Számvitel I. Könyvviteltan Dr. Sziva Miklós
I. Információ és számvitel Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány gyakorlatra orientált tudományterület több lépcsős tananyag és ismeretszint KÖNYVVITEL
I. Információ és számvitel alanyok – vállalkozás, gazdálkodó, szervezet, makrogazdaság elmélet és gyakorlat, példatár a számvitel jogi környezete KÖNYVVITEL
I. Információ és számvitel a számvitel jogi környezete adat és információ külső és belső információ gazdaság szereplői és az információ az információ, mint termelési tényező pontosság, gyorsaság KÖNYVVITEL
I. Információ és számvitel a számvitel által feldolgozott információ a számvitel előállított információ KÖNYVVITEL
I. Információ és számvitel érdekhordozók és információ igényűk tulajdonosok menedzserek hitelezők vevők-szállítók /piaci partnerek/ dolgozók költségvetés vetélytársak KÖNYVVITEL
I. Információ és számvitel az „ingyenes”, nyilvános információ minimuma: az éves beszámoló /2000. évi C. trv/ A számvitel a vagyon, a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerben való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti passzív és aktív nyilvánosság KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. Gazdasági esemény és a vagyon gazdasági esemény és vagyon először valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. a számvitel területei bizonylatolás könyvvezetés /könyvvitel/ beszámolás könyvvizsgálat letétbehelyezés, közzététel KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. a vagyon fogalma kétféle szemlélet – mi az? miből, honnan származik? eszközök fogalma források fogalma KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk. KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. a leltár fogalma a leltározás folyamata a leltár jellemző /vagyonelem mélység, fordulónap/ KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. mérleg fogalma A könyvviteli mérleg egy olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan. KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. mérleg létrehozása a mérleg jellemzői a mérleg és a leltár viszonya KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1 Azonosságok: Mindkettő számviteli okmány. Mindkettő a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja be. Azonos fordulónapra vonatkoznak. Mindkettőt felelős személyek írják alá. A vállalkozás számviteli okmányainak hitelességéért a vállalkozás vezetője – menedzsere a végső felelős. (Függetlenül attól, hogy hozzáértő szakember vagy sem!) KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1. a mérleg belső logikája és felépítése aktiválási és passziválási kritériumok múltbeli bekerülési érték és más értékelések – piaci érték likviditási sorrend, mérlegsémák főcsoport, csoport, tétel KÖNYVVITEL
2. A számvitel és a vagyon /1 KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ Eszközök a mérlegben főcsoportok befektetett eszközök csoportjai immateriális javak vagyoni értékű jogok egyéb immateriális javak KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ tárgyi eszközök csoportja ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok műszaki és nem műszaki berendezések beruházások KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ befektetett pénzügyi eszközök részesedések és más értékpapírok más pénzügyi eszközök KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ forgóeszközök készletek vásárolt és saját termelésű készletek áru, anyag, göngyöleg kész, félkész és befejezetlent termelés állatok helye a mérlegben KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ a besorolás alapja: az eszközben rejlő lehetőség és a gazdálkodó szándéka – példa: esztergagép KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ követelések – elismertség vevők váltókövetelés – névérték és kamat KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ forgóeszközként kezelt értékpapírok és más értékpapírok materializált és nem materializált papírok pénzeszközök devizás eszközök – választott árfolyam KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ Források a mérlegben rendelkezésre álló vagyon saját vagyon, idegen tőke KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ a saját tőke főcsoportja jegyzett tőke jegyzett, de be nem fizetett tőke tőketartalék eredménytartalék lekötött tartalék mérleg szerinti eredmény negatív elemek lehetősége a saját tőkében KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ kötelezettségek főcsoport hátrasorolt kötelezettségek hosszúlejáratú kötelezettség hitelek, kölcsönök, kötvény KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ rövid lejáratú kötelezettségek mérleg csoport átsorolások szállítók más rövidlejáratú kötelezettségek KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ Számított eszközök és források a mérlegben időbeli elhatárolások és az összemérés elve aktív időbeli elhatárolások passzív időbeli elhatárolások KÖNYVVITEL
