Kibékíthető ellentétek? Környezetvédelmi osztályvezető MET – Erőmű Fórum Velence, 2010. október 06. Járjuk körbe a címet: Kik között vannak ezek a nagy ellentétek? - a környezetvédelem és a technológiák között? (mint az talán leginkább felsejlik a jelen környezetben), A fogyasztás és a környezetvédelem között? Ráadásul kibékíthetetlen? NEM, nem gondolnám, hisz egy a világ, ráadásul gömbölyű – a megközelítéssel van a probléma, mely szüli a helytelen kérdéseket, melyekre eredendően helytelen lehet csak a felelet. Nézzük tehát a megközelítéseket. Rudi Zsuzsanna Környezetvédelmi osztályvezető MVM ERBE ZRt

Környezet adta adottságok hasznosítása Nem = Változik a világ… Környezet adta adottságok hasznosítása Nem = Környezet le- és kirablása Ma már nem az az elsődleges kérdés, hogy megvalósítható-e egy adott technológia, sokkal inkább az, hogy annak milyen hatásai vannak, annak teljes életciklusát figyelembe véve. 2 2

Globális nemzetközi egyezmények ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény, Kyoto-i megállapodás - CO2 (1985-87) Helsinki, Oslo-i II. jegyzőkönyv – SO2 (1990) Szófiai megállapodások – NOx (1994) Göteborgi jegyzőkönyv – NOx, SO2, VOC, ammónia Espoo-i Egyezmény – országhatáron átnyúló környezeti hatások Aarhusi Egyezmény – nyilvánosság Energiahatékonyság Nemzetközi egyezmények sora született, melyek mindegyike önmagában is nagy jelentőségű volna, így együttesen azonban jelzik azt a folyamatot, mely során a figyelem a környezetvédelmi kérdések felé fordult. S van köztük egy, mely nem szennyezéssel, nem számokkal, hanem a helyi közösségek jogaival foglakozik. Az emberek növekvő része már nem közömbös a körülötte lévő természet iránt.

Európai Unió Direktívák 85/337/EGK – 97/11/EK – Egyes magán és közprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról 88/609/EEC – 94/66/EEC - Nagy tüzelő berendezések egyes légszennyező anyag kibocsátásának korlátozásáról 96/61 EC – IPPC – Integrált szennyezés megelőzés 2001/77/EK - Megújuló energiaforrás, CO2 emisszió kereskedelem Fehér könyv – megújuló energiaforrások Zöld könyv - ellátásbiztonság Számtalan rendelet szabályozza mindennapjainkat. Az itt láthatóak csak a gerincét adják ennek a nagy halomnak.

IPPC IPPC Directive 96/61 Council Directive 96/61/EC of 24 September 1996 concerning Integrated Pollution Prevention and Control (Integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés) sustainable development (fenntartható fejlődés) to prevent emissions….wherever it is practicable, where it is not, to minimize (a szennyezés megelőzése mindenhol, ahol lehetséges illetve minimumra csökkentése ott, ahol a megelőzés nem lehetséges) Best Available Techniques (legjobb elérhető technika: anyag- és energiatakarékos, lehető legkisebb hulladékkal és szennyező anyag kibocsátással járó technológiák) A környezetvédelemben mérföldkőnek számító IPPC rendelet szemléletváltást jelez több okból is. Egyrészt a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, másrészt egységesen kezeli a környezeti elemeket. S e rendelet kapcsán kezdődött el a legjobb elérhető technikák iparágankénti útmutatójának összeállítása is. 5 5

Magyarország 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálatról (85/337/EGK – 97/11/EK) 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól (96/61/EC) 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról Az EU szabályozása teljes mértékben át lett ültetve a magyar szabályozásba. A környezetvédelmi engedélyeztetés alap jogszabálya a 314/2005.(XII.) Kormányrendelet, ami szinte „folyamatos” változásban van, a 2008. november óta eltelt időszakban kilenc alkalommal módosult (átlagosan három havonta!). S hogy mi is változott általa? Megváltozott a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamata, az engedélyezési dokumentációk terminológiája, tartalmi követelményei, egyes engedélyezési idők, az engedélyező hatóság feladata, jogköre, szervezeti felépítése, s ugyanez érvényes a szakhatóságokra is, nem elfeledve az egyes szakterületi jogszabályokat és azok változásait sem. Csak a címlistája 9(!) oldalnyi azoknak a környezetvédelmi vonatkozású jogszabályoknak, melyek a környezeti hatásvizsgálatok során figyelembe veendők. Talán ez a dzsungel is lehet oka, hogy még manapság is megesik, hogy csekélyke környezetvédelmi szakmai ismeretekkel rendelkező, más szakterületek szemléletét bíró, a „közös nyelvet” nem beszélő, azt kigúnyoló, a környezet semmibe vételéhez szokott „szakértők” kapják feladatul a környezetvédelmet. Egyre ritkábban azonban.

