Üzleti Etika Jog, erkölcs, gazdaság

„A törvény szerint valaki akkor bűnös, ha megsérti mások jogait „A törvény szerint valaki akkor bűnös, ha megsérti mások jogait. Az etika szerint akkor, ha fontolgatja, hogy ezt megteszi.” (Kant)

Jog, erkölcs, gazdaság szerepe a társadalomban Társadalmi alrendszerek. Eltérő társadalmi funkciókat látnak el. Kölcsönösen áthatják egymást Sokszor függőségi viszonyban vannak

Új intézmény, mely a normák egy részét kiemelte I. Erkölcs és jog Rokon társadalmi jelenségek Közös tőről fakadnak Közösséggé szerveződés szabályai Ősközösség: általános érdekeltség, nincs kényszerapparátus Differenciáltabb társadalmak: munkamegosztás, ellentétes érdekű osztályok Állam Új intézmény, mely a normák egy részét kiemelte

Jog és erkölcs közös vonásai Társadalmi szükségletet elégítenek ki Preskriptív jelleg Kötelezettségeket és jogosultságokat tartalmaznak Hiányuk anarchiához vezet Koherensek és ellentmondásmentesek Rendszert képeznek, melyben a viszonyok hirarchikusak Egyforma szerkezet

Jog és erkölcs szerkezete Mindkettő 3 egymással kölcsönhatásban lévő elemből áll Norma / előírás: milyen jogai és kötelezettségei vannak az egyes embereknek, melyek a velük szemben támasztott elvárások, mire vannak felhatalmazva. az érintettek hozzáállása a szabályhoz: a normák hatékonysága attól is függ, hogy azonosulnak-e velük az emberek, ha ez hiányzik, a legértékesebb norma is hatástalan marad. Az emberek véleménye a jogi és erkölcsi normákról és a velük kapcsolatos magatartásokról.

A jog és az erkölcs Jog Erkölcs Az erkölcstől elkülönülő, belőle kiváló; az államiság kialakulása óta funkcionáló szabályozó. A magatartás legősibb szabályozója. Kívülről ható szabályozó. Belső szabályozó (lelkiismeret diktálta). Objektív tényekre, megtörtént eseményekre épít. A szándékra, a belsőre épít. Formális és tartalmi szabályozó. A magatartás tartalmi szabályozója. Csak szélső esetekre vonatkozik: tömegméretekben elvárt, feltétlenül szükséges; társadalmi méretekben üldözendő, tiltások. A szélső és az összes közbülső esetet is szabályozza, a cselekvés lehetőségeinek teljes spektrumát: - ajánlatos, de nem kötelező - ami megengedhető, megtűrt - ami már helytelen, nem kívánatos, de még nem tiltott.

A jog és az erkölcs III. Jog Erkölcs Írásos formát ölt. Alapvetően nem írásosan szabályoz; de vannak írásos etikai kódexek! Törvényerőre emelkedik, és megszegés esetén szankcionál. Elismer, vagy elmarasztal (a súlya néha nem marad el a jogi elmarasztalásáétól). „Nincs bűn és büntetés törvény nélkül” Bűnösség nem írott törvényektől függ Bináris kód: jogszerű – jogellenes; nincsenek fokozatok. Bináris kód: jó, helyes – rossz, helytelen; vannak fokozatok: pl. normál és reprezentatív erkölcs. Írásban rögzített volta miatt rugalmatlanabb (gyakran lemarad a társadalom nyilvánvaló erkölcsi normái mögött). Rugalmasabban képes változni. Elévülés intézménye. Nincs elévülés: az elkövetett bűn időtlenül is bűn marad. A táblázatok forrásai: Kardos Lea, 2005 és Csurgó O-né (szerk.), 2006

A jog és az erkölcs III. Jog Erkölcs Társadalmi együttélést szabályozza Magánjellegű viszonyokat szabályoz Egy társadalomban csak egy van. Egy társadalomban több-, sokféle is lehetséges. Eltérő korokban és földrajzi területeken kialakult erkölcsi rendszerek Etikai irányzatok osztályozása Vallási alapokon Szekuláris alapon létrejött Nem létezhet állam nélkül, betartatása intézményrendszerhez kötött Nincs szükség intézményrendszerre

A jog és az erkölcs III. Jogsértés  állami szankciók Erkölcsi szankciók Pontos keletkezési körülmények Létrejötte nem meghatározható Jogbiztonság  kiszámíthatóság „Erkölcsbiztonság” nem létezik

Sokszor összekapcsolódik a két kategória: Ami jó és helyes egyben jogszerű Ami rossz és helytelen az jogellenes is Sokszor különválik: Ami jó és helyes egyben jogellenes pl.: Polgári engedetlenség Ami rossz és helytelen az jogszerű is pl.: Jogi kiskapuk

csak a jog által szabályozott terület A jog és az erkölcs IV. jog erkölcs mind a jog, mind az erkölcs által szabályozott terület csak az erkölcs által szabályozott terület csak a jog által szabályozott terület Példák Közlekedési szabályok betartása. Az igazmondás követelménye a bíróság előtt. Az igazmondás követelménye általában. A reklám élet szabályozása (mi tartozik a Gazdasági Versenyhivatalra, mi a Bíróságra). Ifjúsági és gyermek sajtóban a szeszesital reklámozásának tilalma. Gyermekek felé irányuló reklámban negatív erkölcsi értéket hordozó minta szerepeltetésének kiküszöbölése. Forrás: Kardos Lea, 2005

