Alárendelő és mellérendelő viszonyok a nyelvben 19.
1. Alárendelő összetett szavak Alanyi: pl. madárlátta, napsütötte Tárgyi: pl. lábtörlő, hírmondó Határozói: pl. nagyravágyó, tengeralattjáró Jelzői: pl. állóháború, hatlövetű Jelentéstömörítő: pl. sárkányrepülő, világháború, íróasztal
2. Mellérendelő összetett szavak Kettőzés: ugyanazt a szót duplázzuk; pl. sok-sok, nagy- nagy Ikerítés: egy értelmes (vagy szintén értelmetlen) és egy értelmetlen szóból képzett összetett szó; pl. ingyombingyom, limlom Álikerítés: két értelmes, de jelentésében eltérő szóból képzünk összetett szót; pl. ázik-fázik Valódi mellérendelés: nem alárendelő és nem tartozik a fentiekhez; pl. búbánat
3. Alárendelő összetett mondatok Alanyi: Az jön, akit hívunk. Állítmányi: Olyan leszel, mint az apád. Tárgyi: Azt akarom, amit te. Határozói: Oda megyünk, ahova szeretnénk. Jelzői: Olyan italt kérek, amilyen a második polcon van. Az lesz a főmondat, amelyikben az utalószó (pl. az, oda, olyan) található
4. Mellérendelő összetett mondatok Kapcsolatos: Elmentünk a boltba, és vettünk tejet. Ellentétes: Elindultunk a boltba, de rájöttünk, hogy már van otthon tej. Választó: Vagy moziba megyünk délután, vagy meglátogatjuk a nagyit. Következtető: Defektet kaptunk, így két órás késéssel érkeztünk a bálba. Magyarázó: Elmentünk a koncertre, hiszen érdekelt minket.
5. Sajátos jelentéstartalmú mondatok Időhatározói, feltételes: akkor, ha Módhatározói, következményes: úgy, hogy Minőségjelzői, hasonlító: olyan, mint
6. Szöveg: cím, mondattömb, bekezdés A szövegben is van alá- és melérendelés A szóbeli kommunikáció elkülönülő egységeit mondattömböknek nevezzük. Az írásbeli kommunikációt bekezdésekre tagoljuk.
7. Helyesírási szabályok: egybeírás, különírás Alárendelő: Két szó esetén egybe Több szónál, hat szótagig egybe, utána kötőjellel (tengeralattjáró-háború) A rövid igekötő semminek, a hosszú külön szónak számít Mellérendelő: Ha egybe ragozzuk, egybe írjuk (búbánat) Ha külön ragozzuk, kötőjellel írjuk (lim-lom)
8. Helyesírási szabályok: mondatvégi írásjelek Mellérendelő az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjellel zárjuk Megittam, megettem, és akkor mi van? Alárendelő esetén a főmondat határozza meg a megfelelő írásjelet Megkérdeztem tőle, hogy és akkor mi van.