Kibocsátási határérték Kibocsátási határérték Kibocsátási határérték Határértékek Gázturbinák Kibocsátási határérték [mg/m3] száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 15 % oxigén tartalom 50 < Pth < 300 MW Pth > 300 MW NOx (NO2-ben kifejezve) olajtüzelés esetén gáztüzelés esetén 200 150 170 90 földgáz folyékony tüzelőanyag ((50)) ((120)) SO2 és SO3 (SO2-ben kifejezve) 115 CO 100 Szilárd anyag (korom)* 4 2 88/609/EEC – 94/66/EEC ≈ 22/1998.(VI.22.) KTM rendelet ((2001/80/EK ≈ 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet )) Szilárd Kibocsátási határérték [mg/m3] száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 6 % oxigén tartalom Szennyező anyag 50 < Pth <100 MW 100 < Pth <500 MW ((100 < Pth <300 MW)) 500 MW  Pth ((300 MW  Pth)) NOx (NO2-ben kif) 650* ((400)) ((300)) ((200)) SO2 és SO3 (SO2-ben kif) 2000** (60%) ((850)) 2000-400 lineárisan (85%) ((850-200)) lineárisan 400 Szén-monoxid 250 Szilárd anyag 100 ((50)) 50 ((30)) Kloridok (HCl-ben kifejezve) 200 Fluoridok 30 15 Gáz Kibocsátási határérték [mg/m3] száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3 % oxigén tartalom SO2 és SO3 földgáztüzelés esetén (SO2-ben kifejezve) 35 ((földgáz 35 cseppfolyósított gáz 5 kokszoló kemence gáz 400 kohógáz 200)) NOx (NO2-ben kif) 350 földgáz ((50<Pth<300 MW)) ((150)) ((300MW<Pth)) ((100)) egyéb gázok ((200)) CO 100 Szilárd anyag (korom)* 5 földgáz 5 Technokrata iparágunkban sokan vallják ma is, hogy a technológia szabja meg a kereteket. Nézzük csak , hogy is változtak általuk a szennyezést jellemző technológiai kibocsátási határértékek. Jó lenne látni is, nagyítsunk hát kicsit. 7 7

Kibocsátási határérték Határértékek 88/609/EEC – 94/66/EEC ≈ 22/1998.(VI.22.) KTM rendelet 2001/80/EK ≈ 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet Szilárd Kibocsátási határérték [mg/m3] száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 6 % oxigén tartalom Szennyezo anyag 50 < Pth <100 MW 100 < Pth <500 MW 100 < Pth <300 MW 500 MW  Pth 300 MW  Pth NOx (NO2-ben kif) 650* 400 300 200 150 SO2 és SO3 (SO2-ben kif) 2000** (60%) 850 2000-400 lineárisan (85%) 850-200 lineárisan Szén-monoxid 250 Szilárd anyag 100 50 20 30 10 Kloridok (HCl-ben kifejezve) Fluoridok 15 Ez a táblázat összefoglalja a múltat, a jelent és a jövőt. Hogy egy szenes technológia honnan indult és mire számíthat a jövőben. Néhány példa: NOx. Látható, hogy teljesítmény tartománytól függően, a 96-os határértékhez képest felére, negyedére csökkent illetve fog csökkenni várhatóan 2012-től 2016-tól a kibocsátási határérték. Még látványosabb s por esete, itt mindegyik teljesítmény-tartományban ötöde lesz a határérték. 8 8

