EURÓPAI UNIÓ – VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ Vasúti iparág helyzete Magyarországon Dr. Fullér István 2012. .

Vázlat Európai Unió 1) Európa építése – mérföldkövek 2) Kihívások II. Vasúti Liberalizáció 1) Fogalmak 2) Liberalizáció – EU irányelvek 3) Versenyhelyzet III. Monopóliumtól a magánvasutakig 1) MÁV – MÁV Zrt. 3) Magánvasutak megjelenése 4) MÁV-csoport – Rail Cargo Hungaria

I. EURÓPAI UNIÓ 1) Európa építése – mérföldkövek „Egyedül nem megy”

1) Európa építése ESZAK 6 1951.

1) Európa építése EU 27 2007.

Mérföldkövek 1951.04.18. Európai Szén- és Acélközösség – Hatok Közössége Párizsi Szerződés – Fr., NSZK, IT, Benelux 1957.03.25. Római Szerződés – gazdasági tevékenységek egésze Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) 1968.07.01. Vámunió Belső vámok eltörlése, közös külső vámtarifa bevezetése 1973.01.01.DK,Egyesült Királyság,Irország.Norvégia visszalép

Mérföldkövek 1979.03.10. Európai valuták stabilitásának biztosítása EMS – Európai Monetáris Rendszer ECU – European Currency Unit 1981.01.01. Tizek Európája – Gr. 1986.01.01. Tizenkettek Európája – Sp, Pr 1990.06.19. Schengeni Megállapodás Fr, Németo, Benelux – határellenőrzés teljes felszámolása

Mérföldkövek 1990.07.01. Tőke áramlások teljes liberalizálása 1992.02.07. Maastrichti Szerződés – Európai Unió megteremtése Életbe lép: 1993. 11.01. 1993.01.01. A belső piac megteremtése 1995.01.01. Tizenötök Európája – Au, Finno, Svédo

Mérföldkövek 1997. július Agenda 2000 Európai Bizottság javaslata a 15-öknek a 2000. utáni fejlesztésre 2001.02.26. Nizzai Szerződés Intézményi reform – hatékony működés Életbe lép: 2003.02.01. 2004.05.01. Huszonötök Európája Mo, Slo, Sk, Cz, Lit, Letto, Észto, Málta, Cipr, Lengyelo

Mérföldkövek 2007.01.01. Huszonhetek Európája – Ro, Bg 2007.12.13. Lisszaboni Szerződés - Intézményi kérdések 2011.01.01. Magyar EU Elnökség

Magyar Elnökség - Kizárólag a TEN-ben szereplők kapnak EU-s pénzt TEN-T felülvizsgálat – közös érdekű közlekedési hálózat 90 000 km vasút, 100 000 km közút - Magyarországon vasút + közút 5 000 km - 30 kiemelt projekt: Dunai viziközlekedés, M5-M43 autópálya, Hegyeshalom – Budapest – Lökösháza vasútvonal - Kizárólag a TEN-ben szereplők kapnak EU-s pénzt Fehér könyv: a versenyképes és fenntartható közlekedésről, Egységes Európai Térség kialakítására vonatkozó menetrend - 2030-ra a 300 km feletti közúti áruszállítás 30%-át, 2050-re 50%- át más módokra kell átterelni - használó és szennyező fizet elvek érvényesítése

I. EURÓPAI UNIÓ 2) Kihívások

Szárazföldi közlekedés Közlekedési alágazatok liberalizálása Transzeurópai hálózatok Közúti közlekedés – teljes liberalizálás – 1993.01.01. Cabotage – 1998.06.30 Vasúti közlekedés – 1993.01.01. liberalizációt célzó szabályozás az irányadó

Transzeurópai hálózat I. Helsinki-Tallinn-Riga-Kanuas-Varsó és Riga-Kalininkgrad-Gdanszk Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva-Nyizni Novgorod Berlin/Drezda-Wroclaw-Lvov-Kijev Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony-Budapest-Constanca/ Szaloniki/Isztambul V. Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Uzgorod-Lvov V/A. Pozsony-Ziline-Kassa V/B. Rijeka-Zágráb V/C. Plocse-Szarajevo-Osijek-Budapest Javaslat: V/A. Nagykanizsa-Győr/Mosonmagyaróvár-Pozsony-Zilina-Kassa- Uzgorod vagy V/D. Nagykanizsa-Győr/Mosonmagyaróvár

