4. Előadás: FEDEZET 2007. október 25.
1, Költségek Termelési költség: tőke és munka ráfordítás értékben kifejezve. Fajlagos költség: egy egység termékre v. szolgáltatásra jutó költség. Költségek csoportosítása: költségnemek szerint: (anyagköltség, bérköltség, bér járulékok, anyagjellegű szolg, ÉCS, egyéb..) termelésben történő elszámolás szerint (közvetlen-egy termékre egyértelműen elszámolható és közvetett-üzemi és vállalati ált.ktg) termelés volumenéhez való viszony szerint - viszonylag állandó ktg. (reagálási fok r=0) - változó -proporcionálisan (arányosan) vált. r=1, progresszíven („arány felett”) vált. 0<r<1 és degresszíven („arány alatt”) vált. r>1
Költségkalkuláció=önköltségszámítás kalkuláció felépítése: Teljes költség számítás: + közvetlen anyag ktg + közvetlen bérktg + közvetlen bérek járulékai + gyártási külön költség (egyéb, jellemzők alapján felosztott közvetlen ktg-k) . előállítás közvetlen önköltsége +üzemi általános ktg . szűkített önköltség +vállalati ált. ktg. +elkülönített ktg . teljes önköltség Részköltség számítás: + közvetlen anyag ktg + közvetlen bér ktg + közvetlen bérek járulékai + egyéb közvetlen felosztható közvetlen önktg + fedezet . Eladási ár
ÁKF struktúra ÁK(F)N struktúra Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei Fedezeti összeg ÁK(F)N struktúra + Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei = Fedezeti összeg - Értékesítés közvetett költségei = Nyereség
költségek felosztása: pótlékoló kalkulációval: költségek egy részét különböző vetítési alapok alapján osztják szét. Pótlékkulcs=Felosztandó költség/Vetítési alap
Pótlékkulcsok vetítési alapjai Természetes mennyiségben kifejezett Darabszám (például: gyártott/értékesített mennyiség, kontírozások száma) Idő (például: naptári időszak, gyártási idő, gépóra, munkaóra) Kiterjedés (például: hosszúság, terület, térfogat) Tömeg (például: felhasznált tömeg, megmozgatott tömeg, elállított tömeg) Egyéb fizikai paraméter (például: kWh, km, kalória) Értékben kifejezett Költségérték (például: közvetlen bérköltség, közvetlen anyagköltség, elállítási költség) Bekerülési érték (például: beérkezett anyagok értéke, készletnövekedés értéke) Felhasználás értéke (például: értékesítési árbevétel, hitelnyújtás) Készletérték (például: anyagkészlet, gyártásközi készlet, késztermékkészlet, gépállomány) Elszámoló érték (például: elszámolóár)
2, Árak Ár: egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának megszerzéséért kért pénzmennyiség. Az árképzés módjai: Költség-bázisú: a termék önköltségének kiszámítása után, az elvárt nyereség százalékával megnövelve határozzák meg az árat. (a haszonkulcs elve alapján: a termék önköltsége + elvárt nyereség) (ha az adott termék nem igényel sok beruházást) Nyereség-bázisú: a tervezett haszon elve alapján: (ha a termék előállítását jelentős beruházás előzte meg) Kereslet-bázisú: az elismert érték elve alapján (vevő által) Versenytárs-bázisú: igazodó árképzés a versenytársakéhoz Ajánlati ár jellegű árképzés: A vállalkozás a megbízás elnyerése érdekében alámegy a versenytársak árainak
A termékek ráfordításait meg kell téríteni árban + a piac által elismert reális haszonban. Ha a vállalat monopol helyzetben van, ő diktálja az árakat. Ha a versenypiaci feltételek között a vállalat méreténél fogva nem képes befolyásolni az árat, akkor alkalmazkodnia kell hozzá. A fő kérdés ebben az esetben az, hogy milyen mennyiséget érdemes a piacra dobnia ahhoz, hogy nyereséget realizáljon. (ehhez fedezetszámítás szükséges) A fedezetszámítás fix és változó költségekkel, valamint a termelési mennyiséggel operálva határozza meg a becsült értékesítési árbevételre támaszkodva a fedezeti pontot, azaz azt a termelési szintet, ahol a bevétel megegyezik az összköltséggel. A fedezeti pont megadja azt a minimálisan gyártandó mennyiséget, amelytől fölfelé haladva az érvényesíthető ér a változó költségeken kívül fedezetet nyújt a fix költségekre és a nyereségre is.
3, Fedezetszámítás Fedezeti pont = (kritikus mennyiség) Fedezeti ár = Fedezeti hányad = Fedezeti összeg= Árbevétel - Változó költségek= =Állandó költség + Nyereség
Fedezeti árbevétel = FC/PM = fedezeti ár*mennyiség PM = fedezeti ráta, egységnyi árbevételből mekkora a fedezet aránya PM = [(p-AVC)/p]*100 Fajlagos fedezet = egységár – egységre jutó változó költség p - ár AVC - átlagos változó költség FC - fix költség
Fedezeti pont (F) ábrázolása Ft Árbevétel Összktg. Változó ktg (AVC) F Fix ktg (FC) Q (db) Qkrit
Fedezetszámítás (példa) Egy jégkrémgyártó cég reklámköltsége 10 millió Ft, eladásösztönzésre 5mFt-ot költ. A gyártás állandó költsége 4 millió Ft, az egységre jutó anyag- és bérköltség 15 Ft. A jégkrém-rúd eladási ára 45 Ft/darab. Qkrit=(10000000+5000000+4000000)/45-15= 633333 db Fedezeti összeg=(10000000+5000000+4000000)/(45-15)/45= 28498575Ft
4, Költségek tervezése Bázisadatok korrekciójából kiinduló Normákra, normatívákra alapozott Nulla bázisú Fedezeti költségszámítás Költségváltozási tényező
Költségtervezés /I. Bázisadatok korrekciójából kiinduló elmúlt időszak tényszámai - nem ismétlődő költségek + elmaradt, de indokolt költségek (árváltozás és egyéb változás hatása) Normákra, normatívákra alapozott normák meghatározása termelési mennyiség meghatározása (általában közvetlen vagy változó költségek tervezéséhez)
Költségtervezés /II. Nulla bázisú Fedezeti költségszámítás általános költségek tervezésének javítása teljesítményszint meghatározása erőforrásszükséglet meghatározása minimális költségszint meghatározása Fedezeti költségszámítás vállalkozás teljes tevékenységének vizsgálata globális fedezeti összeg megállapítása
Költségtervezés /III. Költségváltozási tényező alkalmazása közvetett költségek tervezése költséghelyenkénti tervezés Reagálási fok (r) a költségváltozás és a költségjellemző változásának aránya Költségjellemző természetes mértékegységben megtervezhető mutatószám, amelynek alakulása a vonatkozó költségcsoport nagyságára döntő befolyást gyakorol
5, A fedezetszámítás gyakorlati alkalmazásai Termelés – tervezésben (termelendő mennyiség, termékösszetétel tervezése) Gyártmányfejlesztésnél Piaci árversenyben (meddig csökkenthető az ár?)
Eszköz: rangsorolás Fedezeti hányad szerint hasonló költségszerkezetű termékek rangsorolása Egy gépórára jutó fedezeti összeg alapján gép vagy gépcsoport szűkkeresztmetszete esetén Egységnyi alapanyag felhasználásra jutó fedezeti összeg alapján a felhasználható alapanyag mennyisége korlátozott Egy normaóra felhasználásra jutó fedezeti összeg alapján a rendelkezésre álló munkaerő jelent gyártási korlátot
Viszontlátásra!