ZALAKAROS VÁROS GAZDÁLKODÁSA A VÁLSÁG IDEJÉN Bácsai Attiláné Pénzügyi osztályvezető

Az előadás témakörei I. A település rövid bemutatása II. SWOT analízis III. Gazdasági helyzetkép – –Operatív program IV. Az önkormányzat gazdálkodása – –Bevételi források, kiadások – –Pályázati források – –Normatív állami hozzájárulás V. A válság hatása az önkormányzat gazdálkodására

I. A TELEPÜLÉS RÖVID BEMUTATÁSA

A Nyugat –Dunántúli statisztikai régióhoz és a Balatoni Turisztikai Régióhoz tartozik. Zala megye délkeleti részén - 17 km 2 területű és 2250 fős lélekszámú. Első írásos említés: 1254 – Kórus néven. Gyógyfürdője tette nemzetközileg is elismertté – 1965-ben nyitotta meg kapuit. Magyarország első fedett élményfürdője:

Zalakaros fejlesztése: döntően helyi, megyei forrásokból 1984 – nagyközségi rang 1997 – városi rang 2007 – kistérségi központ (18 települést magában foglalva) Leglátogatottabb magyar városok közül: Zalakaros a 7. helyen áll (KSH)

II. SWOT ANALÍZIS

ErősségekGyengeségek  Kedvező környezeti-természeti állapot  Kedvező elérhetőség  Gazdag termálvíz készlet  Erős vállalkozói aktivitás  Szőlő- és gyümölcstermesztés, virágzó borkultúra  Szép, tiszta, gondozott települési környezet  Hagyományos vendégszeretet  Nemzetközi szinten ismert fürdőhely  Intenzív testvérvárosi kapcsolatok  Szabad, fejlesztésre alkalmas területek  Aktív és kezdeményező önkormányzat  Működő civil szervezetek  Kulturális rendezvények gazdag kínálata  Kulturális hagyományok ápolása  Kiegészítő turisztikai kínálat  Kiépült turisztikai infrastruktúra  A Balaton közelsége  Magas szolgáltatási minőséget kínáló szállodák  országos átlagnál kedvezőbb munkanélküliségi mutatók  a közmű kiépítettség kedvező  Komplex turisztikai programcsomagok hiánya  Kihasználatlan turisztikai potenciálok  Nem kielégítő településmarketing  Nincs egységes városkép  A várost terhelő forgalom  Munkanélküliség  Népesség öregedése  A turizmuson kívül nincs más alternatíva, az ipari tevékenységnek nincs infrastrukturális alapja  Szabadtéri játszóterek( gyermekes családok kikapcsolódását segítő lehetőségek hiánya ) állapota  Kevés ifjúsági szórakozóhely, kertmozi kihasználatlansága  Illegális hulladéklerakók több helyen találhatók  Csapadék vízelvezetés ( árkok állapota)  Helyben maradást, letelepedést segítő önkormányzati programok hiánya

LehetőségekVeszélyek  Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés)  Helyi környezeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználása  Mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása  A sármelléki repülőtér közelsége  Közeljövőben az M7-es, távlatilag az M9-es autópályák tovább-, illetve megépülése  Szőlő- és bortermelés, borturizmus  Ökológiai- és biogazdálkodás meghonosítása  Gazdaságföldrajzi előnyök kihasználása  Termálenergia többcélú hasznosítása  Kistérségi összefogás, közös projektek, programok megvalósítása  A területfejlesztési források jelentős decentralizációja  Az ÜDÜLÉS lehetősége, a szezon hatás kiküszöbölése  a sármelléki repülőtérrel kapcsolat szorosabbá tétele  elkerülő út megépítése, mellyel csökkenne a városra nehezedő környezeti terhelés  kerékpárút-hálózat bővítése, mellyel új vendégkör is megjelenhet a városban: ökotudatos kínálat erősítése  kulturális centrum szerepkör erősítése  Tőkehiány  Társadalmi-gazdasági szabályozók kiszámíthatatlansága  A munkanélküliség relatíve magas szintjének állandósulása  A város elöregedése, népességmegtartó képességének csökkenése  A szükséges szemléletváltás elmaradása  A vidékfejlesztési politika folyamatos változása és instabilitása  Gyorsan fejlődő vetélytársak

III. GAZDASÁGI HELYZETKÉP „A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 91. §.(1) bekezdése értelmében az önkormányzat meghatározza gazdasági programját. Ugyanezen törvény 91.§. (7) bekezdése alapján a programot a testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.”

