Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

Közvetlen költségek elemzése
Döntéselmélet a közgazdaságtanban
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
3.tétel GDP,GNI.
Állóeszköz-gazdálkodás
Beruházások elemzése Beruházás: tárgyi eszközök létesítésre, a tárgyi eszköz állomány bővítésére irányuló műszaki – gazdasági tevékenység. Jellemzői: Nagy.
INDEXSZÁMÍTÁS GYAKORLAT 3. PÉLDA JAVÍTVA Gazdaságstatisztika október 10.
Idegenforgalmi statisztika
Fogalma, összefüggések
Index-számítás.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Főátlagok összehasonlítása standardizálással
STATISZTIKA II. 1. Előadás
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Az öntözés hazai szerepe, jelentősége
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Közlekedésstatisztika
Szállodák eredmény kimutatásának mutatószámai
Fedezetelemzés Schiberna Endre.
2. előadás Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai
Gazdaságstatisztika Jogász képzés. Néhány fontos makrogazdasági index GDP volumenindexe Ipari termelői index Mezőgazdasági felvásárlási és termelői árindexek.
3. előadás.
3. előadás.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
5. előadás Indexek közötti összefüggések
Eredményszámítás és -elemzés
Beszerzési megtakarítások mérése
Statisztika.
A magyar gazdaság várható helyzete
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
Kvantitatív módszerek
Gyártási folyamatok tervezése
Mennyiségi sorelemzés
Leíró statisztika III..
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
ÁR-, ÉRTÉK- ÉS VOLUMENINDEXEK október 9.
A sztochasztikus kapcsolatok (Folyt). Korreláció, regresszió
Gazdasági viszonyszámok képzése IKT eszközök felhasználásával
Statisztika I. Áruforgalom elemzése Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP /1-
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4.
Érték- ár- és volumenindexek
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
VISZONYSZÁMOK 5. Viszonyszámok I Statisztika I
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
I. Zárthelyi dolgozat Elméleti témakörök, típuspéldák Gazdaságstatisztika.
Számtani sorozat Számtani sorozatnak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben ( a második elemtől kezdve ) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége.
Az árindexek helye, szerepe a Nemzeti számlákban
Index-számítás Dr. Varga Beatrix egyetemi docens.
Szállodák eredmény kimutatásai és mutatószámai
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
2. előadás Viszonyszámok
Érték-, ár-, volumenindexek
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Adatfeldolgozási ismeretek műszeres analitikus technikusok számára
Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
2. előadás Viszonyszámok típusai
Az árindexek helye, szerepe a Nemzeti számlákban
Előadás másolata:

Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz

Ár, érték, volumen Egyetlen termékre: volumen x ár = érték 4 kg alma x 200 Ft/kg = 800 ft kiadás Ha változik a volumen és az ár: 8 kg x 250 Ft/kg 2000 ft = 4 x 2 kg x 200 x 1,25 Ft/kg = 800 x 2 x 1,25 ft

Érték, ár, volumen Az indexek közötti összefüggés: Több heterogén termékre: Az értékindex: analóg módon számítható Volumen és árindex: elméletileg tökéletes mutató nem létezik Az indexek közötti összefüggés fennáll, de kétféle formában:

Értékindex + példa A tárgyidőszaki érték osztva a bázisidőszaki értékkel Mennyiség 2000 Ár Bevétel 2001 Alma 4 100 400 6 150 900 Körte 2 240 480 1 300 Video 7 500 3500 14 600 8400 Össz - 4380 9600

Árindex Az árindex a termékek, szolgáltatások árának együttes, átlagos változását fejezi ki. Laspeyres Paasche (bázisidőszaki súlyozású) tárgyidőszaki súlyozású A volumen mindkét időszakban vagy mindkét időszakban Értelmezés: Hányszorosára nőtt volna az érték (pl. a bevétel), ha a volumen (pl.eladott mennyiség) mindkét időszakban azonos lett volna; tehát csak az árak változtak volna

Volumen-index (Változatlan áras index) A volumenindex a termékek, szolgáltatások mennyiségének együttes, átlagos változását fejezi ki. Laspeyres Paasche (bázisidőszaki súlyozású) (tárgyidőszaki súlyozású) Az ár mindkét időszakban Az ár mindkét időszakban Hányszorosára nőtt volna az érték (pl. a bevétel), ha az árak mindkét időszakban azonosak lettek volna. És csak a mennyiség (a volumen) változott volna.

A Fischer formula A bázis- és a tárgyidőszaki súlyozású indexek természetesen eltérnek egymástól. Ezért indokolt lehet a Fischer-féle „keresztezett” formula, a Laspeyres és Paasche féle index mértani átlagának kiszámítása.

Az érték-, ár- és volumenindexek összefüggései I. A Laspeyres formulával kiszámított volumenindex és a Paasche formulával kiszámított árindex szorzata kiadja az értékindexet.

Az érték-, ár- és volumenindexek összefüggései II. A Paasche formulával kiszámított volumenindex és a Laspeyres formulával kiszámított árindex szorzata kiadja az értékindexet.

Alternatív számítási módok (Átlagformulák) I. Értékindex Az egyedi értékindexek (iv=v1/v0) súlyozott számtani átlagaként: Az egyedi értékindexek harmonikus átlagaként:

Alternatív számítási módok (Átlagformulák) II. Volumenindex Ha az egyedi volumenindexek iq és az értékösszegek (q0 p0, ill. q1 p1) állnak rendelkezésünkre:

Alternatív számítási módok (Átlagformulák) III. Árindex Ha az egyedi árindexek (ip) és az értékösszegek (q0 p0, ill. q0 p0) állnak rendelkezésünkre:

Alternatív számítási módok (Átlagformulák) IV. Összefoglalás Ha egyedi ár- ill. volumenindexek indexek (iq ill. ip) és az értékösszegek (q0 p0, ill. q1 p1) állnak rendelkezésünkre: Ha a bázisidőszaki megoszlás ismert, akkor számtani átlagot; ha a tárgyidőszaki megoszlás ismert, akkor harmonikus átlagot kell számolni

Speciális árindexek és számításuk Tankönyv: 210-231. oldal Ármegfigyelési módszerek Termelői árindexek Fogyasztói árindexek Külkereskedelmi árindexek Tőzsdeindexek (Dow-Jones, BUX) Területi árindexek (vásárlóerő-paritás)

Köszönöm a figyelmüket!