Az Európai Unió és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 2010.július 30. Eger Aranyi Péter Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi Osztály

2 Áttekintés Kereskedelmi gyakorlatok és a belső piac – jelen és jövő Zöld Könyv a fogyasztóvédelemről az Európai Unióban Fejlődési potenciál vs. gátló tényezők – szerteágazó nemzeti szabályozások Fejlesztési irányok és várható hatások Javaslat egy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvről Az európai parlament és a tanács 2005/29/EK irányelve

3 Kereskedelmi gyakorlatok és a belső piac Institut für Europäisches Wirtschafts und Verbraucherrecht: A belső piac megfelelő potenciállal bír a határon átnyúló kereskedelem fellendítéséhez, de kül. gátló tényezők miatt nincs kiaknázva A kereskedelmi gyakorlatok, reklámok harmonizált szabályozása a leghatékonyabb eszköz A kereskedelmi gyakorlatok úniós keretszabályozása jelentős hozzáadott értéket képvisel: Ernyőfunkció Védőháló funkció Generálklauzulán alapuló szabályozás bevett európai gyakorlat (15 tagállamból ) Egységes szabályozás és egységes végrehajtás szükséges

4 Kereskedelmi gyakorlatok és a belső piac 2. Minden tagállam szabályoz valamilyen szinten, ennek közös halmaza kell, hogy egy feketelista alapja legyen – összehasonlító jogelemzés a fogyasztók a közös piac fontos szereplői, ehhez kell a szabályozásnak is igazodnia a versenyfolyamatokat a kínálati oldal kommunikációja nagyban befolyásolja – kínálati oldali információkezelés szabályozásának szükségessége Különbség tisztességes és nem kívánatos gyakorlatok között Ellentétes érdekek a harmonizáció szintje tekintetében (egységesség vs. szigor) Már létező másodlagos közösségi jog viszonya egy új rendelethez/irányelvhez

5 Zöld Könyv az Európai Unió fogyasztóvédelmének helyzetéről  Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása elősegíti a fogyasztói döntések optimalizálását  A határon átnyúló kereskedelem nyomást gyakorol a belső piaci versenyre – hatékonyságjavulás, versenyképesebb fogyasztói árak, javuló piacralépési feltételek  Csak akkor valósítható meg, ha a vállalkozások és fogyasztók biztosítékot kapnak: keretszabályozás  A tagállamok szerteágazó belső szabályai gátolják e célok elérését  A meglévő irányelvek minimumstandarokat rögzítenek, a szigorúbb tagállami szabályozás lehetősége rontja az egységet, nem harmonizált területen még nagyobb eltérések (szabályozási elvek, módszerek lásd később)  A belső piac nem használja ki lehetőségeit, bizonytalanság a fogyasztók és a vállalkozások részéről  Egy megfelelően működő fogyasztói belső piac hozzájárul az EU céljainak megvalósításához – hatalmas fizetőképes kereslet van kihasználatlanul  A korlátok felszámolásához harmonizálni szükséges a b2c reláció szabályait

6 Konzultáció a Zöld Könyvről 141 válaszadóból 114 egyetért a közösségi szintű reform szükségességével (minden tagállam és fogyasztói szervezet) vállalkozások szerint az inkonzisztens tagállami szabályok képezik a legfőbb akadályt a válaszadók támogatták egy keretszabályozás megalkotását a kereskedelmi gyakorlatok terén 12 tagállam és a civilek nagy része támogatja a kereskedelmi gyakorlatok teljes harmonizációját COM javaslatot tesz egy irányelv tervezet kidolgozására, főbb elemei: Magas szintű fogyasztóvédelem és maximumharmonizáció Egyszerűsítés és dereguláció Tisztességtelenség tág értelmézése Generálklauzula kettős teszttel (magatartás tisztességtelensége és fogyasztói hátrány) Feketelista Tipikus gyakorlatok kiemelt kezelése Nem érinti a termékbiztonság és a szerződéses jogok területét Másodlagos jog sérelme nélkül

7 Első lépés: helyzetértékelés A belső piac fogyasztói dimenziója fejletlen: a bonyolult szabályozás elriasztja a vállalkozásokat, bizalmatlan fogyasztók Nagy különbség a fogyasztói árakban közösségen belül (<20%) Flash EB: 55% nem találkozott határon átívelő reklámmal Csak 13% vásárol határon túl, fogyasztói bizalom 1991-es szinten áll Következmény: csökkenő verseny, fogyasztó nem a legjobb áron vásárol, piacra lépési korlát, elmardt GDP növekedés Akadályok: természetes (nyelv, távolság) és politikai (töredezett jogszabályi környezet) Minden tagállamban más szabályok, vállalkozások 47% szerint fő akadály Fogyasztók 68%-a tart az alacsony védelmi szinttől, 70% tart a csalástól, 79% bizonytalan az idegen szabályok miatt