Jog és erkölcs egymásra gyakorolt hatása Erkölcs hatása a jogra Jog hatása az erkölcsre

a. Erkölcs hatása a jogra Jognak igazolásra van szüksége (legitimáció) Történelmi áttekintés: Teológia magyarázat Természetjog „Társadalmi szerződés” jogpozitívizmus Jognak erkölcsileg elfogadhatónak kell lennie

Erkölcsi kötelesség-e a jogkövetés? Konzervatív felfogás: igen Liberális felfogás: nem feltétlenül Polgári engedetlenség

Nem kellene minden erkölcstelenséget bűncselekménnyé tenni? Két álláspont: Amit az emberek többsége erkölcsileg elítél, azt kriminalizálni kell Nem biztos, hogy amit a többség erkölcsösnek vél az helyes. Magánszféra szentsége

Az erkölcs nagy mértékben hat a jog fejlődésére, az erkölcstelenségek jelentős részét a jog is kriminalizálja, még ha a kettő tendenciálisan nem is esik egybe.

b. Jog hatása az erkölcsre Alapvetően a válasz: nincs hatással De mégis van hatással: Alaphelyzet: ami jogellenes, az erkölcstelen

II. Erkölcs és gazdaság Sohasem léteznek egymás nélkül. Kapcsolatuk egyaránt fontos mindkettő számára. Viszonyuk a változó valóságnak megfelelően változó és koronként meghatározott. Hol harmonikusabb, hol ellentmondásosabb. A gazdaság nem normarendszer.

Történelmi háttér Ókor, középkor gazdaságot erkölcs oldalról elemezték Egyetemes-e az erkölcs? Arisztotelész: Közérdek a gazdaság erkölcsössége. Keresztény embernek az élet minden területén erkölcsösnek kell lennie.  protestantizmus szigorú munkaerkölcs „Imádkozzál és dolgozzál!” XX. Század Max Weber (szociológus) Az erkölcsös gazdaság a gazdaságnak is hasznos, sőt elengedhetetlen USA nagyvállalatainak 90%-a rendelkezik üzleti kódexekkel

A gazdasági / üzleti élet legfőbb erkölcsi dilemmája Gazdasági oldal: a vállalkozásoknak nyereségesnek kell lennie Társadalmi oldal: a cégeknek kötelezettségeik vannak környezetével szemben Az erkölcsi dilemma lényege: Vállalati érdek Közérdek gazdasági teljesítménye szociális, morális teljesítménye A gazdasági teljesítmény rövid és hosszú távon is objektíven mérhető. A szociális – morális teljesítmény mérése nem olyan egzakt, szubjektív elemek is belejátszanak → jóval nehezebb. (BGF jegyzet)

Az üzleti élet etikai dilemmájának legfőbb jellegzetességei II. Az üzleti élet etikai dilemmái során a megközelítő egyensúly kialakítása a feladat  gyakorta az alternatívák közötti legkisebb rossz. Az egyensúlyhoz vezető döntés meghozatalához háromféle elemzés segíthet hozzá: Gazdasági elemzés: a piac tényezőin alapul; a gazdasági folyamatok, tendenciák alapos ismeretét igényli. Jogi elemzés: a társadalom objektív elemeire épül; figyelembe veszi az érvényes törvények betartását/betarthatóságát; a jog keretein belül a lehetőségek maximális kihasználása. Etikai elemzés: a társadalom, az egyének erkölcsi alapelvein, normáin alapul; magas szintű erkölcsi felelősségtudatot igényel. (BGF jegyzet)

A gyakorlati felelősség I. A tevékenység mely mozzanatára vonatkozik a felelősség?? Szándék – etika: „A szándék mérettetik meg, nem az eredmény” Következmény etika: A cselekvés elbírálása csakis az eredmény, a következmény alapján történhet → egy cselekedet, döntés „jó”, ha hasznára van az embereknek és „rossz”, ha kárt, sérelmet okoz. (BGF jegyzet)

A gyakorlati felelősség II. Szándék és a következmény sokszor ellentmondásosak A cselekvés erkölcsi értékelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a cselekvő személy objektív körülményeit (rá ható külső tényezők), a cselekvő személy belső, szubjektív tényezőit (motivációja), magát az értékelt cselekedetet, a cselekedet következményeit. (BGF jegyzet)

Erkölcs és gazdaság Gazdasági pozitivizmus: a gazdaság és az erkölcs két külön szféra („a pénznek nincs szaga” „az üzlet az üzlet”) Másik koncepció: a gazdaságot nem szabad az erkölcstől teljesen különválasztani USA és Nyugat-Európa: a gazdaság, a sikeres üzleti tevékenység számára nemhogy nem ártalmas, de szükséges az erkölcsi tényezők figyelembe vétele: vállalati etikai kódexek létrejötte, Európai Üzleti Etikai Hálózat megalapítása

Erkölcs és gazdaság A vállalat jó hírneve mind a partnerek, mind a vásárlók körében lényegesen nagyobb érték, mégpedig profitban kifejeződő érték, mint hogyha ez etikátlan termelés, árak, tisztességtelen verseny és egyéb megkérdőjelezhető formák miatt elvész.