3. Mérleg /2./ céltartalék képzés és hatása a saját tőkére értékhelyesbítés és értékelési tartalék – piaci értéken való értékelés eszközökre adott előlegek szerepe a mérlegben KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai Vagyoni helyzet belső összefüggései és gazdasági események összes eszköz = összes forrás saját vagyon = saját tőke vagyonváltozások – szerkezet és nagyság gazdasági esemény = vagyonváltozás szándékolt és elszenvedett változások KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai Gazdasági események típusai, hatásuk a mérlegre 1/ csak az eszközoldal változik + E – E struktúra változik, mérleg főösszeg nem KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai 2/ csak a forrás változik + F – F – pl. struktúra változik, mérleg főösszeg nem KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai 3/ mindkét oldal változik – nő + E – F – pl. struktúra változik, főösszeg nő KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai 4/ mindkét oldal változik – csökken - E – F – pl. struktúra változik, főösszeg csökken KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai KÖNYVVITEL
4. Könyvelés alapjai probléma: több száz, millió gazdasági esemény naponta – információ vesztés + világosság elve megoldás – kettős könyvvitel KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ Könyvvezetés és a bizonylati rend információ megőrzése bizonylat, mint elsődleges információt hordozó eszköz a bizonylati rend a bizonylati elv – könyvelni csak hiteles irat alapján lehet külső és belső bizonylat szabályszerű bizonylat – alaki kellékek KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ szigorú számadási kötelezettségek alá vont nyomtatványok és fajtái bizonylat kiállítása, javítása a bizonylat útja és megőrzése bizonylati szabályzat és album KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ a főkönyvi számla a megválaszolandó kérdések – mi, mikor, milyen nagyságban egyszeres és kettős könyvvitel analitika – szintetika számlasoros – idősoros KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ a főkönyvi számla T. és K. oldal KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ eszköz és forrásszámla T. és K. forgalom a számla egyenlege könyvelési tétel szerkesztése – kontírozás pl. KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ főkönyvi számlára való könyvelése a négy alapvető gazdasági eseménynek 1/ gazdasági esemény - + E - E KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ 2/ gazdasági esemény - + F – F KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ 3/ gazdasági esemény - + E + F KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ 4/ gazdasági esemény - - E – F KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ ellenszámla főkönyvi számlavázlat /”akasztófa”/ és a valós főkönyvi számla formája, tartalma kéthasábos, több hasábos számlák KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
5. Könyvelés alapjai /2/ KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás két számlasoros számlaelmélet számlák nyitása – zárása nyitó mérleg és nyitás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás nyitás mérleg és forrás számlák egymással szemben nyitás technikai számlával – nyitómérleg számla technikai számla sajátosságai KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás főkönyvi számlák zárása egyenleg megállapítás levonalazás zárás technikai számlával KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás helyesbítő és kiegészítő számlák átvezetési számla tárgyi eszközök bruttó értéke, értékcsökkenése, nettó értéke megjelenése a könyvelésben elhasználtsági és használhatósági fok KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás hibás könyvelés javításának módjai áthúzás és föléírás (a legegyszerűbb:). stornó tétellel való javítás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás Az idősoros elszámolás a gazdasági eseményeknek a történés sorrendjében való nyilvántartása, könyvelése. Ezáltal a gazdasági esemény legalább két dimenzióban jelenik meg, az egyik a vagyonszerkezet változása (számlasoros), a másik a vagyon időbeli változása (idősoros). Az idősoros könyvelésben elsőbbsége a „mikor?” kérdésnek van és másodlagos a „mi?”, valamint a „hogyan?” kérdése KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás Idősoros könyvelés idősoros és számlasoros különbsége napló napló fajtái könyvelés naplóba – pl. átvitel – áthozat – napló zárás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás KÖNYVVITEL
6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás ellenőrzési lehetőségek a naplóban, egyezőségek Az idősoros elszámolás és a számlasoros könyvelés között többféle egyezőségnek kell fennállni, amelyek a könyvvitel további ellenőrzési lehetőségei. A napló T és K forgalma meg kell, hogy egyezzen egymással és a főkönyvi számlák, így a főkönyvi kivonat (lásd később!) hasonló rovatainak végösszegével. A nyitás T és K forgalma egymással és a forgalmi kimutatás T és K nyitó egyenlegeivel. Hasonló egyezőségnek kell fennállni a záró T és K egyenlegek között KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások az áfa semleges adó értelmezése vállalkozó – vállalkozó - állami költségvetés áfás összefüggése KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások az áfa fizetője és a teher viselője levonható és fizetendő áfa az áfa megfizetése három áfás számla értelmezése KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások fizetendő áfaszámla természetére nézve is forrásszámla K egyenlege van az előzetesen felszámított áfaszámla viszont alaptermészetében követelést testesít meg tehát eszközszámlának tűnik T egyenlege van az áfa pénzügyi rendezése számla az áfával kapcsolatos költségvetésbe átutalt és onnan érkező pénzmozgásokat fogadja be egyenlegétől függően (T vagy K) látszik forrás- vagy eszközszámlának mindhárom számla forrásszámla KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások könyvelés az áfás számlákra – pl. ugyanennek a gazdasági eseménysornak a lekönyvelése a másik vállalkozásnál KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások Az „A” vállalkozás januárban anyagot vásárol a „B” vállalkozástól (tehát „B” elad). A szállítói számla adatai: nettó ár 5 000 Ft, az áfa (20%) 1 000 Ft, bruttó ár tehát 6 000 Ft. Az „A” vállalkozás elad „B”-nek 20 000 Ft nettó eladási ár, az áfa (20%) 4 000 Ft, bruttó eladási ár 24 000 Ft. „B”-nél anyagként veszik raktárra. (Az eladáshoz kötődő készletváltozást még nem könyveljük. Az árbevételszámlát magyarázat nélkül csak jelöljük. (Ezek a következő fejezetek témáját ölelik fel.) Minkét tétellel kapcsolatban megtörténik a pénzügyi rendezés Megállapítják a költségvetési pozíciót az áfa szempontjából. KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások azonosságok és megállapítások KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások áfa kulcsok alulról és felülről Az áfakulcs (%), a nettó és bruttó érték (eladási ár)[1] Ha a nettó érték adott, akkor a megadott áfakulccsal (% tizedes tört alakban) történő szorzással adódik az áfa összege: 5 000 · 0,20 = 1 000 Ha a bruttó érték adott, akkor egy úgynevezett felülről számított kulccsal való szorzással adódik az áfa összege: 6 000 · 0,1667 = 1 000 [1] Itt a bruttó érték az áfá-val növelt nettó érték KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások 0,1667 , bruttó) áfa 0,20 1 érték (nettó 1,20 %) (áfa 20 = + KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások főkönyvi kivonat fogalma és kellékei a főkönyvi kivonat rovatai KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások a főkönyvi kivonat összeállítása a főkönyvi kivonat oszlopainak értelmezése ellenőrzési összefüggések KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások az összes T forgalom = összes K forgalom, az összes T egyenleg = összes K egyenleg KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
a forgalmi kimutatás fogalma a forgalmi kimutatás összeállítása az oszlopok értelmezése KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások ellenőrzési lehetőségek a napló, a főkönyvi kivonat és a forgalmi kimutatás együttes ellenőrzési lehetőségei KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások analitikus nyilvántartások és könyvelés fogalma nyilvántartások értékben, mennyiségben és minőségben csak mennyiségi, csak értékbeni, egyszerre mennyiségi és értékbeni. KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások analitikus és szintetikus könyvelés párhuzamosan analitikus és szintetikus könyvelés logikai alá-fölérendeltsége analitikus és szintetikus könyvelés feladás alapján KÖNYVVITEL
7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások Az analitikus és szintetikus könyvelés viszonyára alapvetően kétféle kapcsolódás jellemző: a logikai és tényleges alá-fölérendeltségi viszony, amikor az analitikai összesítés (feladás) lesz a szintetikus könyvelés alapja (itt az időbeli egymásutániság is megvalósul), párhuzamos, amikor az alapbizonylatokból egymástól függetlenül vezetnek nyilvántartást az analitikában és a szintetikában, tehát az egyidejűség sincs kizárva. KÖNYVVITEL
8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat bemutatása folyamatábra alapján – áttekintés a nyitástól a beszámoló elkészítéséig, zárómérlegig komplex feladat nyitó mérlegtől, alapvető gazdasági eseményeken át a záró mérlegig KÖNYVVITEL
8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat bemutatása KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból mérlegegyezőségeket szétfeszítő gazdasági események gazdasági esemény – értékesítés - + E – E, de a két változás nem egyezik meg egymással különbség = eredmény eredmény kezelése nettósítva eredmény kezelése bruttósítva, de csak mérlegszámlák felhasználásával KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból Ez az összetett gazdasági eredmény két elemi eseményre bontható fel: az egyik + E ; + F (vevői követelés nő és a saját vagyon is) a másik – E ; – F (készlet csökken és a saját vagyon is) KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból Kontírozva: 1. T Vevők K Eredmény számla Értékesítés eladási áron 10 000 2. T Eredmény számla K Késztermékek Értékesítés nyilvántartási áron 8 000 bruttó elszámolás elve KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból információ vesztés, szabályozással ellentétes megoldás KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból erőforrás felhasználás (költségfelmerülés) is szétfeszíti a mérlegszámlák kereteit megoldás: befejezetlen termelés? – vagy KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból információ vesztés – a világosság elve két számlasoros könyvvitelt felváltotta a mérleg-, költség-, eredményszámlák rendszere négy számlasoros számla elmélet és gyakorlat KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból költség fogalma kiadás költség – kiadás, azonosság különbség költség és kiadás időbelisége KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) -felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból minden költség előbb vagy utóbb kiadást is jelent A kiadás időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (például az alapanyag-vásárlás készpénzkiadás, de költség csak akkor lesz, ha az anyagot ezután fel is használjuk). A kiadás időben követi a költség felmerülését és elszámolását (például a társadalombiztosítási járulékot előbb elszámoljuk költségként, és csak később utaljuk át, fizetjük ki, ugyanígy a béreket is előbb elszámoljuk költségként, azután történik a bérfizetés). A kiadás időben egybeesik a költségfelmerüléssel és -elszámolással (például kifizetik a taxiszámlát – természetesen az utazás a vállalkozás érdekében történt – a szolgáltatások nem készletezhetők, ezért az elfogyasztás és termelés egybeesik KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból ráfordítás költség és ráfordítás, különbsége, azonossága minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz Összegezve a költség és a ráfordítás különbözőségét, azt a következők szerint fogalmazhatjuk meg: a költség mindig a tevékenység (termelés) érdekében történő felhasználást, míg a ráfordítás az eredmény (kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent. KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból költségek megjelenésük szerint azt jelenti, hogy a költség milyen erőforrás felhasználása miatt keletkezett, mi volt a költséghordozó. Így költségnemeket különböztetünk meg: anyag jellegű költségek (például anyagfelhasználás, szolgáltatás igénybevétele), személyi jellegű költségek (például bérek és járulékai), értékcsökkenési leírási költség (például tárgyi eszközök az elhasználódás arányában). KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból elszámolhatóság szerinti csoportosítás közvetlen /költségviselő/ közvetett /költséghely/ költség szintek KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból a közvetett költségeket egy-egy időszak végén rendezni kell (legalább évente egyszer), mert a költségszámláknak az időszak végén nem maradhat egyenlege a közvetett költségek teljes összegének átvezetését az eredmény terhére, a közvetett költségek teljes összegének felosztását a költségviselőkre, az előző kettő valamely kombinációja, ezek közötti választás alapvetően befolyásolhatja egy-egy vállalkozás adott évi eredményét, adózását KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból A költségfogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással, a következők szerint: + KÖZVETLEN KÖLTSÉG + Üzemi általános költség = SZŰKÍTETT KÖLTSÉG + Vállalati általános költség = TELJES KÖLTSÉG KÖNYVVITEL
9. Költség és eredmény madártávlatból a fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része vagy teljes egésze, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti. a fel nem osztott költség (FNOK) így költség és ráfordítás is egyidejűleg a FNOK tartalma és nagysága mindig attól függ, hogy melyik költségkategóriát választjuk értékelés alapjául (hiszen a FNOK, mint maradvány jelenik meg a kalkuláció után) ezért: minél kisebb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál nagyobb a FNOK aránya, minél nagyobb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál kisebb a FNOK aránya. KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás költségek a volumenhez való viszonyuk alapján fix, lépcsősen fix költség változó költség lineáris, progresszív, degresszív változások KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás egységköltség, önköltség önköltség kalkuláció előkalkuláció utókalkuláció közbenső kalkuláció KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás költségkimutatás fogalma költségnemi kimutatás a költségkimutatás olyan számviteli okmány, amely egy időszak költségeit összesítve és megfelelő részletezettségben is tartalmazza. KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás időszakban felmerült és az időszakot terhelő költségek különbsége a megtérülések és az időbeli elhatárolások szerepe KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás a költség számla költség elszámolási módszerek elsődleges és másodlagos költségelszámolások KÖNYVVITEL
Elszámolhatósági mód szerint 10. Költség elszámolás KÖLTSÉGSZÁMLÁK Költségfajta szerint (KÖLTSÉGNEMEK) Elszámolhatósági mód szerint Közvetlen költségszámlák (KÖLTSÉGVISELŐK) Közvetett költségszámlák (KÖLTSÉGHELYEK) – anyag jellegű költségszámlák – személyi jellegű költségszámlák – értékcsökkenési leírás (költség) számlák – termékelőállítás költségszámlái – beruházási tevékenység – szolgáltatások költségszámlái stb. – üzemi általános költségszámlák – vállalati általános KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás költségnövekedés ha eszköz csökken – időbeli összefüggések ha forrás nő egyéb költségnövekedések KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás költség csökkenés – megtérülések eszköz nő forrás csökken más változások – FNOK KÖNYVVITEL
10. Költség elszámolás KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ eredmény hozam ráfordítás KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. a számvitelben a hozam egy időszak tevékenységének társadalmilag elismert értéke. a ráfordítás a hozam elérése érdekében felhasznált erőforrások értéke, vagyis az a pénzben kifejezett összeg, amelybe a vállalkozásnak az adott tevékenység került. KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ hozam és bevétel pénzügyi hozam és ráfordítás elismert hozam és ráfordítás egyéb hozam és ráfordítás KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ az összes hozam: H1 + H2 + H3 KÖNYVVITEL A hozam (H) lehet: pénzügyileg is realizált – befolyt – ellenértéke (H1), a nettó (áfa nélküli) árbevételnek az a része, amelyet a vevők már kifizettek a gazdálkodói környezet által elismert – pénzügyileg még nem realizált termékek és teljesítmények értéke (H2). A kiszámlázott (a vevő által nem kifogásolt) teljesítmények értéke, amelynek ellenértéke még nem folyt be a vállalathoz. olyan létrehozott termékek és teljesítmények értéke, amely nem része az előző kettőnek (H3). Ide soroljuk azokat a vállalati teljesítményeket, amelyek nem kerülnek (például egy saját kivitelezésű beruházás), vagy még nem kerültek piacra (például a megtermelt javak az összes hozam: H1 + H2 + H3 KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ a pénzügyileg is realizált kibocsátott termékek és teljesítmények értékének könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R1) a kibocsátott (elismert) termékek és teljesítmények könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R2) – az R1 részt nem tartalmazza olyan létrehozott termékek és teljesítményekhez felhasznált erőforrások könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke), amely az előző kettőt nem tartalmazza (R3), az összes ráfordítás: R1 +R2 + R3 KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ pénzügyileg is realizált eredmény M1 = H1 - R1 elismert (pénzügyileg még nem realizált) eredmény M2 = H2 - R2 létrehozott, de a piac által még el nem ismert eredmény M3 = H3 - R3 az összes eredmény M1 + M2 + M3 KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ eredmény állományi adatokból – /E – F/ eredmény forgalmi /időszaki/ adatokból – /H – R/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ Állományi adatokból kiszámított eredmény esetén a mérleg adott időpontra vonatkozó adatait használjuk fel, amelyekből: M = E – F ahol E az eszközök összege, F a saját és idegen források összege M realizált eredmény: ha előjele +, akkor nyeresége (eszköztöbblete), ha –, akkor vesztesége (eszközhiánya) van a vállalkozásnak. KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ Ha forgalmi adatok alapján számítunk eredményt, akkor az eredmény egy időszak hozamainak (árbevételének) és ráfordításainak a különbsége: M = H – R ahol H a hozamok összege, R a ráfordítások összege, M az eredmény, amely lehet nyereség (+), vagy veszteség (–), esetleg 0. KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ hozam és pénzbevétel viszonya a bevétel időben megelőzheti a pénzbevételt (például értékesítés utólagos fizetés mellett), a bevétel és pénzbevétel időben egybeeshet (például értékesítés készpénzért), a bevétel időben követheti a pénzbevételt (például vevő által átutalt előleg, később történő eladás fedezetéül). KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ eredményszámla hozam és ráfordítás számlák KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ könyvelés a hozamszámlákra könyvelés a ráfordításszámlákra eszköz nő/csökken forrás nő/csökken egyéb változások KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ az eredmény szerkezete és a számlaszerkezet eredményszámlák zárása, eredmény megállapítás és eredmény felosztás KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ KÖNYVVITEL
11. Eredmény /1/ adó osztalék a mérleg szerinti eredményszámla pedig azt a tárgyévi eredményt tartalmazza, amellyel kapcsolatban a vállalkozásnak már semmiféle külső kötelezettsége nincs az adott évhez kötődően KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete bevétel szerkezete – árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel ráfordítás szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete forgalmi költség típusú ráfordítás szerkezete összköltség típusú ráfordítás szerkezete fedezetszámítás lehetősége KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete az eredmény-kimutatások formája összköltség és forgalmi költség eredmény-kimutatás különbsége a saját termelésű készletek és saját teljesítmények szerepe a saját termelésű készletek állomány változása /STKÁV/ ráfordítás, vagy hozam korrekció KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete A forgalmi költség eljárásra épülő eredmény-kimutatásokból a fedezeti összeget illetve a fedezeti hányadot lehet kiszámítani. A fedezeti összeg közelítően megfelel az árbevétel és a változó költség különbségének. + Értékesítés nettó árbevétele (áfa nélküli) – Értékesítés közvetlen ráfordításai = FEDEZETI ÖSSZEG – Értékesítés közvetett ráfordításai = EREDMÉNY KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete a két kimutatás közötti különbség bemutatása naturális adatokkal, darabszámmal készlet mérlegegyenlet /nyitó készlet + növekedés = csökkenés + záró készlet/ KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete Egy vállalkozás év elején rendelkezik 100 db késztermékkel (a nyitómérlegben B.I.4 alatt található, természetesen pénzértékben), és év közben még termel 1 000 db-ot. Ha az 1 000 db-ot el is adja az év folyamán és többet nem, akkor a tárgyidőszak összes költsége szembeállítható az időszak összes árbevételével (hiszen azt adta el, amelyet az adott időszak erőforrás-felhasználásával termelt). Ekkor zárókészlete 100 db, ugyanolyan értékben, mint a nyitáskor (itt most eltekintünk az esetleges értékváltozásoktól – leértékelésektől, amelyek a készleteket is érinthetik). KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete Ha a vállalkozás a fenti termelés mellett 1 050 db-ot ad el (arányosan nagyobb árbevételért), és csak a tárgyidőszak összes költségét állítjuk vele szembe, akkor nagyobb eredményt fognak kimutatni, mint az előző változatban, pedig eközben a záró készletük 50 db-ra apadt le. Ha így tennének, akkor 50 db árbevételével szemben nem állna semmiféle ráfordítás. KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete Ha 950 darabot ad el, és ezzel is a tárgyidőszak összes költségét állítja szembe, az eredmény kisebb lesz, mint az 1. változatban, miközben a záró készlet 150 db-ra nőtt. Ha így tennének, akkor 50 db költségével szemben nem állna árbevétel, tehát a ráfordítás 50 db termék közvetlen költségének értékével lenne nagyobb a valóságosnál. KÖNYVVITEL
12. Az eredmény /2/ szerkezete Az előbbi késztermék-eladási példában a forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás a 3-féle árbevételhez 3-féle költséget rendel hozzá a II. és IV. pontban. Az összköltség típusú viszont a 3-féle árbevételhez ugyanazt az összköltséget (IV. + V. + VI.), ezért az összköltség típusú II-nek, az Aktivált saját teljesítmény értékének kiegyenlítő, egyenlegező szerepe van. KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika a vállalkozás folytatásának elve a teljesség elve a valódiság elve a világosság elve a következetesség elve a folytonosság elve KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika az összemérés elve az óvatosság elve a bruttó elszámolás elve az egyedi értékelés elve az időbeli elhatárolás elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben a lényegesség elve a költség-haszon elv KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika számviteli politikai döntések milyen lesz a beszámolás formája, milyen eredmény-kimutatást készít: összköltség típusút vagy forgalmi költség-eljárás szerintit, hogyan, milyen módon kapcsolódik az analitikus nyilvántartás a szintetikához, milyen lesz az amortizációs rendszer, a maradványérték meghatározása, a leírási módok, az elszámolás gyakorisága, milyen lesz a készlet-nyilvántartási rendszer, milyen nyilvántartási árakat használnak, mekkora a jelentős és lényeges hiba határa a vállalkozásnál, milyen deviza árfolyamon tartja nyilván a devizás tételeket, mikor és hogyan készül a leltár, lesz-e leltározás, hogyan határozza meg a saját termelés közvetlen költségeit, stb. KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika számlarend a 10 számlaosztály tartalma a számlaszámon belüli pozíció tartalma számlatükör számlakeret a számlaosztályok összefüggése és az eredmény KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika főkönyvi számlák nagy csoportjai: eszközszámlák, forrásszámlák, költségszámlák, eredményszámlák. KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika Az így felépített rendszerben az 12111 szám pl. jelezhetné a következőt: 1 azt, hogy befektetett eszközről van szó, 12 azt, hogy ezen belül tárgyi eszközről, 121 azt, hogy ezen belül ingatlanról, 1211 azt, hogy ezen belül épületről, 12111 azt, hogy ezen belül raktárépületről. KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika A számlatükör megalkotása a vállalkozás számviteli politikájának része. A számlatükör létrehozása önmagában csak a számvitel anatómiáját jelenti, de hiányzik még a fiziológia, amelyet szintén meg kell határozni a jogszabályi keretek között. A számlakeret a főkönyvi számlák csoportosítására, elnevezésére, tartalmára, vezetésére vonatkozó szabályok halmaza KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika csak az eszközök és források körén belül idéz elő változást a négy alapvető gazdasági esemény (T. 1,2,3/K. 1,2,3 – T. 4/K. 4 – T. 1,2,3/K. 4 – T. 4/K. 1,2,3), tehát nincs eredményre gyakorolt hatása, erőforrás felhasználás a termelésben vagy azonnali vagy később bekövetkező eszköz csökkenéshez vezet ( T. 5/K. 1,2,3 – T. 5/K. 4), erőforrás megtérülés (pl. késztermék előállítás) eszköznövekedést okoz (T. 1,2/K. 5), eszköz csökkenés ráfordítás növekedést okoz azonnal vagy később (T. 8/K. 1,2,3 – T. 8/K. 4) a ráfordítás növekedést általában hozam és eszköz növekedés kíséri, de önálló jelenségként is létezik (T. 3/K. 9), a költség egy része ráfordítássá alakulhat át közvetlenül (T. 8/K. 5), és mindezek ellenkezője is megtörténhet. KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika Fontos következtetés, ha megállítjuk a könyvelés folyamatát, mindig igaz lesz a következő pár összefüggés (feltéve, hogy a könyvelés nem hibás, és a szükséges rendező tételeket lekönyvelték): összes T. forgalom = összes K. forgalom, összes T. egyenleg = összes K. egyenleg, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T., akkor a vállalkozás nyereséges, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege K., akkor a vállalkozás veszteséges, továbbá mindig igaz, hogy az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T. és adott összegű, akkor az 5-9. számlaosztályok összevont egyenlege ugyanekkora összegű és K. jellegű, a vállalkozás nyereséges és megfordítva, akkor a vállalkozás veszteséges. KÖNYVVITEL
13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika beszámolási kötelezettség nincs egyszerűsített beszámoló egyszerűsített éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló közzététel KÖNYVVITEL
14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat az egyszeres könyvvitel fogalma az egyszeres könyvvitel könyvvezetése a naplófőkönyv KÖNYVVITEL
14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat
14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat
14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat összefoglalás KÖNYVVITEL