Készítette: Vajgel Bettina

Történetéről röviden  a rendszerváltás hajnalán az ország szinte egy emberként támadt a nagymarosi vízlépcsőre  százezrek vonultak az utcára az erőmű ellen, rázúdítva minden dühüket és fájdalmukat  a létesítmény „áldozat lett a rendszerváltás oltárán”  azóta a kommunizmus összedőlt  a győzelemnek sem örülhetünk maradéktalanul, hiszen a Magyarországot ért hatalmas anyagi kár mellett a szlovákok „elrabolták” a Dunát

Szereplői  A szereplők is igen sokfélék;  tisztességes emberek mellett  a betonlobbi tagjai, zölden csőlátók  és a politika által magasra juttatott dilettánsok is szerepelnek a történetben

Története  a szakértők egybehangzó állítása szerint az ügyet csak egy olyan kompromisszumos megoldással lehet végleg lezárni, amely egyszerre kezeli az ökológia, az erőmű és a hajózás szempontjait  Magyarország és Csehszlovákia 1977 szeptemberében kötötte meg a szerződést a vízlépcső megvalósításáról  a megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkednek el, az elkészült beruházás százalékban közös tulajdon lett volna

A szerződés aláírása

A szerződés felbontása után…  néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt  az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette  Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg  Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik

Jelenleg  a "betonosok és a zöldek" állnak szemben egymással az erőmű körüli vitában  Magyarországon a politikai nyomás volt a legmeghatározóbb abban, hogy Németh Miklós miniszterelnök május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait  A rezsim új arcát lehetett látni szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kívántak erőszakosan fellépni a 70 ezres - vízlépcsőt ellenző - békés tüntetőkkel szemben

A vízlépcsőt ellenzők  legfontosabb érve az volt, hogy az építkezés tönkreteszi Budapest és környéke ivóvízbázisát  a vízáramlás sebességének csökkenésével hihetetlen mértékben leromlott volna a folyó öntisztuló képessége  a beruházás ráadásul tönkretette volna a Duna legértékesebb, a Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta volna az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazdaságot

A magyar szakaszon végül  százalékos készültségig jutott a beruházás  míg Szlovákiában beüzemeltek egy, a korábbi tervek teljes kapacitását el nem érő erőművet  a Duna vízhozama az eredeti 2050 köbméter/másodpercről, köbméterre csökkent  aminek köszönhetően az úgynevezett Öreg- Duna ártéri ökoszisztémája állandó vízhiánnyal küszködött, a mellékágrendszer pedig nagymértékben kiszáradt

Jelenleg  bár a szakemberek az 1997-ben kihirdetett hágai ítéletét figyelembe vevő megoldást dolgoztak ki szlovák zöldszervezetekkel és tudományos csoportokkal, továbbá Mikolics Sándorral, a vízlépcső magyarországi tervezőjével közösen, ennek ellenére jelenleg nem történnek érdemi lépések a kérdésben

Pillanatnyilag  szakértői szinten folyik tárgyalás a bős- nagymarosi vízlépcső ügyében  az érintett két ország szakértőinek 2009 végéig kellett volna megtalálniuk a hágai ítéletnek és az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak megfelelő rendezési célokat és az azok megvalósítására alkalmas intézkedéseket  a még kifizetetlen számlák és károk rendezésére, illetve az üzemeltetési feladatok tisztázására csak ezt követően kerülhet sor

Köszönöm a figyelmet!  Forrás:  ge/files/article_image/bos_vizieromu_P.jpg ge/files/article_image/bos_vizieromu_P.jpg  kor.hu/ _a_rendszervaltas_szimbolu mava_valt_a_bosnagymaros_elleni_kuzdelem kor.hu/ _a_rendszervaltas_szimbolu mava_valt_a_bosnagymaros_elleni_kuzdelem  tbs=isch%3A1&sa=1&q=b%C5%91s+nagyma ros&aq=2&aqi=g7&aql=&oq=b%C5%91s&gs_ rfai tbs=isch%3A1&sa=1&q=b%C5%91s+nagyma ros&aq=2&aqi=g7&aql=&oq=b%C5%91s&gs_ rfai  /2-fordulo/28 /2-fordulo/28