Ragadozók csapdázása

A csapdázás helye vadászati kultúránkban A csapdázás a magyar vadászati kultúrának is szerves részét képezte. Az 1892-ben kiadott Vadászati ismeretek kézikönyve[1] c. összefoglaló mű a “A ragadozó vadak pusztításánál alkalmazott fogószerszámok” (237 - 290 oldal) c. fejezetében összesen 30 fogóeszközt és 27 szagtalanító, valamint csalogató lehetőséget ismertett részletes leírással. A bemutatott eszközöknél mindenre kiterjedően ismerteti azok felépítését, fontosabb méreteit, gyártóját és árát is. Ez egyben arra is utal, hogy az érdeklődés, a csapdázás iránti igény, mai szóval a piac olyan nagy volt, hogy számos vállalkozást tudott eltartani. [1] Bölcsházai Belházy Jenõ (1892): A vadászati ismeretek kézikönyve. REPRINT kiadás: Lipták Kiadó, 1994.

“A rókafogásnál mindenütt, de leginkább erdőtlen szabad mezőkön sikerrel alkalmazható szagtalanító szer: 45 g. friss, még ki nem olvasztott libazsír vagy friss vízben kimosott sótlan zsír; 1 g. kömény; 8 g. friss, zöld csucsorhéj, melyet a felső szürke héj eltávolítása után a növényből jól kisúrolt késsel levakarunk; 1 g. fehér hagyma; fél evőkanállal egy tiszta vászondarabba tett friss lóganajból csavart nedv; 62 g. zsír, mely a juhcsontok főzésénél a vízre felszáll; 8 g. rákvaj, melyet az alábbiak szerint készítünk: két rákot jól megfőzünk, majd péppé törjük, a pépet tyúktojás nagyságú friss, sótlan vajjal vörösre sütjük.”

a XX. század második felében szinte eltűnt ez a „tudomány” a vadgazdálkodásából okok: A ragadozó fajok megítélésének változása. A korábban kártevőnek tartott fajok jelentős része védett lett. Az alkalmazható csapdák körének korlátozása. Napjainkban már csak a szelektív, élvefogó csapdák használata engedélyezett. A hivatásos vadászok túlterheltsége. A sikeres csapdázás teljes embert igényel, azt nem lehet alkalmanként, “éppen most érek rá”-szemlélettel végezni. Az intenzív fácántenyésztés és az állattenyésztési szemlélet eluralkodása is a csapdázás és általában a ragadozógyérítés alkalmazása ellen hatott.

További okok: A nagyvad terjeszkedése. A nagyvadállományok felszaporodásával az apróvad jelentősége csökken. A nagyvadgazdálkodás más módszereket, eszközöket és felkészültséget igényel, a dúvadgyérítés pedig elhanyagolttá válik. A prémvadászat. Minden vadász számára ismerős érvelés, hogy a rókát csak télen szabad elejteni, amikor jó a bundája, az év többi részében “védett”, hadd nőjön. Az eszközök hiánya. A felsorolt okok miatt beszűkülő piaci lehetőségek mellett Magyarországról szinte eltűntek a csapdagyártó cégek. A jelenleg kapható eszközök választéka szegényes, áruk általában magas. Az oktatás hiánya. A csapdázás eszközeinek bemutatása, használatuk és használhatóságuk oktatása szinte teljesen eltűnt a hazai szakoktatásból, ide értve a közép- és a felsőfokú oktatást is.

A csapdázás helye, szerepe és szükségessége napjaink vadgazdálkodásában Napjaink gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek döntő többségében azonban ezeken a helyeken is általában lőfegyverre, kisebb mértékben a kotorékok ismeretére alapozott ragadozógyérítést végeznek. A hosszútávú, tartamos gazdálkodás ennél lényegesen átgondoltabb, tudatosabban tervezett, végrehajtott és ellenőrzött, valamint gazdaságossági szempontból is értékelt tevékenységet kívánna. Ezt hívjuk ragadozó-gazdálkodásnak.

A ragadozógazdálkodás egyik lehetséges eleme a csapdázás nem önmagában jól kiegészíti a gyérítés más módszereit vannak olyan helyek, fajok és időpontok, amikor szinte kizárólag csak a csapdázás hozhat kielégítő eredményt. szárnyasvad-tenyésztelepek mezőgazdasági állattartó-telepeken, tanyákon, farmergazdaságokban vagy belterületen év bizonyos időszakaiban vagy a vadászterület egyes részein a lőfegyveres gyérítés nem végezhető el hatékonyan természetvédelmi területeken kóbor állatok, kistestű ragadozó fajok, ragadozók szaporulatának megfogására, védett fajok

A legálisan alkalmazható csapdákkal szemben támasztott alapvető követelmények meg kell felelnie a fenti jogszabályi előírásoknak. erős, törhetetlen anyagból készüljön, megfelelően masszív legyen, azaz ne tudjon az állat kitörni, de a csapda védje meg foglyát más ragadozóktól; legyen egyszerű szerkezetű, megbízható; amennyire csak lehet, a csapda legyen szelektív, hogy felesleges befogások elkerülése; ne legyen a vad számára riasztó (idegen szag, csillogó részek); ne okozzon sérüléseket; a szállítás szempontjából előnyös, ha a nagyobb csapda szétszerelhető, összehajtható, így egy kisebb járművön is több szállítható; ne legyen túl súlyos; legalább kétszer olyan hosszú legyen, mint a befogni kívánt állat; könnyen és egyszerűen lehessen csalizni; legyen minél könnyebben megoldható a befogott egyedek kivétele és elszállítása; a csapda legyen hatékony, használata legyen eredményes, kezelőjének okozzon sikerélményt.