A város gazdasági programja: – – közötti időszakra – –2013-ig történt a fejlesztési elképzelések meghatározása (Uniós pályázatokhoz igazodva) – –Összhangban van a településfejlesztési programmal és az ágazati koncepciókkal – –Tartalma: Társadalmi-gazdasági helyzetkép SWOT analízis Stratégiai program Operatív program Monitoring

Operatív program – Célok és megvalósítások 1. Fejlesztési elképzelések: – –gyógyfürdő fejlesztés NFT keretében támogatott projekt – –szálláskapacitás fejlesztés ( jelenleg a településen közel 3200 fő részére biztosítható kereskedelmi szálláshely, magányszálláshelyre 764-en rendelkeznek engedéllyel, 3668 férőhellyel.) – –ipari övezet kialakítása → folyamatban 2. Befektetés politika: elsősorban olyan vállalkozások letelepedésének ösztönzése a cél, melyek igazodnak a település környezetéhez (környezetbarát) és a turizmus fejlesztéséhez.

3. Munkahelyteremtés valamint humánerő és nevelés –oktatási infrastruktúra fejlesztése – –iskola rekonstrukció – –bölcsőde építés – –óvoda fejlesztés – –szervezet fejlesztés a hivatalban, oktatási intézményekben – –tervezzük egy kisléptékű Egészségház építését és befektetőket keresünk gyógyszertár építéséhez. 4. Településfejlesztési politika: – –Központi tér kialakítása – –Gyógyhelyi közpark – –„Régi településközpont” újjáépítése, rehabilitációja

5. Közlekedés, közműfejlesztések: – –kerékpárutak építése, utak, járdák korszerűsítése, folyamatos feladat – –központi beruházásként – az önkormányzat támogatásával- új, korszerű szennyvíztelep épül, közel 1 milliárd Ft-os beruházással – –telekalakítások, közműépítések, lakótelkek kialakítása elsősorban fiatalok letelepítése a cél. 6. Egyéb fejlesztések: – –Tűzoltószertár bővítése – –Játszóterek építése – –Időskorúak ellátási színvonalának javítása ( pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás)

7. Önként vállalt feladataink: –Civil szervezetek –Civil szervezetek : színessé, változatossá teszik a település életét, aktívan bekapcsolódnak a város programjaiba; az önkormányzat jelentős összegekkel támogatja ezen csoportokat, szervezeteket. –Szőlő- és borkultúra –Szőlő- és borkultúra: a gyógyvíz mellett egyre jelentősebb szerepet kap. Turisztikai attrakcióként is megjeleníthető. –Turizmus –Turizmus: a település szempontjából fontos feladat. Az önkormányzat közvetett és közvetlen eszközökkel támogatja (Turisztikai Egyesület-Tourinform Iroda).

IV. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 1. Bevételi források

ssz.Megnevezés2008.év2009.év 1.Intézményi műk. bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei 2.1 Helyi adók Átengedett központi adók Egyéb sajátos bevételek Önkormányzatok sajátos műk. bevételei összesen Támogatások Támogatás értékű bevételek Előző évi pénzmaradvány átvétel716 Működési célú bevételek összesen FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK 1.Tárgyi eszközök,immateriális javak értékes Felhalmozási célú támogatás értékű bevételek Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Adott kölcsönök visszatérülése Előző évi - felhalmozási célú- pénzmaradvány Központosított előirányzat 7.Osztalékok/sajátos felhalmozási bevételek Felhalmozási célú bevételek összesen Bevételek főösszege

A) Helyi adók ezer Ft-ban Idegenforgalmi adó tartózkodás után Idegenforgalmi adó épület után Kommunális adó(magánszemélyek) Építményadó Iparűzési adó A helyi adók a költségvetés 20%-át teszik ki. Ezen belül az idegenforgalmi adó közel 10 %-os bevételi forrást biztosít.

