Hagyományos húsvéti húságazati helyzetkép (a prezentáció az AKI és a KSH adatainak felhasználásával készült) Hogy is néz ma ki a magyar húságazat ?

Kevesebb sertést vágtunk és többet exportáltunk AKI ábra 2,2%-kal kevesebb sertést vágtunk 2013-ban, mint az előző évben. A levágott sertések száma 3,75 millió volt. ( között a levágott sertések létszáma 20%-kal csökkent, miközben az állomány csökkenése 7%-os volt.) Az élősertés exportunk 8,9%-kal növekedett és elérte a 73 ezer tonnás szintet. (2010-től a növekedés 89%-os.) Élősertés importunk csökkent 7,8%-kal 41 ezer tonnára. (2010 óta 63%-kal csökkent.) A sertéshús exportunk és importunk egyaránt 140 ezer tonna körül alakul A sertés ágazat is egyre inkább alapanyag exportálóvá válik, ami jelzi a húsfeldolgozás versenyképességi problémáit.

Az ágazat teljesítménye (volumenben) kicsit gyengébb volt a belföldi értékesítés csökkenése miatt (előzetes adatok) A húságazat 2013-as teljesítményének volumenindexei (2012=100) A hús és baromfihús ágazat összesített teljesítménye kis mértékben csökkent(-0,7%), a 2.félév ugyanakkor 2,6%-os növekedést jelzett. 677 Mrd Ft értéket állított elő az ágazat a következő struktúrában: -készítménygyártás 160 Mrd Ft -baromfihús feldolgozás 239 Mrd Ft -Húsfeldolgozás 277 Mrd Ft A belföldi értékesítés mindhárom alágazatban csökkent, de az export összességében jelentősen növekedett. KSH előzetes adatai alapján

A vágósertés vágóhídi ára „E” minőségA vágósertés hazai termelői ára A húságazat 2013-ban sem tudta növekvő költségeit továbbhárítani partnerei felé - Az élősertés éven belüli áralakulása az Eu-ban jellemző ciklust írta le. - A magyar árak követték az EU árakat. (A magyar sertéspiac, a 2%-nál kisebb Eu-n belüli részesedésével, árkövető és nem ármeghatározó.) - A hazai termelésből származó élősertés ára 2013-ban éves átlagban (E kategória) 4,5%-kal volt magasabb, mint 2012-ben. - A legnagyobb mennyiségben értékesítésre kerülő húsrészek feldolgozói értékesítési átlagárának változása: - szalonnás és bőrös sertéshús félben -0,8% - más sertéshús csonttal -1,1% - más sertéshús csont nélkül +0,4% AKI ábra

A hazai ágazat technológiai lemaradása az európai mezőnytől nem csökkent, a szükséges fejlesztési beruházások nem indultak el megfelelő nagyságban, mivel az ágazat szereplőinek többsége eredményesség hiányában nem rendelkezik fejlesztési forrásokkal. Már „audit” problémái is vannak az ágazat cégeinek. Az ágazat szereplőinek többsége az alacsonyabb kamatú, kedvezményes hitelekhez sem fér hozzá, mivel az elmúlt évek eredményei alapján a bankok nem tartják a cégeket hitelképeseknek. A fekete piac szerepe továbbra is jelentős volt 2013-ban, amit a számtalan, nyilvánosságra került botrány is jól jelzett. A húságazat továbbra is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd

A magyar húságazat ugyanakkor továbbra is „csodákra” képes A hivatalos statisztikai adatok alapján a magyar húsipar vágással foglalkozó része 4 év alatt közel 20%-os hatékonyságjavulásra volt képes AKI adatok alapján

Az 5%-os áfa némileg biztosan tisztítja a piacot, ugyanakkor nem látjuk még, hogy az eddig féldisznóval csaló „vállalkozók” milyen mértékben hajtanak végre „üzleti modell-, illetve szerkezetváltást” és térnek át a tőkehúsra. Az afrikai sertéspestis megjelenése Litvániában és Lengyelországban érdemi piaci zavart okozott az EU-ban, aminek negatív hatása Magyarországon is érezhető. (Mára egyértelmű, hogy az orosz kereskedelemkorlátozó reakció nem szakmai, hanem kereskedelempolitikai alapú. Nem látszik a gyors megoldás lehetősége.) A gazdasági növekedés és a reáljövedelmek növekedése alapján a hazai fogyasztás kis mértékű növekedésében reménykedhetünk. Az exportteljesítmény a 2013-ashoz hasonlóan növekedni tud. (A kínai export, ha kis mennyiségben is, de elindul.) A Kormányzat pozitív jelzést küld az ágazat felé a következő EU költségvetési időszak támogatási összegeinek felosztását illetően (EMVA, Ginop), és nem csak a kkv-kra koncentráló fejlesztési programot dolgoz ki az ágazat számára. A Kormányzat pozitív jelzést küld az ágazat felé a további áfa-csökkentés ügyében. Húsvétkor jön a feltámadás ! Mit várhatunk az idén?

Mi is a húsvéti sonka?* Parasztsonka: Egész csontos, bőrös comb vagy lapocka szárazon pácolva (konyhasóval és/vagy nátrium-nitráttal a felületet bedörzsölik), majd 6 °C-on több hétig (hónapig) érlelve, hideg füsttel több napon át több órán keresztül füstölve. 6 hónapig eltartható. Hagyományosan érlelt nyers (darabolt) sonka: Bőrös vagy anélküli, combizmok (felsál, dió), lapocka, tarja, karaj, szárazon pácolva, néhány héten keresztül érlelve, hideg füsttel több napon át több órán keresztül füstölve. 1 hónapig eltartható. Gyorspácolt nyers sonka: Konyhasót és nitritet tartalmazó páclével (max. 25%) beinjektált hús, ami több napig fedőpácban érlelődik majd hideg vagy meleg füsttel több napon, több órán keresztül füstölik. 1 hónapig eltartható. Gyorspácolt, főtt sonka: Konyhasót, nitritet és egyéb anyagokat tartalmazó páclével (max. 25%) beinjektált hús, amit 1-2 napig érlelnek, hideg vagy meleg füsttel több órán keresztül füstölik, vákuum csomagolják és 72 fokon főzik. 1 hónapig eltartható. *Dr. Zsarnóczay Gabriella prezentációja alapján

-A hús „bizalmi termék”. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! -Kétes eredetű terméket, olyat amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon! -Legyen tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. A Ft-os gyorsérlelt, főtt sonka és a 2000 Ft feletti parasztsonka nem ugyanaz. -Vásárláskor gondosan ellenőrizze a termék szavatossági idejét! -Vásároljon legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket! Néhány húsvéti jó tanács a fogyasztónak

Köszönöm a figyelmet!