Az ÖKOISKOLÁK szerepe a közoktatás fejlesztésében Közoktatási Főosztály Az ÖKOISKOLÁK szerepe a közoktatás fejlesztésében Simonyi István 2008. 06. 07.

Környezettudatosság, egészségmagatartás Alkotmányos jogok: az egészséges környezethez, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére, jogok = egészség-, és környezettudat

Paradoxon: jogok = egészség-, és környezettudat Míg a társadalomnak csak egy szűkebb rétege gondolkodik úgy, hogy tegyen valamit az egészségéért, a környezetéért, körükben viszonylag kevés energiával jelentős fejlődést lehet elérni, addig a társadalom nagyobb részének nincs megfelelő ismerete az egészséges életmódról, a környezettudatosságról, így körükben nagy erőfeszítésekkel csak kis eredményeket lehet produkálni

A legfontosabb színtér: a közoktatás A gyermekek hosszú éveket töltenek a nevelési-oktatási intézményekben Ebben az időszakban lehet érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, Az óvodának, iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció Az óvoda, iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére A nevelési-oktatási intézmény a szocializáció egyik színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására

Jogszabályok, stratégiák: az 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról módosítva: 2003. évi LXI. tv-nyel 48. § (3) bek. 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a NAT-ról 17/2004. OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (NKP II.)‏ Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (NFFS)‏

Az egészség-, és környezeti nevelés megjelenésének színterei a oktatásban A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai önállóságukkal élve döntik el, hogy az egészség-, és környezeti neveléssel kapcsolatos ismereteket miként adják át a gyermekeknek, hogyan építik be az intézmény életébe.

Stratégia tervezése Nemzeti szintű szabályozás-stratégiák Helyi sajátosságok Lebontásuk a mikrokörnyezetre Helyi stratégia Helyi program megfogalmazása Egyéb igények (partnerek + saját)‏ Intézményi feladatok Folyamatok indítása, fenntartása Cselekvési terv kimunkálása Programterv éves bontásban

Az egészség-, és környezeti nevelés elemei Az egészség-, és környezeti nevelés folyamat, amelyben a harmóniára törekedve megtörténik azon értékek felismerése és fogalmak meghatározása, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megismerésében, a kapcsolatok értelmezéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében; hatást gyakorolva a személyiségformálásra, a viselkedésmód kialakítására.

Az egészség-, és környezeti nevelés tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése

Értékek formálása A programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A gyermekek szempontjából az egészség-, és környezeti nevelés nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszonyt jelenti lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a helyes döntésre való felkészülés.

Módszertani elemek Készségek fejlesztése: A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a családot.

A gyermekekre gyakorolt hatás kitekintés az iskolából, a gyermekek a világot több oldalról ismerik meg, saját tapasztalataik alapján értelmezik a környezet és az ember kapcsolatát, alakul a globális gondolkodásuk, az együttműködési készségük, a gyermekek kreatívan dolgoznak, az elméleti ismereteiket alkalmazzák a gyakorlatban, fejlődik az egészség-, és környezettudatos magatartásuk, összekapcsolják a különböző tantárgyakban megszerzett tudásukat A pedagógusokra gyakorolt hatás a gyermekek tevékenységének szervezésével, irányításával saját szakmai ismereteik is gyarapodnak, fejlődik módszertani kultúrájuk, a napi tanítási gyakorlatukba beépül a környezeti nevelés, kialakítja tevékenységük egyéni arculatát, megismerkednek hasonló pedagógiai elveket valló pedagógusokkal, kapcsolatok építése szakmai és civil szervezetekkel

Zöld óvoda program 2006. április 18. OKM-KvVM közös pályázata, 109 óvoda nyerte el a címet A cím elnyerésére 2007-ben 107 intézménytől érkezett pályamű.

Az Erdei óvoda program 2006. május 23-án megalakult az Erdei Óvoda Szakmai Munkacsoport A munkacsoport definiálta: az erdei óvoda fogalmát az erdei óvoda szolgáltatás fogalmát A munkacsoport kidolgozta az erdei óvoda szolgáltatás minősítés eljárás rendjét

ÖKOISKOLA program Az ÖKOISKOLA-hálózat, az OECD-ENSI nemzetközi projektjeként 1986-ban indult útjára. 2000 márciusa óta az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központjának koordinálásával, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium szakmai, illetve anyagi támogatásával működik

ÖKOISKOLA program 2004 az első ÖKOISKOLA cím pályázat Kialakul az ÖKOISKOLA hálózat Az első 3 évben 272 ÖKOISKOLA 2007-ben kiírt pályázatra 211 iskola jelentkezett 2008. 354 ÖKOISKOLA a közoktatási rendszerben

Mely intézmény lehet ÖKOISKOLA? Ahol: Az intézmény vezetése elkötelezett a program iránt, Az egészség-, és környezeti nevelést nemcsak a helyi „írott” programjukban valósul meg, Az intézmény összes munkatársa elkötelezett, és részese a programnak, Folyamatos fejlesztésre van igény és lehetőség, Holisztikus szemlélet a jellemző Jó kapcsolatokkal rendelkeznek a civil és szakmai szervezetekkel, A pedagógusok továbbképzésében nemcsak a tantárgyi képzések kerülnek előtérbe

Az ÖKOISKOLÁK szerepe Az NKP II., az NFFS megvalósítása, Szemléletformálás, Regionális, kistérségi és helyi szinten „minta”, a jó gyakorlat példája, Hatást gyakorol a közvetlen környezetére, Pályázatokon való részvétel (a közoktatás tartalmi fejlesztése), további intézményekkel való szoros együttműködés,

GLOBE program Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke javaslatot tett egy világméretű környezeti nevelési hálózat szervezésére 1999. március 10-én csatlakoztunk a programhoz, a 81. társult országként 27 GLOBE iskola Magyarországon A programban részt vevő iskolák között első a szentendrei Ferences Gimnázium, további 4 magyar iskola az első 10 legjobb között.

Erdei Iskola Program Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció

Erdei Iskola Program Támogatni a gyerekek erdei iskolában való részvételét. Segíteni az iskolákban az erdei iskolázáshoz szükséges szakmai háttér megteremtését. Kialakítani, fejleszteni azt a minősített szolgáltatói kört, mely az erdei iskolázás mellett bázisa lehet a minőségi turizmusnak, ökoturizmusnak, fenntartható vidékfejlesztésnek, egészséges életmódra nevelésnek is. Mind az iskolák mind a szolgáltatók számára: Elegendő segédanyagot, szakmai háttéranyagot és kidolgozott programmintákat biztosítani; Támogatni az igényeknek megfelelő képzési kínálatot és segíteni a szakértői háttér kialakulását.

Köszönöm a figyelmüket „ Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Burke)‏  Köszönöm a figyelmüket simonyi.istvan@okm.gov.hu