Szakszervezet és az Üzemi Tanács Kerekegyháza 2013.11.11. Kovács Balázs

Országos érdekegyeztetés Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2011-ig Kormány Munkaadói szövetségek (9 szervezet) Munkavállalói szövetségek (6 szervezet) Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) 2011-től Gazdaság Képviselői Oldal (11 szervezet) Munkavállalói Oldal (6 szervezet) Civil Oldal (1 szervezet – 5 képviselő) Tudomány Képviselői Oldal (3 szervezet – 5 képviselő) Egyházi Oldal (4 szervezet) OÉT: Tájékozódási jog: A munkavállalói és a munkaadói oldalnak (együtt: a kormányzat szociális partnerei) tájékozódási joga van minden, érdekeiket érintő fontos kérdésben. Véleményezési jog: Minden őket érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésben születendő jogszabály előkészítése során véleményezési jog illeti meg a szociális partnereket. Egyetértési jog: Csak a három oldal közösen dönthet többek közt egyeztetésük rendjéről, a közös ajánlásokról (mint a versenyszféra megcélzott éves átlagkereset-növekedése), az országos minimális munkabérről, a napi munkaidő leghosszabb mértékéről és a munkaszüneti napok meghatározásáról. Az NGTT funkcióját tekintve az Országgyűléstől, Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, amely a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik.

Szakszervezeti Konföderációk Közszféra: Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Versenyszféra: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége 2013. December 6-án tartja alapító kongresszusát az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesüléséből létrejövő új konföderáció.

Konföderációs struktúra

Részszövetségek Ipari-, energiaipari ágazat szakszervezetei (7) Közszféra szakszervezetei (8) Mezőgazdaság és élelmiszeripar szakszervezetei (8) Közlekedési ágazat szakszervezetei (3) Szolgáltatási ágazat szakszervezetei (6) Közüzemi és egyéb szakszervezetek (5)

Ágazati érdekegyeztetés Ágazati Párbeszéd Bizottságok (30 db ÁPB) 2004-től 1 nemzetgazdasági ági, 18 ágazati, 9 alágazati 2 szakágazati 80 érdekképviselet képviselteti magát (40 munkaadói és 40 munkavállalói). Az ÁPB-k 21 Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság tevékenységében vesznek részt Ágazati Kollektív Szerződés – 4 db ÁKSZ: Építőipar  Sütőipar Vendéglátó- és idegenforgalom Villamosenergia-ipar 

Vasas az ÁPB-kben Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Információtechnológia és Kommunikáció Ágazati Párbeszéd Bizottság Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság

Ágazati struktúra Kohász- Öntész Járműipari Gép- és járműipari Elektronikai

Szakszervezeti jogosultságok kollektív szerződést köthet tájékoztathatja a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal és a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben közzéteheti a tevékenységével kapcsolatos információkat a munkáltatónál tájékoztatást kérhet a munkáltatótól munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekben véleményezheti a munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét konzultációt is kezdeményezhet

Szakszervezeti jogosultságok képviselheti a munkavállalókat jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos kérdésekben a munkahelyen képviselheti tagját meghatalmazással bíróság, hatóság vagy egyéb szerv előtt használhatja a munkáltató helyiségeit munkaidőben vagy az után, érdekképviseleti tevékenysége céljából, megállapodás alapján jogosult a szakszervezeti tagdíj munkáltató általi ingyenes levonására és számára való átutalására munkajogi védelem illeti meg a tisztségviselőket munkaidő-kedvezmény illeti meg

Az üzemi tanács 5 évre választják munkahelyi (telephelyen), központi és vállalatcsoport szintű az üzemi tanács hozható létre elnökét munkajogi védelem illeti meg munkaidő-kedvezmény: elnök – havi munkaidő 15%-a tag - havi munkaidő 10%-a működési feltételeit és működési költségeit a munkáltató biztosítja

Az ÜT taglétszáma 15 – 50 munkavállaló: 1 fő – üzemi megbízott 2001 munkavállaló felett: 13 fő

Az ÜT jogosultságai közös döntés joga: jóléti célú pénzeszközök felhasználása, véleményezési jog: munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetére terjed ki, tájékozódási jog: egyrészt általános, másrészt konkrét kérdésekre terjed ki, konzultációs jog: a véleményezési jog körébe tartozó intézkedések esetében joga van az üzemi tanácsnak konzultációt kérni, amely azzal jár, hogy a munkáltató a konzultáció tartama alatt, de legalább a konzultáció kezdeményezésének időpontjától számított hét napig nem hajthatja még végre a tervezett intézkedését, tárgyalási jog: a csoportos létszámcsökkentés és a munkáltató személyében bekövetkező változások esetén a munkáltató és az üzemi tanács között kötelezően folytatandó párbeszéd, munkavállalók tájékoztatásának joga: félévente, a munkáltatónál szokásos és ismert módon, üzemi megállapodást kötési jog.

Az ÜT véleményezési joga I. a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása, termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévő korszerűsítése, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása, az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés, az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása, a képzéssel összefüggő tervek,

Az ÜT véleményezési joga II. a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele, az egészségkárosodást szenvedett vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezete, a munkarend meghatározása, a munka díjazása elveinek meghatározása, a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés, az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés, a családi élet és a munkatevékenység összehangolása, munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb intézkedés.