Kibocsátási határérték Határértékek 88/609/EEC – 94/66/EEC ≈ 22/1998.(VI.22.) KTM rendelet 2001/80/EK ≈ 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet Gáz Kibocsátási határérték [mg/m3] száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3 % oxigén tartalom SO2 és SO3 földgáztüzelés esetén (SO2-ben kifejezve) 35 földgáz 35 cseppfolyósított gáz 5 kokszoló kemence gáz 400 kohógáz 200 NOx (NO2-ben kifejezve) 350 földgáz 50<Pth<300 MW 150 100 300MW<Pth egyéb gázok 200 CO Szilárd anyag (korom)* 5 földgáz 5 Gáz esetén nincs ilyen mértékű csökkentési szándék, ott már nem volt tartalék. 9 9

Kibocsátási határérték Határértékek 88/609/EEC – 94/66/EEC ≈ 22/1998.(VI.22.) KTM rendelet 2001/80/EK ≈ 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet Gázturbinák Kibocsátási határérték [mg/m3] száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 15 % oxigén tartalom 50 < Pth < 300 MW Pth > 300 MW NOx (NO2-ben kifejezve) olajtüzelés esetén gáztüzelés esetén 200 150 170 90 földgáz folyékony tüzelőanyag 50 120 SO2 és SO3 (SO2-ben kifejezve) 115 CO 100 Szilárd anyag (korom)* 4 2 Gázturbinák esetében pedig nem lesz változás. Már ha a jelenleg ismert tervezet lép majd életbe. Pedig van tartalék. 10 10

Arányok - globálisan Nézzük, hogy is állunk az arányokkal. Mit mutatnak a számok. Először globálisan. Hol is áll az energetika a többi kibocsátóhoz képest – és jegyezzük meg csendben – csak azokhoz lehet viszonyítani, akikről van adat. SO2-ben az energetika a világ fő szennyezője, de az ipar is kiveszi részét a kibocsátásokból. Ezután jön az egyéb álnéven futó, a mezőgazdaságot és a háztartásokat összefoglaló kategória. A közlekedés – e vonatkozásban – hátul kullog. Nem így NOx esetén, ahol átvette az energetikától a vezető szerepet. Ezután jön az energetika, közel fele annyi kibocsátással, majd az ipar és végül a mezőgazdaság, igen közel egymáshoz. Álljunk is meg egy szóra Beszéljünk pár szót egy, manapság oly divatos, környezetvédelminek mondott témáról a grafikon kapcsán. A szén-dioxidról. Sokféle elmélet van annak magyarázatára, hogy miért, de mára már senki sem vitatja, hogy változik éghajlatunk. Ennek egyik okaként sokan a technikai fejlődés során az ember által a légkörbe kibocsátott és ott felhalmozódott CO2-t teszik felelőssé. Hatalmas erőfeszítések árán az elefánt szült egy egeret: létrejött a Kyoto-i egyezmény. S most pillantsunk rá a felső két sorra: Az ábra is jól mutatja, hogy a világ CO2 kibocsátása csaknem ötszöröse Európáénak. A világ fő kibocsátói közül néhány már eleve nem csatlakozott a tárgyaló felekhez, néhány igen hosszú idő elteltével ratifikált, néhány pedig nem tette ezt meg. Az EU (akkor még 15) - elkötelezettségét demonstrálandó – saját vállalások deklarálásába kezdett. Megalkotta saját csökkentési számait, amit „természetesen” a csatlakozóknak is vállalnia kellett. Az Egyezmények kapcsán létrejött egy főként jogászokból, kereskedőkből, pénzügyérekből álló szakértői gárda. Munkahelyek teremtődtek, üzletek köttetnek, fut a szekér... De ha megnézzük az eredeti cél, a CO2 kibocsátás csökkentése tekintetében hogy is állunk ma –lévén, hogy a számok nem nagyon hazudnak - az EU-15-ök egyike sem csökkentett jelentős mértékben, a közel szinten maradás a csatlakozottak 20-30 %-os visszaesésének tulajdonítható. Időközben előjött a nagy ötletzsákból a CCS, a szén-dioxid tárolás lehetősége. Ha nem tudjuk csökkenteni és a légkörbe sem szabad kiengedni, hát dugjuk el a föld alá! Nem a takarékosságra törekszünk, de még a veszteségek csökkentésére se. A problémát áttesszük az egyik környezeti elemből a másik környezeti elembe, rendszerbe. Amíg nincs baj, nincs probléma. Ha viszont van, lsd afrikai CO2-tó, ott nagy a gond. Kutatások, fejlesztések, minta-projektek indultak be hatalmas EU pénzekből. Meg is lesz a megoldás! Nem kevésbé riasztóak azok az elképzelések, hogy a megfogott szén-dioxiddal termesszük ezentúl zöldségeinket, a természettől elzárva, üvegházban, talaj nélkül. biodiesel – CO2 nyelő erdőirtások, pálmaolaj, területi átterhelés bioethanol – vitatott energiamérleg Kiragadtunk egyetlen elemet, a CO2-t és mindent ezen a szemüvegen át értékelünk. Jó irányba haladunk??

