A nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok Valki László 2010. szeptember

Vázlat I. A nemzetközi kapcsolatok „szerkezetének” alakulása (a nemzetközi jogi normák létrejöttének előfeltételei) II. A nemzetközi jog fő rendező elvei III. Miben különbözik a nemzetközi jog a belső jogtól?

I. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA Nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei: 1. Elkülönült politikai entitások 2. Tényleges kapcsolatok 3. Kapcsolatok szabályozásához fűződő érdek

A két feltétel

ÓKOR

Városállamok Mezopotámiában (i.e. 2100 k.)

Az első két évezred Városállamok: I. e. 2100 k. Umma – Lagas: határok, kutak I. e. 6-4. sz. Görög városállamok szövetségi szerződései Birodalmak: akkád, babiloniai, perzsa, asszír, hettita I. e. 1260 k. II. Ramszesz – III. Hattuszilisz: szövetségi szerződés I. e. 3. sz.-tól Római Birodalom

Akkád birodalom (i.e. 2300)

Időtlen birodalomalapítási vágy Cél: az ismert, belátható világ meghódítása – univerzalitás-igény Minta: Római Birodalom Birodalmaknak nincs szükségük nemzetközi jogra 1970-es évekig tartott a küzdelem a birodalmak létrehozásáért és visszaszorításáért

Római Birodalom (i.sz. 116)

Kínai Birodalom (azonos korszak) Miről kellett volna szerződniük? Kína: senki sem egyenrangú velünk

Római „nemzetközi jog” Pax Romana

A birodalom is állam Imperium (latin) Nagy, összefüggő földrajzi terület Kulturálisan és/vagy etnikailag különböző népek Katonai kényszer, hegemónia, központi politikai irányítás Lingua franca Fegyveres erőszak inkább a periférián

KÖZÉPKOR (5-15. sz.)

KÖZÉPKOR (5-15. sz.) 476: Római Birodalom felbomlása De: 9. sz.-tól már új birodalmak: Bizánci Császárság Nagy Károly birodalma Mongol Birodalom Német-római Birodalom Oszmán Birodalom

Oszmán Birodalom (14-17. sz.)

KÖZÉPKOR (5-15. sz.) Államok (királyságok) angol francia spanyol magyar lengyel Kijevi Nagyfejedelemség

sz.)

Pápaság és császárság univerzális hatalmi igényei Példa: Első invesztitúra-küzdelem VII. Gergely (1073-1085) pápa és IV. Henrik (1056-1106) német-római császár között

KORAI ÚJKOR (15-18. sz.) Vesztfáliai béke (1648)

Vesztfáliai béke (1648) Német-római Birodalom elveszti tartalmát Elismerik 300 fejedelemség, hercegség stb. szuverenitását Területi (nem személyi) alapú entitások keletkeznek Katolikus egyház elveszti névleges szuverenitását

Újkori birodalmak Napóleon (1812)

Újkori birodalmak: Habsburg

Újkor: Orosz Birodalom (1913)

Újkori gyarmatosítás

Polgári forradalmak, nemzetállamok 19. század: olasz egység német egység

I. világháború után Felbomlanak birodalmak: - O-M Monarchia Oszmán Birodalom Területeket veszít: Orosz Birodalom Önálló államok: magyar, lengyel, finn észt, lett, litván „csehszlovák” „jugoszláv” Mandátumterületek (pl. Irak, Palesztina)

Új államok Európában (1918) Magyarország is új állam!

Mandátumterületek Brit mandátum Palesztina 1920, illetve 1923 után

„Modern” birodalomalapítási kísérletek német japán szovjet

Német Birodalom (1942)

Japán Birodalom (1942)

Szovjet birodalom II. világháború végén

II. világháború után (1945-1975) Gyarmati rendszer teljes felbomlása 1945-1966 között: 66 felszabadult gyarmat 1975-ig minden jelentős gyarmat megszűnik

Hidegháború után 14 volt szovjet tagköztársaság 5 volt jugoszláv tagköztársaság + Koszovó (tartomány) 2 volt csehszlovák tagköztársaság

Két birodalom maradt? Kína: 1,3 md India: 1,1 md Kérdések: Mi lesz a két birodalommal? Afrikai államok tovább osztódhatnak? Európai, amerikai államok határai tartósakká váltak? (Kaukázus?)