B) Pályázati források

Nyertes pályázatok ezer forintban 1. Fürdőfejlesztésre NYDOP /2F-2f Közoktatási Infrastruktúra fejlesztése. A zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola infrastruktúrája és szolgáltatás fejlesztése NYDOP /I-B-2f Felszíni vízelvezetés támogatás. Zalakaros belterületi központot is vesz. Csapadékvíz elvezetése NYDOP /B Szociális infrastruktúra Bölcsődei ellátást végző intézményfejlesztés Zalakaroson UMFT ÁROP 1.A.2/A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése. Helyi igényekre épülő szervezetfejlesztés a Zalakarosi Polgármesteri Hivatalban TEUT 2009 Petőfi utca korszerűsítése TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás TIOP / Könyvtár szolgálat fejlesztése ÖTM óvodafejlesztés Iskolabusz beszerzése (térséggel) Összesen:

NEM NYERTES: NEM NYERTES: – –Régi településközpont funkcióbővítő felújítása – –CÉDE 2009 Iskolakonyha bővítése – –Térfigyelő rendszer (térséggel) BENYÚJTOTT: BENYÚJTOTT: – –Kerékpárút építése Zalakaroson BENYÚJTANDÓ: BENYÚJTANDÓ: – –Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése – –Régi településközpont funkcióbővítő felújítása – –Turisztikai attrakciófejlesztés (kalandpark) – –Pontszerű fejlesztés (Fürdő előtti sétány felújítása) – –Közösségi közlekedés – buszvárók, pályaudvar (térséggel) – –Kerékpáros turisztikai fejlesztés (kerékpáros ház, stb.) (térség+ Hévíz térség)

C) Normatív állami hozzájárulás ezer Ft-ban Oktatási feladatokra Szociális ellátásra Települési önkormányzati feladatokra  Ebből: idegenforgalmi adó után járó összeg: Egyes szociális feladatok támogatására Az állami támogatások aránya a költségvetésből 23%-os. A működési kiadások 41%-ára nyújt forrást.

2. Kiadások ssz.Megnevezés2008.év2009.év 1. Polgármesteri Hivatal Móra Ferenc Általános Iskola Ellátottak pénzbeli juttatásai Speciális célú támogatások Általános tartalék működésre Céltartalék működésre Működési célú kiadások összesen FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK 1.Felújítási kiadások Beruházási kiadások Felhalmozási célú tám. értékű kiad Kölcsönök Felhalm.célú pénze.átadás államh.kiv Felhalm.célú céltartalék Felhalmozási célú általános tartalék Finanszírozási kiadások (hitel törl.)4 348 Felhalmozási célú kiadások összesen: Kiadások főösszege

A működtetés-fejlesztés aránya 56-44% Jelentős fejlesztések valósulnak meg érvről –évre Magas a tartalékok aránya (pályázati önrész) Az üzemeltetési kiadásoknál a Polgármesteri Hivatal költségvetése tartalmazza: A városüzemeltetési feladatok Egészségügyi, szociális feladatok Igazgatási és vagyongazdálkodási feladatok

V. A VÁLSÁG HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA

Jelenleg: 2009.évben még kevésbé éreztette hatását Járulékrendszer évközi változása nem okozott jelentős megtakarítást A bérek befagyasztása és a 13. havi juttatás megvonása érzékenyen érintette a közszolgálati dolgozók jövedelmeit, így még a 2008.évi szinten tartás sem valósulhatott meg. Normatív hozzájárulások csökkenésével nőtt az önkormányzat és a lakosság teherviselése (oktatás, szociális ellátások)

Prognózis: A normatívák további csökkenésével  ellátási gondok az oktatás és a település üzemeltetés területén. Az idegenforgalmi adó 50%-al történő elvonása a településnek közel 130 millió Ft-ot jelent, amely a normatív támogatás 40%-a.  Kevesebb jut település tisztaságra, közvilágításra, idegenforgalomra. A bérek befagyasztása a kvalifikált munkaerő elvándorlását is eredményezi.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!