Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília

Cél Társadalmi optimum elérése Q gazdasági aktivitás haszon, költség Qmax MEC Q* A B C D Társadalmi optimum elérése

Eszközök Optimális szennyezés Piaci alkuval: Coase tétel és korlátai Állami beavatkozással: normák és bírságok Pigou-i adók

Forrás: Bela et al. Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás   Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás Önkéntes megállapodások Piaci önkéntes magatartás Célok kijelölése jogszabály, hatóság vállalat és a hatóság közösen a vállalat maga Vállalati mozgástér nincs van Ellenőrzés hatósági a piaci szereplők ( pl. tanúsító cégek, iparági szövetségek ) Milyen problémák esetén alkalmazható? Súlyos probléma vagy, ha a be nem avatkozás nagy kockázattal jár A probléma nem annyira súlyos, a bizonytalanság kockázata kicsi Példák norma, bírság adók, forgalmazható szennyezési jogok környezetvédelmi célok ISO 14000, EMAS; környezeti címkézés Forrás: Bela et al.

Szennyezési mátrix Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg   Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg Szennyezés mennyiségét a piac szabja meg Szennyezés árát az állam szabja meg Közvetlen szabályozó eszközök (norma, emissziókiegyenlítési rendszer, együttes szennyezéskibocsátás) Pigou (kibocsátási adó, letét-visszafizetés, elhárítási támogatás) Szennyezés árát a piac szabja meg Szennyezési jogok piaca (buborékpolitika, emissziós bankügylet) Coase (tulajdonjogok meghatározása, jogi felelősség) Forrás: Kocsis

Példa Kávéház a gazdasági tevékenység folytatásában érdekelt, abból üzleti hasznot szeretne elérni (nyári esték vendégforgalma a teraszon). Lakóközösség a gazdasági tevékenység korlátozásában megszüntetésében érdekelt, mert szenvednek a tevékenység externális költségeitől ( hangszigetelés, légkondicionálók beszerelése, üzemeltetése). A két szereplő nem ért egyet abban, hogy mi a jogi helyzet, vagyis melyikük kényszerítheti rá az akaratát a másikra.

„B” eset „A” eset asztalok száma haszon, költség Mkávéház Qmax MEClakók Q* Q2 f e d Q1 c b y a „B” eset 9 14 20 5 „A” eset

Feladat Egy konvencionális gazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalkozó hasznait az Mπ=20−Q határprofit függvény jellemzi, ahol Q a megtermelt termény mennyisége (tonnában). A szomszédos földeken működő biotermesztő számára a gazda által használt vegyszerek költségnövekedést eredményeznek, mely externális költségeket az MEC= 3/ 2 Q függvény jellemzi. Ábrázolja a feladatban meghatározott függvényeket! Jelölje az ábrán a mezőgazdasági termelő egyéni optimumát, vagyis a profitmaximumhoz tartozó termelési mennyiséget (Qmax) és a társadalmilag optimális termelési mennyiséget (Q*)!

a b

A és B esetben ? Ki kezdeményezi az alkut? Milyen mennyiségről indul az alku? Mekkora mennyiségben állapodnak meg? Mekkora lesz a minimális kompenzáció? Mekkora lesz a maximális kompenzáció? A és B esetben ?

„A” eset Tiltják a környezetszennyezést Konvencionális termelő kezdeményez Alku 0t-ról indul Eredménye 8t lesz Minimális kompenzáció b terület:48e Ft Maximális kompenzáció: a+b= 80e+ 48e=128e

„B” eset Mindenkinek joga van szennyezni a környezetet. Alku Q=20t-ról indul Biotermesztő kezdeményezi Alku eredménye: 8t Felajánlott kompenzáció minimum: „C” 72e Ft Maximum C+D= 180e+72e=252e Ft

1991- ben Közgazdasági Nobel díjat kapott a tranzakciós költségeknek Ronald Coase 1991- ben Közgazdasági Nobel díjat kapott a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak az intézményi rendszerrel, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos szerepének felfedezéséért és tisztázásáért

Tranzakciós költségek Amennyiben a piacok jól működnek, miért születnek egyáltalán vállalatok? Miért nem pusztán szerződésekkel kötik össze a vállalkozók munkavállalókat, szállítókat és vevőket?

A piac használata nincsen ingyen, a piaci tranzakcióknak pénzben és időben kifejezhető költsége van (tranzakciós költség). A piac intézményének alternatívái lehetnek más intézmények is (például vállalatok, akár szövetkezetek is), amíg ezek hatékonyabban tudják megszervezni a termelést.

Társadalmi költség problémája Amennyiben az alku nem jár jelentős tranzakciós költségekkel, akkor a jól kijelölt magántulajdon megszünteti az externáliákat. Ezt a felfedezést George Stigler nevezte el Coase-tételnek. Példa: dohányzás Ha szabad dohányozni, akkor a nem dohányzó kezdeményezi az alkut. Ha tilos, akkor a dohányos. Coase szerint a szobában a füst mennyisége ugyanannyi lesz, akár szabad, akár tilos a dohányzás.

Tilosba tévedő, a szomszéd vetését pusztító marhák esete Coase

További példák Orvos és a cukrász Kókusz szőnyeg gyártása és az ammónium szulfátot gyártó üzem

Korlátai A természeti környezethez fűződő jogok pontos meghatározása és kikényszeríthetősége Az érintettek kis száma és azonosíthatósága Nincs jövedelmi hatás Zéró tranzakciós költségek Fenyegetettség hiánya

Köszönöm a figyelmet!