Arányok - itthon De térjünk vissza az arányokhoz. Hogyan is állunk itthon. A magyarországi erőművi kéntelenítések hatására harmadára csökkent a kén-dioxid kibocsátás. CO2 csak az energetikánál szerepel, némi kibocsátás csökkenés látható. Korábban is, most is a legnagyobb NOx szennyező a közlekedés. Ezután a mezőgazdaság és a háztartások jönnek, ezt követi az ipar és csak a negyedik az energetika. Ahogy már a technológiai kibocsátások változása is előre vetítette, igen jelentős az energetikai kibocsátások csökkenése a közlekedéssel egyetemben.

Fehér könyv Importfüggőség csökkentése CO2 kibocsátás csökkentése Megújuló energiaforrások (2001/77/EK irányelv szerint) megújuló energiahordozó felhasználás növelése Európai Unió 5,3 % ▬► 12 % (2010.) ▬►20 % (2020) Magyarország 3,6 % ▬► 6-7 % (2010.) ▬► 13 (20 %) (2020) megújuló energiahordozó felhasználásából termelt villamos energia részarányának növelése Európai Unió 14,8 % ▬► 22,1 % Magyarország 0,81 % ▬► 3,6 % Vidékfejlesztés Technológiai kutatás, fejlesztés Munkahely teremtés, foglalkoztatottság S a másik sláger-téma, a megújulók esete. Az EU megalkotta a Fehér-Zöld könyvét. Mi is van ezekben? Ellátásbiztonság, munkahely teremtés, foglalkoztatottság. A környezetvédelem valahol a végén jelenik meg. Zseniális ötletek voltak, vannak, tegyük ezt, csináljuk azt. Tanulmányok, koncepciók sora születik, hogy is lehetne a megálmodott számokat teljesíteni. E tanulmányok - rendszerint – el vannak „dugva”, se a szakma, se az érdeklődő társadalom nem látja, nincsenek az ellentétes szempontok ütköztetve, esély sincs a dolgok kiforrására, a józan ész meghallgatására. Amikor valami már nyilvánosságot kap, már eldöntött tény. És egyetlen esetben sem kerültek eddig e tanulmányo béli elképzelések ún. „stratégiai környezeti vizsgálatra”, ahol átfogó, az országra, régiókra vonatkozó, sok szakmai szempontot felölelő, részletes környezeti elemzések születhettek volna esetleg, az öncélúságon túlmutatóan. S hogy mit is jelentenek ezek az ország számára? Szűk szakterületi szempontok, részelemek, a pillanat adta lehetőségek elsőbbségét. Nincs kiforrott, az ország lehetőségeit, érdekeit számba vevő stratégia. Se vízvédelmi, se környezetvédelmi, se energetikai. 13

