Regionális Gazdaságtan Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése

Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése A termelés és a hatalom tere A verseny koordinációs mechanizmusai Országok közti versenyképesség, komparatív és kompetitív előnyök, Az üzleti környezet elemei A területi verseny szereplői, kapcsolataik, regionális hálózatok A területi verseny eredményei, versenyző régiók alaptípusai Példák

A területi verseny fogalmának kialakulása Elmélete: a 1990-es évek közepétől – globális folyamatok lokális hatásai révén Két irányzat: Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektől függ Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétől függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései

A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezők szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet)

A termelés és a hatalom térszerkezete A termelés tere: agglomeráció és diszperzió (szétterjedés) A hatalom tere: tőke feletti rendelkezés, koncentrálódás, urbanizálódás A verseny: nagyvárosok versenye

A verseny koordinációs mechanizmusai Verseny: két v. több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Koordináció: A szűkösen rendelkezésre álló javak elosztási mechanizmusai Bürokratikus (alá-fölérendeltség) Piaci (mellérendeltség) Önkormányzati, testületi (egyenjogú tagokkal) Etikai (donor és recipiens) Családi (közös háztartási fogyasztás)

Az országok közti verseny Két nézet: Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni Az országok közti kereskedelem nem zérus összegű (mindenki nyerhet egyszerre) Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért Elismeri (IMD): abszolút előnyök fontossága, az erőforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt Az országok kedvező környezet nyújtásával versenyeznek Korábban: export és működő tőke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos A munkaerő és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos – „agyakkal” versenyeznek A kormányzati aktív szerepvállalás – gazdaságon kívüli tényezők fejlesztésével Az országok versenyképessége: az ott működő vállalatok versenyelőnyeinek felismerése és tudatos erősítése

A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: Élőlények: élőhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!) Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!) Gazdasági egységek: gazdasági előnyökért Szintjei: Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért Vállalatok versenye: erőforrásért, piaci részesedésért, profitért Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétől Eszköze: kedvező üzleti környezet kialakítása – amelyben a vállalatok sikeresek

A területi verseny a gyakorlatban Elsősorban városok között Városon belül is érdekcsoportok Két specifikum: A versenyzők köre nehezen körvonalazható (ipari régió és agrárrégió nem versenytárs) Győztes-vesztes pár helyett hatékony verseny, ha nincs vesztes! Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak termelékenység-javulását idézi elő

A területi verseny fogalma Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élők jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Célja: jólét Szereplői: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Időbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplők közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegű Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemléletű – nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlődés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik

Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) Technológia (reálszféra) Üzleti támogatások (humán szféra) Pénzügyi források (pénzügyi szféra)

Üzleti környezet: A vállalkozási környezet Hosszabb idő alatt változik csak, külső adottság Műszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra…) Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) Helyi infrastruktúra (műszaki – közlekedés, energetika, informatika, elérhetőségi hálózatok) Életminőség: regenerálódás, feltöltődés, rekreáció és kultúra

Üzleti környezet: Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez Tudományos parkok – egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai Kormányzati K+F alapok (pályázati források) Vállalati K+F részlegek Helyi cégek innovatív hálózatai, együttműködései Technológia transzfer ügynökségek

Üzleti környezet: Üzleti támogatások Humán erőforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei Üzleti oktatási programok – közoktatási intézményekben Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése Munkaerőképző szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból Műszaki felsőoktatási intézmények Vállalati hálózatok: informális együttűködés

Üzleti környezet: Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat Üzleti angyalok: magánszemélyek Magán kockázati tőkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak Kormányzati kockázati tőkealapok: a régió fejlődése számára fontos kockázatos tevékenységekre

A területi verseny szereplői és koordinációs mechanizmusai A területi verseny színtere: régiók, városok Döntéshozó aktív szereplők: helyi szervezetek, intézmények Koordináció: régión belül, ill. régiók között Koordinációs mechanizmusok: Közintézmények: bürokratikus Vállalatok és szövetségeik: piaci Egyének és csoportjaik: testületi, etikai A régióban a verseny szereplői eltérő koordinációs mechanizmusok szerint működnek Sokszereplős területi verseny: v.ö. fogoly-dilemma, az egyénileg racionális döntés mindenki számára kedvezőtlenebb, mint az összehangolt döntés

A területi verseny potenciális szereplői és csoportjai

A szereplők kapcsolatainak jellemzői Nem elkülönült vállalatok és háztartások, hanem intézményesült szervezetek, közösségi érdek Területi verseny csak decentralizált intézményrendszer esetén (központi hatóságok dekoncentrált szervei nem képviselnek helyi érdeket) A résztvevők együttműködéseinek keretei: regionális hálózatok – lényege: nem formális megállapodások, hanem közös érdek és cél érdekében történő párbeszéd, együttműködés

A regionális hálózatok általános szerkezete

A területi verseny eredményei Általános cél: a jólét növelése Gyakorlatban konkrét cél: Vállalati befektetések Népesség odavonzása Költségvetési források megszerzése Figyelemfelkeltő események A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül

Versenyző régiók típusai Csomóponti régiók: kohéziót a gazdasági kapcsolatok tartják fenn pl. Egyazon területi szinten lévő városrégiók Gazdaságfejlesztés-orientáltak Tervezési, politikai régiók: kohéziót a közigazgatási, államigazgatási intézmények jelentik pl. NUTS 2 régiók Területfejlesztés-orientáltak

Gyakorlat Számpéldák üzleti környezet elemeire Értékeljük az üzleti környezet elemeinek regionális különbségeit az alábbi példák alapján

Példák Forrás: Dőry-Grosz (szerk, 2001): Helyzetelemzés a Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programjához