kifejlesztésének ötletét egy szupermarketben alkalmazott kártyarendszer adta:

Megállapítások az ellátási lánccal kapcsolatban: • az ellátási logisztikai tevékenység a beszállító és a felhasználó között helyezkedik el, • a felhasználó tevékenységére vonatkozóan nincs megkötés, lehet alkatrészgyártó, késztermékgyártó, stb., • a beszállító tevékenysége a felhaszn. tevékenységhez igazodik, • az ellátási tevékenység raktározási és logisztikai szolgáltatási tevékenység felhasználásával valósul meg. Ellátási lánc alapelve: • az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható (ellátási lánc menedzsment = supply chain management), • széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván meg, • világméretű logisztikai információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, • a teljes ellátási lánc szűkíthető akkor, ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot.

Előtte még van a primer,secunder és tercier infós rész (háromszögek)

• moduláris felépítésű, jól strukturált legyen, • az információk a feldolgozás sorrendjében érkezzenek be, • hierarchikus felépítés, • nyitott legyen, további elemek, rendszerek befogadására • üzembiztonsággal, redundanciával rendelkezzen, • összehangolt működésű rendszerelemekből épüljön fel, • lehetőleg kipróbált módszerek kerüljenek alkalmazásra • csatlakozó csomópontoknál normalizált kialakításra kell törekedni, • fokozott adatvédelmet kell elérni, • adatszabványokat és normalizált adatbank tartalmat kell alkalmazni, •szabványos szoftverek alkalmazására. • rugalmas legyen, minimális módosítások A logisztikai információs rendszer követelmények: • álljon rendelkezésre: • a megfelelő információ, olyan amit a fogadó igényel és megért, • a megfelelő időpontban • a megfelelő mennyiségben • a megfelelő helyen annál a fogadónál, ahová címezve lett • a megfelelő helyről, abból a forrásból, amely az információ szolgáltatásra a legalkalmasabb, • a megfelelő minőségben, vagyis az információ legyen megbízható, torzítatlan • az információ átfutási ideje minimális legyen, • az információ áramlás, -feldolgozás és -szolgáltatás koordinált legyen, • minimális legyen a zavar az információ áramlásban,

Információátvitel A logisztikai rendszer irányításához a következő információátviteli esetek a jellemzők: • a logisztikai rendszerből szenzoroktól, kódoktól, mérőelemekből származó adatok átvitele helyzet és/vagy mobil számítógéphez, • helyhez kötött és/vagy mobil számítógépektől származó adatok átvitele anyagáramlási eszközökhöz, • helyhez kötött és/vagy mobilszámítógépek között adatcsere. Az adatátviteli rendszert a 3.3.-9. ábrában foglaltuk össze. Az adatátviteli rendszer megválasztásánál lényeges, hogy: • lokális (vállalaton belüli) vagy távadat (vállalatok közötti ill. nemzetközi) adatátvitel, • az adatküldés ill. az adatfeldolgozás helyén az adatgyűjtés ill. adatfeldolgozás milyen automatizáltságú ill. helyhez kötött vagy mobil megoldása.

Az azonosítási eljárás megválasztásánál: rögzíteni kell a követelményrendszert, a logisztikai rendszer mely elemeire (termék, egységrakomány képző eszköz, szállítóeszköz, tárolóhely, stb.) kell kiterjednie, a hordozandó adatmennyiség, a logisztikai rendszer mely részeire terjed ki, szükséges-e átkódolás, milyen mennyiségű adathordozó és adatleolvasó egység szükséges, hol kell a kódleolvasó készülékeket működtetni, az előírt leolvasási pontosság, leolvasási távolság, mozgó kódnál és/vagy mozgó kódleolvasónál a mozgás pályájának pontossága, milyen környezetben kell a kódhordozónak üzemelni (fényviszonyok, hőmérséklet, nedvesség, mechanikai sérülés veszélye, szennyeződés, zajszint, mágneses zavarás, stb.), adathordozó helyigénye, el kell dönteni az azonosítás, az automatizálás mértékét, össze kell állítani a követelményeket kielégítő azonosítási eljárásokat, meg kell vizsgálni, hogy az egyes azonosítási változatok: az előírt követelményeket milyen minőségben teljesítik, az eljárás bevezetése milyen mértékben befolyásolja a logisztikai rendszert, hogyan befolyásolja a logisztikai teljesítményeket és költségeket, ki kell választani az optimális azonosítási módszert.

az azonosító eljárás megválasztására, A menedzsmentnek fontos feladata az azonosítási rendszer optimális megválasztása. Az azonosítási rendszer megválasztása kiterjed: az azonosító eljárás megválasztására, az azonosító eszközök kiválasztására, az adatátviteli rendszer megválasztására, beüzemeltetésére. Az azonosítás az alábbi a módszerekkel történhet: Azonosító kód tudás vizsgálata (What do you know?): pl. login név + password egy számítógép előtt Azonosító tárgy "belépő" (What do you have?): pl.: meghívó Mindkettő: pl. ATM: bankkártya + PIN-kód Biometria direkt személyazonosság-vizsgálat (Who do you are?) Az információ (a jel) és a kódolás

Plusz még példák a kódokra felsorolás szinten

Az egységrakományok osztályozása Célja: – áruk homogenizálása, – rakodási, szállítási műveletek számának csökkentése, – rakodási idők csökkentése, – áru védelme. Egységrakományképző eszközök: – rakodólap, – rekesz, – konténer.

Egységrakományok típusai: Egységrakományok osztályozása: Funkció szerint: – RST egységrakomány a szállítás, tárolás és rakodás hatékonyságát növeli, a technológiai műveleteknél megbontásra és újraképzésre kerül. – Technológiai egységrakomány nem csak a szállítás, tárolás és rakodás hatékonyságát növeli, hanem a technológiai berendezésnél a beállítási időket is csökkenti, nem kerül a technológiai berendezéseknél sor az ER megbontására. Homogén Kevert (inhomogén) A=8a K=xa+yb+zd Egységrakomány-képzésről akkor beszélünk, ha az általában kisebb méretű árukat nagyobb rakodási, mozgatási, tárolási egységekké fogjuk össze valamilyen segédeszköz – az egységrakomány-képző eszköz (ERKE) segítségével. Az egységrakomány-képzés célja a rakodási, tárolási műveletek egyszerűsítése, számuk csökkentése.

ERKE használatának előnyei: 1. Csökkenteni a rakodási időt, 2. Homogenizálja a a. rakodó, b. mozgatandó egységeket c. tároló berendezéseket, 3. Csökkenti a szükséges rakodó és szállító eszközök fajtaszámát, növeli a kihasználtságukat, 4. Könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását, 5. Egyszerűbbé teszi a rakományképzést, 6. Biztosítja az áru védelmét, 7. Élőmunkát takaríthat meg. ERKE használatának hátrányai: 1. ERKE szükséges, 2. Az ERKE-k beszerzése és karbantartása költségráfordítást igényel, 3. Az ERKE-k csökkenthetik a szállítóeszközök kihasználását, 4. Az üres ERKE-k szállítási láncát is meg kell szervezni.