Fegyverkezési verseny
A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, 2004-ben viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki. Az új fegyverkezési verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyhatalmak közti versengéssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az USA egyre többet költ, a többi ország pedig bármilyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverkezést.
A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítette, hogy jövőre várhatóan melyik ország mennyit költ katonáira. Az USA az első 420 milliárd dollárral, Magyarország a 39. 1,4 milliárddal. Magyarország előtt van a környékbeli országok közül Ukrajna (24.) 5 milliárddal, Lengyelország (28.) 3,9 milliárddal és Csehország is (35.) 1,9 milliárddal.
A lista eleje (ország és a jövőre tervezett katonai kiadások milliárd dollárban): USA420 Kína51 Oroszország50,8 Japán41,4 Nagy Britannia41,3 Franciaország34,9 Németország 27,4 Olaszország22,3 Szaúd-Arábia22,2 India16,2 Dél-Korea14,8 Izrael9,9 Ausztrália9,9 Brazília9,7 Törökország9,2
A világ kormányai átlagosan pénzük 2,3 százalékát költik katonai célra. A legtöbbet a Közel-Keleten, itt 6,3 százalékot. A legkevesebbet Latin-Amerikában költik a kormányok hadseregre, és ez az a térség, ahol a legtöbbet csökkentették tavaly a katonai kiadásokat. Argentína, Guatemala, Venezuela élen jártak tavaly abban, hogy kevesebbet költöttek fegyverekre, mint korábban. Látványosan csökkentette katonai költségvetését Belaruszia és Macedónia is. A latin-amerikai országok és Belaruszia gazdaságaik összeomlása, Macedóniában pedig a polgárháború utáni stabilizáció miatt csökkentették a hadi kiadásokat. Magyarország és a többi új NATO-tag viszont évek óta növeli hadi kiadásait, a belépéskor kötött szerződés értelmében.
A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett szuperhatalomAmerikai Egyesült Államok Szovjetunió A versengés technológiai és katonai téren is folyt, amely sok tudományos felfedezést eredményezett.
Kiváltképpen a rakéták fejlesztésében történt hatalmas előrelépés, amely az űrversenyhez vezetett. Az első űreszközöket indító hordozórakéták legtöbbjét katonai rakétákból építették meg.rakétákűrversenyhez űreszközökethordozórakéták Más területek, ahol jelen volt a fegyverkezési verseny: sugárhajtású repülőgépek, bombázó repülőgépek, felderítő repülőgépek, felderítő műholdak, nukleáris fegyverek, vegyifegyverek, biológiai fegyverek, légvédelmi rakéták, hagyományos tüzérség, levegő- levegő rakéták (az SRBM-et is beleértve), interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), ballisztikus-rakéta elhárító rendszerek (ABM), páncélozott járművek, automata lőfegyverek, rakétameghajtású gránátok, tengeralattjárók, tengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták (SLBM), elektronikus felderítés. sugárhajtású repülőgépekbombázó repülőgépek felderítő repülőgépekfelderítő műholdaknukleáris fegyverekvegyifegyverekbiológiai fegyverek interkontinentális ballisztikus rakéták ballisztikus-rakéta elhárító rendszerek páncélozott járművektengeralattjárók tengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták
A két nagyhatalom gyakran adott el fegyvereket a harmadik világ országainak, hogy kipróbálják, melyik fegyverrendszer erősebb.harmadik világ A főleg ICBM-eken keresztül folytatott nukleáris fegyverkezési verseny egyik jellemzője a kölcsönös megsemmisítés volt (angolul MAD (Mutually Assured Destruction), amely szó szerint „őrült”-et is jelent. Ez azt jelentette, hogy egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mert mindkettő megsemmisülne, és a bolygót kipusztítanák.kölcsönös megsemmisítésangolul