Önálló államok száma 1918: 42 1945: 60 2010: 192 ENSZ-tagállam + Tajvan, Koszovó

II. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐ RENDEZŐ ELVEI Szuverenitás Önrendelkezési jog Egyenlőség Háború tilalma

a) Szuverenitás A harcos szuverenitás-fogalom belső: osztatlan, korlátlan főhatalom külső: teljes függetlenség Valóban korlátlan és teljes?

Bodin (1576) A főhatalom a nemzeté, amely átruházza azt az abszolút uralkodóra Szuverenitás mégsem abszolút, mert azt - természetjog - isteni törvények - magántulajdon - nemzetközi jog korlátozza

Grotius (1625) Uralkodó hatalma korlátlan, de be kell tartania isteni jogot természetjogot Háború és béke joga (jus ad bellum, jus in bello) Polgárság az abszolút uralkodó szuverenitásáért

Milyen államot nevezhetünk szuverénnek? Jogilag alávetettségben nem lévő államok Jogilag alávetettségben lévő országok Bajorország USA, É-Korea … Egyiptom … Magyaro. 1990-ig Koszovó 2008-ig

Szuverenitás fogalma helyett: jogi kötelezettségek Tiszteletben kell tartani területi épségét, politikai függetlenségét, jogi egyenlőségét. Nem szabad ellene erőszakot alkalmazni belügyeibe beavatkozni. Más államokkal szabadon szerződhet. Más államhoz csatlakozhat. Nemzetközi szervezethez csatlakozhat.

Milyen szervezetekhez csatlakozhat? Amelyek többségi, közvetlenül kötelező döntéseket hozhatnak? Amelyeknek „nemzetekfeletti” szerveik vannak? Az ilyen állam nem veszíti el szuverenitását? Nem mert: Állam szabadon csatlakozott Maga is részt vesz a döntéshozatalban Tehát él szuverenitásával

b) Önrendelkezési jog 1914-ben gyarmat: lakott területek 67%-a lakosság 56%-a 930 millió ember Wilson, pápa, Lenin: önrendelkezést!

India (1920 körül)

Önrendelkezési jog tartalma ENSZ KGY 1514. határozata (1960) szerint: 1. önálló állam alapítása 2. más államhoz való csatlakozás 3. saját politikai, gazdasági, kulturális rendszer megteremtése 4. természeti kincsek, erőforrások kiaknázása Kötelezettség: más népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása

Ki az önrendelkezési jog alanya? A nemzet? nyelv kultúra történelem gazdaság összetartozás tudata vallás

Etnikai határok és államhatárok Volt nemzet Afrikában?

Nigéria felszabadulása (1960) 250 törzs és nyelvcsoport, közülük joruba (18%) ibó (ikbó) hausza (10%)

Bizonytalanság Önrendelkezési jog alanya: a nép (peoples) Mi a nép? Egy adott területen élő emberek összessége Mekkora területen? Akkorán, amekkorán Az a nép, amely képes az önigazgatásra? Amelynek sikerül élnie jogával? Amelynek államalapítását elismerik? Amely nem nemzeti kisebbség?

Kurdok rossz helyen? 30-35 millió török iraki szír iráni örmény területeken

Szuverenitás versus önrendelkezési jog Gyarmati népek: teljes önrendelkezési jog (harcolhatnak, elszakadhatnak) Többi nép: csak kivételesen

Szuverenitás versus önrendelkezési jog ENSZ KGY 2625. határozata (1970): Nem szabad támogatni olyan törekvéseket, amelyek „szuverén és független államok teljes vagy részleges felosztására, területi integritásuk és politikai egységük megsértésére irányulnak” Kivéve, ha egy állam kormányzata nem képviseli faji vagy más jellegű diszkrimináció nélkül az „egész lakosságot” Tehát: az elnyomott népek

Jugoszlávia felbomlása (1991-1995)

Szovjetunió felbomlása (1991)

EU-irányelvek Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlásáról (1991) Az új államok tartsák tiszteletben: határok sérthetetlenségét jogállamisággal, demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos nkj-i előírásokat leszereléssel, fegyverzetkorlátozással és nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nkj-i kötelezettségeket

Jugoszlávia felbomlásának EU-feltételei Badinter-bizottság: Ha népszavazással kinyilvánította akaratát Ha határai nem változnak (uti possidetis) Erőszakos határmódosítás nem ismerhető el Elszakadó szerbeknek (mint kisebbségnek) nincs önrendelkezési joguk

Uti possidetis (ahogy birtokoltátok) Dél-Amerika, több bírósági ítélet (1920-as évek) Afrikai Egységszervezet határozata (1964) Burkina Faso c. Mali (1986): „Általános nemzetközi jogelv”. A cél az, hogy „megvédjék az új államok függetlenségét és stabilitását, amelyet a [gyarmati] igazgatási rendszer megszűnése után szakadár mozgalmak… fenyegetnek.”

