Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

3.tétel GDP,GNI.
Állóeszköz-gazdálkodás
B2B-marketing – A szervezeti piacok
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
T E R M É K. A. Minden olyan dolog, amely szükségletet elégít ki B. Esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége C. Lehet szolgáltatás és szellemi.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Idegenforgalmi statisztika
Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz.
Index-számítás.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Főátlagok összehasonlítása standardizálással
STATISZTIKA II. 1. Előadás
Készítette / Author: Tuska Katalin
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 11. Előadás.
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Fedezetelemzés Schiberna Endre.
2. előadás Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai
Gazdaságstatisztika Jogász képzés. Néhány fontos makrogazdasági index GDP volumenindexe Ipari termelői index Mezőgazdasági felvásárlási és termelői árindexek.
3. előadás.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
5. előadás Indexek közötti összefüggések
Beszerzési megtakarítások mérése
Kalkuláció.
I. A gazdasági elemzés általános vonásai
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
Vállalatgazdaságtani alapfogalmak
ÁR-, ÉRTÉK- ÉS VOLUMENINDEXEK október 9.
IV. Terjeszkedés 2..
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Gazdasági viszonyszámok képzése IKT eszközök felhasználásával
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
Statisztika I. Áruforgalom elemzése Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP /1-
Energiatervezés | © 2014 ENERGIATERVEZÉSI FOGALMAK Idősor elemzések Statisztikai jellemzők.
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4.
Érték- ár- és volumenindexek
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
A termelés költségei.
Vállalati Gazdaságtan
Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása
A termelés költségei.
I. Zárthelyi dolgozat Elméleti témakörök, típuspéldák Gazdaságstatisztika.
MENEDZSMENT és VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN dr. SZ abó G ábor CS aba.
Index-számítás Dr. Varga Beatrix egyetemi docens.
Szállodák eredmény kimutatásai és mutatószámai
2. előadás Viszonyszámok
2. előadás Viszonyszámok típusai
Mérési skálák, adatsorok típusai
Előadás másolata:

Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK 10. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK

STATISZTIKAI INDEXEK Index: latin eredetű szó, egyszerűen mutatót jelent A statisztikai indexszám: - komplexebb tartalmú, - többet fejez ki a viszonyszámoknál, A viszonyszámok azt mutatják meg, hogy egy jelenség hogyan változik időben vagy térben. Statisztikai index: alkalmas annak kifejezésére, hogy több, különböző fajta jelenség együttesen hogyan változik.

STATISZTIKAI INDEXEK Az indexszámok olyan összetett (komplex) viszonyszámok, amelyek mindig több, egymással kapcsolatban levő, de különnemű, közvetlenül nem összesíthető mennyiség (jelenség) együttes, átlagos időbeli változását fejezik ki. Csak az összetett indexek tekinthetők, tényleges indexeknek. Az egyes résztényezők változását kifejező dinamikus vagy egyéb összehasonlító viszonyszámok az egyedi indexek, de csak az összetett indexszámítás keretén belül nevezhetők annak. A statisztikai indexek tehát átlag jellegű komplex viszonyszámok.

AZ INDEXEK CSOPORTJAI Abszolút számokból számított indexek: Értékindex, Árindex, Volumenindex. Viszonyszámokból számított indexek: Változó állományú index, Változatlan állományú index, Összetétel index.

Abszolút számokból számított index a termelés természetes mértékegységében történő számbavétele tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes termékek mennyisége külön-külön hogyan változott, de legtöbbször nem ad választ arra, hogy egészében, vagy a termékek bizonyos körénél együttesen, hogyan alakult a termelés. Oka: a termékek különbözősége miatt az azokra vonatkozó adatok közvetlenül nem összesíthetők.