Üzleti etika Az üzleti etika az erkölcsi normák üzleti életben való olyan, a közmorál által elfogadható érvényesítése, amelyben megjelenik az alkalmazottakkal, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, a versenytársakkal és a környezettel, társadalommal szembeni vállalati felelősség. (Pálinkás 2006)

Az üzleti etika főbb alapelvei Angyal Ádám (1994) szerint: Tárgyilagosság elve Igazságosság elve Szakszerűség elve Jogszerűség elve Diszkriminációmentesség elve Nyilvánosság elve Ügyfelek érdekeinek képviseleti elve Empátia elve

AZ ÜZLETI ETIKA FŐBB ALAPELVEI Komplex megoldás elve Méltányosság elve Összeférhetetlenség kizárásának elve Kollegialitás elve Közösség tiszteletének elve Felelősség elve Személyiség tiszteletének és védelmének elve Alkalmazottak irányába gyakorolt megbecsülés elve

Kis kitérő a szemléletmód változásáról Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat c. könyve alapján (2007): A beépülési reakciók öt fázisa Eltelt idő Tipikus reakció Ki foglalkozik vele? Először „Hagyjanak békén, minket ez nem érint.” Senki. 5 év után „Jó, jó, igazuk van, de mi mindent megteszünk.” Valamelyik vezető, de nagyon ritkán. 10 év után „Igen, ez a mai vállalatok legfontosabb kötelessége. Mi konkrétan ezt és ezt tesszük.” Szakemberek, új szakterületi vezető. 15 év után „Igen, mi élen járunk ebben.” Felsővezető és szakemberek együtt. 20 év után „Persze, de hát miért kell ezt mondani. Nem természetes?” Külön talán senki, vagy bárki, de mindenkinek a „vérében van”.

Dahrendorf (szociológus): A politikai rendszerváltás megvalósítható hat hónap alatt, a gazdasági rendszerváltáshoz már hat évre van szükség, míg a megfelelő etikai normákat és mintákat közvetítő civil társadalom kiépüléséhez hat évtized kell (vagy esetleg még annál is több).

Amorális elemek a vállalkozások működésében Szerződésszegés, elsősorban határidő elmulasztása Erőfölénnyel való visszaélés Ármanipuláció, dömpingár alkalmazása Egyes nem tiszta támogatások igénybevétele Diszkrimináció Nem teljesített garanciális kötelezettség Minőségrontás, veszélyeztetés Félrevezető, megtévesztő reklám Vevő lekezelése

Amorális elemek a vállalkozások működésében A munkafeltételek alacsony színvonala Elbocsájtások immorális háttérrel Adathamisítás, adatmanipuláció, jelentés torzítás Adóalap „korrekció”, adóletagadás Inkorrekt pénzügyi tranzakciók, megvesztegetések Veszélyes üzemek, technológiák elhallgatása, nem biztonságos üzemeltetés Veszélyes hulladékkal való manipuláció, szakszerűtlen tárolás Helyi közösségek kijátszása

Stakeholder (érintett) térkép Fogyasztói érdekvédők Alkalmazottak Szakszervezetek   Fogyasztók Vállalat Szállítók Bankok Tulajdonosok Politikai csoportok Kormányzat Versenytársak Természeti környezet Helyi közösségek Menedzserek   „Érintett” minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban. Forrás: Kindler-Zsolnai, 1993

Kapcsolat az érintettekkel Etikai térkép: londoni Üzleti Etikai Intézete összegyűjtötte azokat a problémákat, melyek kapcsán súlyos etikai lérdések merülnek fel Kapcsolat a fogyasztókkal: Termékfelelősség Reklámozás Garanciavállalás, szerviz Megvesztegetés Információk a fogyasztókról Kapcsolat a tulajdonosokkal: Tulajdonosi és befektetői érdekek Vállalati mérleg és eredmény-kimutatás

Kapcsolat az érintettekkel Kapcsolat az alkalmazottakkal: Személyiségi jogok Diszkrimináció Munkahelyi környezet Bérezés és egyéb juttatások Participáció Kapcsolat a szállítókkal: Kölcsönös bizalom Fizetési határidő Kapcsolat a kormányzattal: Adózás

Kapcsolat az érintettekkel Kapcsolat a versenytársakkal: Verseny Hírnévrontás Informálódás a versenytársakról Kapcsolat a helyi közösségekkel: A közösség szolgálata A közösség támogatása Kapcsolat a természeti környezettel: Környezetvédelem Állatkísérletek