Nemzeti kisebbségek jogai Kisebbségeknek csak kisebbségi jogaik vannak Nincs joguk önrendelkezésre, autonómiára Magyar ajkúak jelenlegi aránya Erdélyben

Koszovó (2008) 1999-ig Jugoszlávia tartománya 1999: NATO-bombázás 2008-ig: UNMIK, KFOR igazgatás Eddig 70 elismerés Ellenzi: Oroszország, India, Brazília Szlovákia, Románia Görögország, Spanyolország

Hágai NKB Koszovóról (2010) ENSZ KGY kérdése: „Összhangban van-e a nemzetközi joggal a koszovói ideiglenes önkormányzati intézmények által tett egyoldalú függetlenségi nyilatkozat?” Hágai tanácsadó vélemény: csak a kérdésre válaszolunk Persze, hogy összhangban van! Utójáték: KGY-határozat Szerbia és az EU javaslatára

Dél-Oszétia, Abházia (2008)

Orosz álláspont Koszovó nem szakadhat el Szerbiától Sohasem ismerjük el Koszovót! Dél-Oszétia és Abházia elszakadhat Grúziától Elismerjük Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét és szuverenitását

c) Államok egyenlősége 1. Kína: 1,3 milliárd 2. India: 1,1 milliárd 3. USA: 300 millió …. 190. Palau: 19 ezer 191. Nauru: 12 ezer 192. Tuvalu: 11 ezer 43 államban 1 milliónál kevesebb lakos

Egyenlőség tartalma Nemzetközi jogalkotás demokratizálódása 1. Jogilag minden állam egyenlő 2. Normák csak azokat kötelezik, amelyek részt vettek létrehozásukban (kivétel: általános szokásjog) 3. Konferenciákon, szervezetekben minden államnak egy szavazata van (kivéve: BT, IMF, Világbank, EU) Nemzetközi jogalkotás demokratizálódása

d) Háború tilalma

20. századig nem tiltott Kivéve: meg nem támadási szerződések „Igazságos” és „igazságtalan” háború Deklarált cél: jogsértés megtorlása Lényeg: hadiállapot áll-e fenn?

Háború 20. század elejére kontraproduktívvá vált

I. világháború 15 m halott

Népszövetség (1919) 1. Tilos területi épség, politikai függetlenség ellen indított (hódító) háború 2. Vitás kérdéseket választott bíróság vagy Tanács elé kell terjeszteni 3. Ezek döntése után három hónapon belül nem kezdenek háborút 4. Aki végrehajtja a döntést, az ellen nem indítanak háborút Csak elvben tiltotta a háborút

Briand-Kellogg paktum (1928) 1. cikk „A magas szerződő felek népeik nevében ünnepélyesen kijelentik, hogy elítélik a háborúnak a nemzetközi viszályok elintézése céljából való igénybevételét, és egymáshoz való viszonyukban lemondanak erről mint a nemzeti politika eszközéről.” 2. cikk „vitáik… megoldását csak békés úton kereshetik…”

II. világháború 55 millió halott Szudétanémetek köszöntik bevonuló Hitlert

ENSZ-alapokmány (1945) Tilos: más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszak alkalmazása, erőszakkal való fenyegetés

Erőszaktilalom értelmezése, további részletek Lásd a II. félév anyagát!

III. MIBEN KÜLÖNBÖZIK A NEMZETKÖZI JOG A BELSŐ JOGTÓL? hierarchián alapul autoritatív törvényhozó szerv erőszak-monopólium központi kényszer, szankció szankció valószínű jogkövetkezmény 7. jogalkotók, kötelezet-tek különbözőek nincs reciprocitáson alapul ritka, bizonytalan azonosak

NEMZETKÖZI JOG ÉS BELSŐ JOG (folyt.) 8. kötelezettek magas száma 9. szokásjog szerepe csekély 10. részletes szabályok 11. magas szervezettség 12. kötelező joghatóság 13. súlyos normaszegés is megszokott jelenség 14. jogalkotás, módosítás, megszűntetés könnyű 8. 200-nál kevesebb 9. jelentős 10. jó részük nem részletes 11. alacsony 12. nincs 13. rendkívüli 14. bonyolult, gyakran lehetetlen