Sári Gusztáv élete, munkássága 1928. november 20-án született Kabán. Családra jellemző volt a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör Apja Foglalkozása: kovács kisiparos, majd a tsz kovácsa. Egészséges humor, jóízű tréfálkozás jellemezte. Képzőművészet iránt fogékony volt. Anyja Foglalkozása: szülésznő, majd ápolónő. Szerénység, szelídség, segítőkészség, emberszeretet áradt róla. Sári Gusztáv Törékeny fizikumú, fürge mozgású és észjárású, szellemileg tehetséges, szerény gyermek volt.
Polgári iskoláit Püspökladányban és Hajdúszoboszlón végezte. 1948-ban szerezte meg tanítói oklevelét a debreceni Református Tanítóképző Intézetben kitűnő eredménnyel. Az 1951/1952-es tanévben a berettyóújfalui és a püspökladányi járás tanulmányi felügyelője lett. Az 1952/1953-as tanévben a megyei művelődésügyi osztály előadójaként dolgozott. Az 1953/1954-es tanévben a Művelődésügyi Minisztérium személyzeti főosztályának előadója lett. 1954-től 1957-ig igazgató Kabán. Közben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az egri Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán jeles eredménnyel. 1956. október 27-én elszavalta a Nemzeti dalt a ledöntött szovjet katonai emlékműnél.
1957-ben feleségül vette Varga Julianna tanítónőt. 1957 és 1962 között tanárként dolgozott Kabán. Újító, alkotó pedagógus; tapasztalatait országos szakmai folyóiratokban közölte. Foglalkozott a tanítás-tanulás minden aktuális kérdésével (tanulóközpontúság, aktivitás, minden tanuló elve). Fontosnak tartotta a nevelés-oktatás-képzés viszonyát. Sokszínű szakköri életet szervezett (képzőművészeti, színjátszó) Községi múzeumot hozott létre (paraszti életforma használati tárgyai)
1950-től 1965-ig tagja volt a helyi tanácsnak. 1962 és 1965 között ismét igazgató lett Kabán. 1965-től a Megyei Művelődésügyi Osztályon tanulmányi felügyelő, majd általános iskolai csoportvezető. 1978-tól vezetőtanár, vezető szakfelügyelő, majd szaktanácsadó (Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Diákotthon). Aktív tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Tanterv- és Tankönyvfejlesztés Országos Tanácsának
Egy évtizeden át dolgozott a Történelemtanítás c Egy évtizeden át dolgozott a Történelemtanítás c. folyóirat szerkesztőségében. Tankönyveket, tanári kézikönyveket, útmutatókat írt. 1979. június 3-án Apáczai Csere János-díjjal (pedagógus kitüntetés) ismerték el kimagasló munkáját. 1988-ban nyugdíjba vonult. Alig másfél évet tölthetett megérdemelt pihenéssel 1990-ben bekövetkezett haláláig. Sokat festett, szobrászkodott. 1990-ben autóbalesetben hunyt el. Kívánságára szülőfalujában szülei és testvére mellett nyugszik a kabai temetőben.
1996. március 11-én az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága székházában létrejött a Sári Gusztáv Emlékbizottság. Az 1996. november 20-án tartott emlékülésen jelentették be Sári Gusztáv fiai, Gusztáv és Péter, hogy édesanyjukkal együtt egy alapítványt hoznak létre apjuk emlékére. A Sári Gusztáv Alapítvány fő célja az általános iskolai tanulók történelem iránti érdeklődésének fokozása, tehetséggondozás. Azóta minden évben meghirdetik a Sári Gusztáv történelmi emlékversenyt. 1997-ben jelent meg a Sári Gusztávról szóló emlékkötet. Iskolánk 2000. augusztus 28-án vette fel Sári Gusztáv nevét. Ekkor avatták fel az előcsarnokban található emlékfalat. Ezen a napon kiállítás nyílt meg Sári Gusztáv életútja és munkássága címmel. Ekkor vette át iskolánk új zászlaját.
Sári Gusztávot méltató szavak a teljesség igénye nélkül: tehetséges, rendkívül felkészült, sokoldalú (fest, szobrászkodik, barkácsol, karikatúrákat rajzol, verset ír, stb.), széleskörű műveltség, intelligencia, mélységes humanizmus, példás pedagógusi magatartás, emberséges, szerény, derűs egyéniség, szép és hatásos beszéd, halk szavú, meleg/lágy, finom lelkű, türelmes, humoros, mindig elegáns (öltöny, nyakkendő).