Méret: nagy - kisebb Környezetvédelem – VET – OTrT 20-50-50 Kisebb (<20 Mwe, <50 MWth bemenő ill kiadott) - Nagyobb (>20 MWe; >50MWth) különböző technológiai határértékek - BAT „kicsik” nélküli össz-kvóták eltérő kibocsátás ellenőrzés (eseti, folyamatos emisszió monitoring) „kicsik” esetén össz környezeti értékelés elmaradása kis teljesítmény, egyszerű engedélyeztetés, alacsony kémény, nagy helyi terhelés nagy teljesítmény, bonyolult és hosszadalmas engedélyeztetés, magasabb kémény, terhelés globalizálódása Ne áltassuk magunkat, biomassza vagy nem biomassza, kicsi vagy nagy, minden energiát termelő létesítmény hat a környezetére. Az is, amiről azt gondoljuk, hogy nem. Ahogy az ember léte maga is. A mérték és a lépték csak a kérdés. Vizsgálhatjuk így is, úgy is: életciklus elemzés, ökológiai lábnyom, környezeti hatásvizsgálat. Ha minden beruházást csak a jelenleg uralkodó – „minél nagyobb, annál gazdaságosabb” – nézet határoz meg, nyilvánvaló a megalománia térnyerése. Kétségtelen, bizonyos technológiáknál ez nem kerülhető meg. A megújulók esetében azonban nem ez a helyzet. Vagy nem ez kéne, hogy az legyen… Helyi erőforráshoz, helyi munkaerőhöz, helyi lépték tartozna. Ma rendszerint központi telephelyben gondolkodva, 80-100 km-es körzetből tervezik beszállítani a biomasszát, az amúgy is végletekig megterhelt utakat tovább terhelve, ami pörgeti ugyan a gazdaságot, de legyalulja a környezetet. Sok kicsi sokra megy. A közúti terhelés és annak hatásai már-már a tűréshatárhoz közelítenek. A jelentős forgalmú közlekedési csomópontokban elhelyezett mérőállomásokon igen nagymértékű szennyezettség is mérhető, nem ritkán a határérték 4-5szöröse. Kinek jutna eszébe az Alföld közepére lignit tüzelésű erőművet építeni és a lignitet közúton odaszállítani? Át kéne gondolni a biomassza vonatkozásokat is…. Hogy ne hazai példát hozzak, erdélyi fát tüzelnek Észak-Ausztriában. Igaz, nem közúton szállítanak. Bizonyára teljesítenek is majd minden elvárást…

Még kisebb Ez a jövő? MIKROVIRKA 44 település komplex energetikai fejlesztése „1 falu - 1 MW” program Önellátás Faluközösségi energiaudvarok Szélerőmű Naperőmű Biogáz Faapríték kazán Növényolajos minierőmű Bezárt szénbányák hőjének hasznosítása Hidrogénfalu Fotovoltaikus tetőcserép Más példa a tervezett MAVIRKA. 44 település komplex energetikai fejlesztése…….. 1 MW egy településre Szinte minden, ma ismert technológiát bevetnek. EU pénzre várnak Ez a jövő?

Merre tovább? Ökológiai szempontok figyelembe vétele Hatékonyabb gazdálkodás a természeti erőforrásokkal Veszteségek minimalizálása Környezetterhelések csökkentése szennyező anyag kibocsátások minimalizálása szigorodó kritériumok megfogalmazása A már korlátozott szennyező anyagok határértékeinek csökkentése Határértékek előírása újabb szennyező anyagokra Könnyen belátható, hogy ha egy erdőség közepette tervez valaki egy beruházást, egész más a feltétel-rendszer, mint amikor egy ipari tevékenységgel korábban már érintett, un. barnamezős, netán még rekultivációval is megfűszerezett területet választ fejlesztése helyszínéül. Ha egy szennyezett vagy tájsebként megjelenő területen tervezett a fejlesztés, amely egy meglévő környezeti probléma megoldását is felvállalja, kedvezőbb megítélésű lehet az érintettek körében. S az is nyilvánvaló, hogy bármennyire is csekély mértékű egy, a BAT-nak valóban megfelelő fejlesztés okozta többlet terhelés, ha a kialakult helyi környezet már oly mértékben terhelt, ahol az amúgy kicsi is sokká válik. A tervezett többlet terhelés nemcsak önmagában kell „megálljon”, hanem a már meglévő helyi környezeti állapottal együttesen is.

Merre tovább? Tisztább technológiák alkalmazása Elérhető legjobb technika (ABT) alkalmazása Legjobb elérhető technika (BAT) alkalmazása Tiszta technológiák kifejlesztése, alkalmazása Zéró kibocsátású erőmű építése Hidrogén cellák alkalmazása Fúziós energia termelés Energia tárolás A hosszú távú gondolkodás beindítását szolgálhatná a fenntartható fejlődés stratégia, s ennek szakmai, társadalmi megvitatása. Ez nem ördögtől való volna. Talán akkor sokan, szűk szakmájuknál szélesebb látókörrel szemlélnék a világot, s környezetüket is. Mindenki megteheti a magáét. Rajtunk múlik. 17

MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rudi Zsuzsanna MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1117 Budapest, Budafoki út 95. Tel: (1) 382-4700 Fax: (1) 204-4198