Abszolút számokból számított index Az indexeknél azonban több jelenség többféle termék együttes változását kell megállapítanunk (pl. ha egy vállalat különböző fajta termékeinek együttes alakulását akarjuk vizsgálni, olyan mértékegységet kell keresni, amellyel az egymástól eltérő minőségű és értékű termékek közösen kifejezhetők. Ez a közös nevező általában az egyes termékek pénzben kifejezett értéke, vagyis ára, melynek segítségével a különböző termékek egymással, vagy az előző időszakok adataival összehasonlíthatókká válnak.

Értékindex különböző fajta, de valamilyen szempontból összetartozó termékek vagy termékcsoportok termelési értékének együttes átlagos, rendszerint időbeli alakulását kifejező összetett dinamikus viszonyszám, az értékváltozásokban a mennyiség és az árváltozás együttesen jut kifejezésre, a termelési értéket itt szélesebben értelmezzük és értékindexszel mérjük, nemcsak a termelt, hanem az eladott, értékesített, felvásárolt vagy fogyasztott mennyiségek értékének alakulását is,

Értékindex - q (quantum) mennyiség - p (prix) ár

Értékindex   az értékindex mindig az érvényben lévő, folyóárakon számítva fejezi ki a termelés értékének változását, mivel az értékindex a termékek mennyiségének és a termékek egységárának változását együttesen fejezi ki, ez a sajátossága lehetővé teszi, hogy belőle kiindulva az árindexet és a volumenindexet is meghatározzuk.

Árindex a termékek bizonyos csoportja árainak együttes átlagos időbeli változását, az árszínvonal egészének alakulását fejezi ki.

Volumenindex a termékek meghatározott csoportjára vonatkozóan, azok termelt vagy eladott mennyiségeinek együttes átlagos időbeli változását fejezik ki.

Három termék termelésének alakulása a 2002-2008-as években Magyarországon Megnevezés 2002 2008 Mennyiség ezer t q0 Értékesítési ár, Ft/kg p0 q1 p1 I. Termék 261 69,8 102 201,2 II. Termék 947 79,9 790 192,8 III. Termék 28 179,6 16 476,1

Megnevezés q0p0 q1p1 q0p1 q1p0 I. Termék 18217,8 20522,4 52513,2 7119,6 II. Termék 75665,3 152312,0 182581,6 63121,0 III. Termék 5028,8 7617,6 13330,8 2873,6 Összesen 98911,9 180452,0 248425,6 73114,2

IÉ = IÁ0 * IV1= 2,5116 * 0,7264 = 1,8244

Indexsorok két időszak helyett időszakok egész sorát is összehasonlíthatjuk Számíthatunk: érték-indexsorokat, volumen-indexsorokat, ár-indexsorokat. Mindhárom lehet: bázis indexsor, lánc indexsor.

Indexsorok Állandó súlyú indexsor: esetén a súlyokat az indexsor minden tagjánál változatlannak vesszük. A változó súlyú indexsorban: az indexsor egyes tagjainak meghatározása során más-más időszak súlyait alkalmazzuk. A gyakorlatban az állandó súlyú indexsorok alkalmazása terjedt el.

Alkalmazási területek Üzemgazdasági elemzésekben: volumenindex a legjelentősebb, értékindexnek több év összehasonlításában nincs nagy jelentősége (árváltozás miatt), az árindexet nem üzemi szinten kell vizsgálni.

Alkalmazási területek Nemzetgazdasági elemzésekben: árindex Reálbérindex= A fogyasztás volumenindexeként tekinthető, amely azt fejezi ki, hogy a keresetért, mennyivel lehet több vagy kevesebb fogyasztási cikket vásárolni egy adott időszakban valamely bázisidőszakhoz képest.

Alkalmazási területek Nemzetgazdasági elemzésekben: volumenindex alkalmazható a tervteljesítés mérésére értékindex alkalmazható területi összehasonlításra

Alkalmazási területek Agrárolló= mezőgazdasági termelői árindex mezőgazdasági ráfordítások árindexei Külkereskedelmi export árindex cserearány mutató = import árindex