8

9 Eltérő tagállami szabályok Kereskedelmi gyakorlatok szabályozási elve: -„Contra bonos mores” : Ausztria, Németország, Görögország, Portugália - tisztességes kereskedelmi gyakorlatok: Spanyolo., Franciao., Olaszo. - helyes üzleti gyakorlat: Hollandia - jogellenesség: Dánia, Finnország, Svédország A szabályozás hatálya: - Eredetileg b2b, mely utóbb átfogja a b2c relációt is: Németo., Ausztria - Külön b2c szabályozás, közvetve hat rá a b2b reláció: Franciao, Spanyolo. - b2c és b2b relációra alkalmazható közös szabályok: Skandinávia Szabályozási modellek: - Generálklauzulán alapuló rendszer: Németo., Ausztria, Skandinávia, Belgium - Polgári törvénykönyvekben szabályozó rendszer: Franciao., Olaszo., Hollandia - Nincs egységes szabályozás: UK, Írország A ker. gyakorlatok megítélése tagállamonként eltérő (összehasonlító reklám BE, morális nyomás DE, gyermekek reklámban FN) Átlagfogyasztó megítélése (ECJ, DE, BE)

10 Cselekvési alternatívák értékelése Cél: akadályok felszámolása, fogyasztói bizalom erősítése, tisztességes vállalkozói magatartás, átlátható szabályok a vállalkozások számára Eredmény: növekvő bizalom, erősödő versenyhelyzet, makroökonómiai előnyök, jól működő belső piac Összhangban: Belső Piaci Stratégia, Fogyasztóvédelmi Policy, EKSZ Opciók: Status quo Specifikus megközelítés: több szektorális irányelv (Pro: adott problémát kezel, könnyebb megvalósítás, bevett gyakorlat, Contra: alacsony harmonizáció és védelmi szint, nem követi a piac fejlődését) Vegyes megközelítés: Keretszabályozás kiegészítve szektorális szabályokkal (Pro: átfogó, magas fokú harmonizáció, csökkenő akadályok, biztonsági háló, elv alapú megközelítés, Contra: kisebb a konszenzus esélye)

11 Javaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozására Elemek: Teljes harmonizáció Uniós szinten meghatározott tisztességtelenség fogalom és összetevők Generálklauzula, általános tilalom, átlagfogyasztó fogalma Kiemelt esetek: megtévesztés, agresszív gyakorlatok Magatartási kódexek Feketelista Arányosság elve: tisztességtelenség a tisztességes gyakorlat előírása helyett Átlagfogyasztó és nem tudatlan fogyasztó Fogyasztó ügyleti döntés jelentősen torzítja vagy torzíthatja

12 Az irányelv elfogadása

13 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve Szerződés 95. és 153. cikk magas szintű fogyasztóvédelem Határon átnyúló tevékenységek előmozdításához nélkülözhetetlen a ker. gyak. fejlődése A tagállami szabályozások eltérést mutatnak, akadályt keletkeztet a belső piacon Az akadályok felszámolása egységes fogyasztóvédelmi szabályokkal, a jogbiztonság elvének szem előtt tartásával lehetséges Az irányelv e célból közelíti a tagállamok szabályit a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos ügyleti döntéseit befolyásoló kereskedelmi gyakorlatok terén Közvetlenül védi a fogyasztók gazdasági érdekét, és közvetve a tisztességes vállalkozásokat az irányelvet sértő versenytársakkal szemben Hatálya nem terjed ki a versenytársak gazdasági érdekeit sértő gyakorlatokra (csak b2c), Bizottságnak meg kell vizsgálni a közösségi fellépés szükségességét e területen szintén nem érinti: szerződéses jog, szellemi tulajdonjog, termékbiztonság, közösségi versenyszabályok, pénzügyi szolgáltatások, ingatlanjog Különös közösségi jogi rendelkezések megléte esetén ez utóbbiak alkalmazandóak, vagyis kiegészíti a meglévő szabályozást, azzal, hogy az eddig nem szabályozott területeket is lefedi

14 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve Felépítése:  Célkitűzés  Fogalommeghatározások  Hatály  Belső piac  Generálklauzula  Megtévesztő tevékenységek  Megtévesztő mulasztások  Agresszív kereskedelmi gyakorlatok  Zaklatás, kényszerítés, nem megengedett befolyásolás  Magatartási kódexek  Végrehajtás  + Guidance Kritikája:  B2b reláció hiánya (fogyasztó- versenytárs-közérdek, „Schutzzwecktrias”)  Szabályozási szintek egymáshoz való viszonya  Átlagfogyasztó definíciója  Jogorvoslati szabályozás hiánya

15 Köszönöm a figyelmet! Tel: