Felvételi 2003 Pedagógusképzés európai kitekintésben...

A pedagógus kompetenciák és végzettségek közös európai elvei Háttér A pedagógusok kiemelt szerepe a tanulási folyamatban és az EU 2010-ig vállalt lisszaboni elveinek megvalósításában. (Az Európai Bizottság Közleménye)  A jó minőségű oktatás jobb társadalmi készségekhez, szélesebb elhelyezkedési lehetőségekhez vezet. A tanári mesterség kihat az egész humán erőforrás fejlesztésére és a jövő generációinak alakítására.  A pedagógusoknak válaszolniuk kell a tudástársadalom kihívásaira, és fel kell készíteniük tanulóikat az autonóm egész életen át tartó tanulásra. A pedagógusképzést felsőoktatásban kell megvalósítani, de szoros együttműködésben azokkal az intézményekkel, amelyekben a jövő pedagógusai elhelyezkednek.  A pedagógusoknak kulcs szerep jut az EU állampolgárságra történő felkészítésben. Ezért fel kell ismerniük és tisztelniük a különböző kultúrákat és azonosítaniuk a közös értékeket. Ennek érdekében törekedni kell a pedagógus kompetenciák és képesítések kölcsönös elismerésére a tagállamokban.  A magas szintű pedagógusképzést megfelelő, koherens nemzeti és regionális politikáknak kell támogatniuk. Ezen politikák magukban foglalják a pedagógus pályára történő felkészítést, a folyamatos továbbképzés rendszerét, és összhangban kell lenniük a szélesebb értelemben vett oktatáspolitikával.

Közös európai alapelvek Felsőfokú végzettség (graduate profession): minden pedagógusnak lehetőséget kell adni, hogy kompetenciáinak fejlesztése érdekében a legmagasabb szintig folytassa tanulmányait, és előrehaladjon a szakmájában. A pedagógusképzés multidiszciplináris. Ez biztosítja, hogy a pedagógus rendelkezzen: a) szaktárgya ismeretével b) pedagógiai ismeretekkel c) a tanulók irányításához és támogatásához szükséges készségekkel és kompetenciákkal d) az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióinak értésével. A pedagógus szakma és az egész életen át tartó tanulás: A pedagógus szakmai fejlesztésének egész életpályáját fel kell ölelnie, és megfelelően kiépített rendszerekben kell történnie. A pedagógusoknak hozzá kell járulniuk ahhoz a folyamathoz, amelyben a tanulók autonóm egész életen át tanulókká válnak.

Közös európai alapelvek II  Mozgó (mobilis) szakma: a mobilitás minden pedagógusképzés szerves része. A pedagógusokat ösztönözni kell arra, hogy más európai országokban fejlesszék ismereteiket. Ez esetben státuszukat a fogadó országban el kell ismerni, a külföldi programban való részvételüket pedig, a küldő országnak kell elismernie és értékelnie.  A pedagógus szakma partnerségen alapszik, a képzést nyújtó intézmények szoros együttműködésén az iskolákkal, a gazdasággal, a munkahelyi képzést biztosító szervezetekkel. A pedagógusokat ösztönözni kell az innovációban, a kutatásban való részvételre és arra, hogy folyamatosan felülvizsgálják saját praxisuk hatékonyságát. Tanuló szervezetekben kell működniük, amelyek a saját és mások jó gyakorlatára építenek, és a közösségi csoportok és érdekeltek széles körével működnek együtt.

Kulcskompetenciák  A tudás, a technológia és az információ menedzselése – fel kell készülniük az ismeretek megszerzésére, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológiák alkalmazására. Szakmai készségeiknek meg kell felelniük a tanulási környezet megteremtésére és menedzselésére, az innovációra és a kreativitásra.  Együtt munkálkodás másokkal – Olyan szakmában dolgoznak, amely a társadalmi kohézió értékein, minden tanuló képességeinek fejlesztésén alapszik. Ismerniük kell az emberi fejlődést, képesnek kell lenniük együtt dolgozni a tanulókkal, mint egyénekkel, és támogatniuk kell őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak.  A társadalommal és a társdalomban való együttműködés, nemzeti, európai és globális szinten –EU állampolgárságra történő felkészítés –Az EU mobilitás és kooperáció elősegítése –Interkulturális készségek, megértés fejlesztése –A tanulók kultúrájának sokfélesége – közös értékek –Hatékony együttműködés a helyi közösséggel (szülők, intézmények, érdekcsoportok)

Ajánlások nemzeti stratégiák számára Ajánlások nemzeti stratégiák számára: 1. A pedagógus rendelkezzék felsőfokú végzettséggel. 2. A pedagógusképzés ölelje fel a felsőoktatás mindhárom bolognai ciklusát, annak érdekében, hogy megfelelő helyet kapjon az Európai Felsőoktatási Térségben, és hogy a szakmai fejlődés és mobilitás lehetősége biztosítva legyen. 3. Elő kell segíteni a kutatás és a tényeken alapuló gyakorlat szerepének növelését az oktatásról és képzésről megszerezhető tudás gyarapításában 4. Ösztönözni kell az iskolák, a gazdaság, a képzőintézmények szorosabb együttműködését a magas szintű képzés támogatására, és a helyi és regionális innovációs hálózatok fejlesztésére. 5. A pedagógusok számára is ki kell alakítani az egész életen át tartó tanulás stratégiáját (formális és informális tanulás).

Ajánlások nemzeti stratégiák számára II 6. A felkészítő és továbbképzési programok tartalmának tükröznie kell a tanulás interdiszciplináris és kollaboratív megközelítéseit. 7. Minden pedagógusképzési programban támogatni kell mobilitási projektek kialakítását a képzés szerves részeként. 8. A képzési programokban biztosítani kell a tanárok számára az európai kooperációval kapcsolatos ismereteket és tapasztalatot, hogy tiszteljék a kulturális sokszínűséget, és felkészítsék a tanulókat az EU állampolgárságra. 9. Támogatni kell valamennyi képzésben az idegen nyelv tanulást, beleértve a szaknyelvet is 10. Prioritást kell adni Európában a pedagógus képesítések átjárhatóságának, a kölcsönös elismerés és a mobilitás növekedése érdekében.

Pedagógusképzés és a bolognai ciklusok Az aláíró államok tapasztalatai a pedagógusképzés bolognai átalakításában  Ország jelentések,  ENTEP – Európai Tanárképzési Hálózat  Tuning Program – az Európai Bizottság támogatásával létrehozott tantervfejlesztési program a bolognai típusú képzések összehangolására (moduláris képzés, ECTS, kompetenciák kidolgozása, minőségbiztosítás)  Tuning III pedagógusképzési munkacsoport ( Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország,Olaszország, Norvégia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság) –Hogyan illeszthető be a pedagógusképzés a bolognai ciklusok szerinti képzési szerkezetbe?

Lehetséges modellek  Első ciklusú végzettség a választott diszcipliná(k)ból. ( kredit), amelyet egy kredites tanárképzési ciklus követ (vagy minimum 90 kredit, ahol a szakmódszertan vagy a pedagógia az első ciklusban szerepel és kutatási komponenset is tartalmaz).  Első ciklus befejezése a választott tárgy(ak)ból kredit – erre épülő tanárképzési második ciklus (60 kredit), amelyet adott idő múlva újabb második ciklusú képzés követ pedagógiából (Education Science) vagy (kutatással összekapcsolt) irányított gyakorlat - 60 kredit.  Első ciklusú integrált képzés ahol a tantárgyi és a pedagógiai komponenst párhuzamosan nyújtják kredit, erre ápül a pedagógiai második ciklus/irányított gyakorlat - 60 kredit.

Jellemző pedagógus/tanárképzési utak Első ciklus  Az óvó- tanitóképzés, az általános iskolai tanár, középiskolai tanár egyéb szektorok tanárainak (pl. szakoktató) első ciklusú felkészítése tartalmaz: pedagógia-pszichológia elméletet, a célcsoportnak megfelelő szakmódszertant és irányított tanítási gyakorlatot – ennek hossza változó Európában.  Ezeken kívül a hallgatók egy-két diszciplinát is tanulnak, vagy a pedagógiai komponenssel párhuzamosan (ez gyakoribb az óvó- tanitóképzés, illetve az általános iskolai tanár esetében, vagy ezt megelőzően (gyakoribb a középiskolai tanár esetében).  A középiskolára történő képzésben valamennyi esetben az első ciklusban tanulják a választott diszciplinát,és ez megelőzi a pedagógiai elemeket. Csakúgy mint az olyan egymásra épülő (konszekutív) programokban, ahol az első diplomát egy éves intenzív program követi, pl. az Egyesült Királyságban, Írországban, és Spanyolországban. Néhány országban tanári képesítást csak a második ciklusban adnak ki, pl. Finnországban. A fő irány egész Európában: tanári oklevél csak a második ciklusban szerezhető.

Jellemző pedagógus/tanárképzési utak II Második ciklus  A speciális pedagógusképzési programok széles kínálata, amelyek gyakran Master végzettséhez vezetnek, de néha köztes végzettséget adnak (Diploma).  A második ciklus többnyire további specializációt nyújt a választott területen, vagy egy új területen ad felkészítést pl matematika – ha az első ciklusban kezdték, vagy matematika tanárt képez.  Gyakori második ciklusú képzések: pl. a gyógypedagógia, Nurse Education, speciális tárgyak didaktikája, felsőoktatás pedagógia, felnőttképzés, tanácsadás. A legtöbb program erős formális képzési elemet tartalmaz, ehhez csatlakozik az empírikus vagy/és elméleti kutatást igénylő diplomamunka. A képzési részben szerepelhet a szakmai készségek fejlesztése, mint pl. a rendszeres óralátogatás, tesztelés, csakúgy mint az ismeretek elmélyítése.  Sok országban létezik tisztán kutatás alapú Master, gyakran a harmadik ciklushoz csatlakozva.

Jellemző pedagógus/tanárképzési utak III Harmadik ciklus  Kutatáson alapuló doktori képzés, többnyire vizsgával és egy eredeti, nemzetközi összehasonlításban is kiváló tudományos munkán alapuló dolgozat megvédése. Több országban a korábbi tanulmányok a tudományos ismeretekkel és készségekkel összefüggő tanított elemként beszámíthatóak, az empírikus és/vagy elméleti elemnek pedig egy kutatási projekt gyakorlati megtervezése lehet az előzménye.  Néhány országban (Dánia, Portugália, Írország, Egyesült Királyság) új fajta doktori fokozatot vezettek be erős gyakorlati szakmai hangsúllyal (professional). Ezek egyik eleme a tárgyi ismeretek további fejlesztése, illetve a kutatói doktorihoz hasonló, de rövidebb, eredeti kutatáson alapuló disszertáció.

Várható fejlődés A tradíciók ellenére (elméleti és gyakorlati ismeretek) sok kormányzat részesíti előnyben az iskolára alapozó kutatást, mivel ez által hatással lehet az oktatás gyakorlatára. Ez nagyban elősegíti a bizonyításon alapuló gyakorlatot, mint a pedagógusképzés filozófiáját. Növekszik az oktatás tudománnyal foglalkozó oktatók szerepe az egyetemi oktatók felkészítésében. A TunIng Programban résztvevő országok 50%-ában az egyetemi oktatóknak legalább első ciklusú tanári képesítéssel kell rendelkezniük. A felsőoktatás pedagógia külön kutatási terület lett. A jövendő tanárok gyakran érettebbek, felkészültebbek, ha az első ciklus elvégzése, után választják a tanárképzést. Ezt pozitívan értékelik az oktatók és munkáltatók egyaránt. A második ciklusban egyre gyakoribb az on-line oktatás és az Internet mint eszköz bekerült az oktatási és tanulási stratégiák közé.