A csapdázás gyakorlata és legfontosabb fogalmai

Szagtalanítás Az emlős ragadozók „az orrukkal látják a világot”. A gyártás valamint a használat során a csapda számtalan, a természettől idegen szaggal, anyaggal “szennyeződik” (pl. olaj, festék, frissen fűrészelt fa stb.). A sikeres használat előfeltétele ezen anyagok semlegesítése, a szagtalanítás. Módszerek: területre kihelyezés, szagtalanító vagy „illatosító” anyagokkal való bekenés. Fontos, hogy a szagtalanítás után - akármelyik módszerrel is hajtjuk végre - többet a csapdához puszta kézzel nem nyúlhatunk!

Kihelyezés A csapda helyének megválasztása meghatározza a csapdázás eredményességét. A vadászterület a tökéletes ismerete. kotorékok, váltók, nyomok, jelek (ürülék, latrina, kaparás, szőrszál stb.) kényszerváltók, kerítések, takarás, zavarás A ragadozó fajok szokásainak ismerete. territórialitás, kíváncsiság, óvatosság, táplálkozási szokások stb. Praktikus tanácsok: csapdabokrok kialakítása, álcázás, fogásjelző használata stb.

Terelés Cél a ragadozó csapdába vezetése A terelés készülhet helyben található természetes anyagokból (faágak, kövek, nádkévék, vesszők), vagy a helyszínre szállított kész sövényből, deszkából, vékony műanyag kerítésből vagy akár hullámpalából is. Az összeállítás után a nem természetes anyagokat is érdemes tájbaillően álcázni, takarni. A terelés általában tölcsér alakú és legalább 5-6 méter hosszú és magasabb, mint a csapda. Ki kell használni a terepadottságokat (pl. árok, áteresz, beszakadás, bozót, vízfolyásokon kialakított „hidak” stb.)!

Csalizás, vonszalékolás Az emlősök szaglással a madarak látással keresik a zsákmányt → ilyen csali kell! A szőrmés ragadozók csalizásának célja az állat csapdához csalogatása. csalizni nemcsak a csapda belsejében kell a csapdához vezető szagösvények lefektetése (pl. vonszalékolással). csalizás, szagösvények lefektetése legalább hetente (időjárástól és a csalitól függ) csalianyag (nincs univerzális) pl. hal, tojás, máj stb. Ragadozó madarak: optikai csali fajtárs vagy annak utánzata préda vagy annak utánzata ellenség (pl. uhu)

Ellenőrzés A rendszeres, lelkiismeretes ellenőrzése nemcsak törvények szabta, de erkölcsi kötelességünk is. Tisztességes vadászembernek nem célja, hogy szenvedést okozzon az állatnak. éjszakai ragadozók számára a nappalt a csapda fogságában tölteni szenvedést jelent. A gyors anyagcseréjű kistestű menyétfélék (menyét, hermelin de még a görény is) az éhségtől is szenvedhetnek, akár el is pusztulhatnak. + praktikus okok: megszökés-, sérülésveszély, a csapda megrongálódása ill. eltűnése Ellenőrzést az állat aktivitásához igazítani. Fontos a legkisebb zavarás!

Karbantartás Nincs olyan csapda, bármilyen nagynevű gyártótól származik is, ami “kész van”. Átalakítások, beszabályozás. Mozgó, csúszó alkatrészek kenése (csak természetes anyaggal!).

A csapdázás időzítése Mikor okozzák a ragadozók a legérzékenyebb károkat; mikor a legsérülékenyebb a ragadozó állomány; mikor csapdázható legkönnyebben? Apróvad védelmét célzó csapdázás a tél közepétől a nyár közepéig, végéig kellene végezni. Más esetben a célhoz igazítani (pl. a prémvadászat, baromfitelepek megvédése vagy a lakott területen megjelenő ragadozó eltávolítása).

A csapdázás jegyzőkönyvezése és munkaszervezése A csapdázás rendszeres, kitartó, fegyelmezett és célirányos munkát követel meg. (Angliában külön vadőrt alkalmaznak rá!) Tisztázandó: cél, időtartam, csapdatípus(ok) csapdázási útvonalak személyi háttér (helyettesítés) Jegyzőkönyvezés, térkép fontos pl. a hatékonyság (fogás/100 csapdaéjszaka) meghatározásához.

Az egyes csapdázási kampányok részletes eredményei. Terület I. terület II. terület III. terület Szezon 2000 tele 2000 ősze Csapdaéjszaka 2628 2820 3764 4485 3584 4095 Róka - 1 2 Vadmacska Hibridmacska Házimacska 6 17 4 Kóbor kutya Menyét 18 5 Hermelin 3 Nyest Közönséges görény 7 Borz Összes emlős ragadozó 32 13 24 11 10 Hatékonyság 1.21 0.46 0.63 0.24 0.14 Összes egyéb fogás 12 62 Összesen: 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