Transzeurópai hálózat II. VI. Gdansk-Grudziadz/Varsó-Katowice-Zilina/Ostrava VII. Danube VIII. Durres-Tirana-Szkopje-Szófia-Várna IX. Helsinki-Szentpétervár-Moszkva-Pskov-Kijev-Ljubasevka-Kisinyov- Bukarest-Dimitrovgrád-Alexandropouli IX/A. Ljubasevka-Ogyessza IX/B. Kiev-Minszk-Vilnius-Kaunaus-Klaipeda/Kaliningrad X. Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Nis-Skopje-Veles-Thessaloniki X/A. Gra-Maribor-Zágráb X/B. Budapest-Újvidék (Novi Sad) X/C. Nis-Szófia-Isztambul X/D. Bitola-Florina-Via-Egnatia-Igoumenitsa

Transzeurópai hálózat III.

II. VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ 1) Fogalmak

II. 1. Fogalmak 4 szabadságelv (tőke, személyek, áruk, szolgáltatások szabad mozgása) Interoperabilitás – átjárhatóság /határok nélküliség, belső piac/ Liberalizáció, verseny, átláthatóság, kiszámíthatóság Rendszeridegen: protekcionizmus, monopólium, állami támogatás Derogáció – átmeneti mentesség Screening – átvilágítás Tárgyalási fejezetek – felvételi konszenzus

Rendeletek, irányelvek, határozatok

II. VASÚTI LIBERALIZÁCIÓ 2) Liberalizáció - EU Irányelvek

Európai vasút - liberalizáció 80-as évek eleje Nemzeti vasutak monopol helyzete 80-as évek közepe Közúti, légi szállítás térhódítása miatti piaci térvesztés AGC-egyezmény Európai Egyezmény a nagyjelentőségű nemzetközi vonalakról (85) 80-as évek vége Európai integráció folyamatának felgyorsulása Kombinált áruszállítás fejlesztés AGTC-megállapodás Európai Egyezmény a fontos nemzetközi kombinált fuvarozási vonalakról (91) 90-es évek eleje Közlekedési piac megnyitása, piaci szabályozás Vasutak szerkezetalakítása 440/91 EGK irányelv (Nyugat-Európa) 90-es évek közepe Reformfolyamatok Vasúti vállalkozások engedélyezése Infrastruktúrakapacitás szétosztása, phd kiszabás Nagysebességű vonatok interoperabilitása (Költségcsökkentés, privatizáció, szervezet-átalakítás, versenyképesség fokozása) 18/95 EK irányelv 19/95 EK irányelv 48/96 EK irányelv 21

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai Az EU Bizottság 1995. évi Zöld Könyve, 1998. évi Fehér Könyve és a 2001. évi Fehér Könyve Első vasúti infrastruktúra csomag 2001/12 (EK) irányelv (91/440 EGK módosítása) külön eredmény-kimutatások és mérlegek vezetése és közlése Infra, személy; árufuvarozás Független szervezetnek kell végezni Vasútvállalatok működésének engedélyezése Pályakapacitások elosztása Közszolgálati kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése Pályahasználati díjak meghatározása

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai II. 2001/13 (EK) irányelv:(95/18 EK módositása) átlátható, tisztességes, nem diszkriminatív eljárások biztosítása miatt közös engedélyezési rendszer 2001/14 (EK) irányelv: hálózati üzletszabályzat (hozzáférés feltételei, phd, legalább az egyensúly biztosítása az infra. finanszírozásában) minimális hozzáférési csomagra és a szolgáltatási lehetőségek igénybevételéhez szükséges pályahozzáférésre kiszabott díjakat azon költségek alapján kell megállapítani, amelyek a vonatközlekedtetésből közvetlenül keletkeznek

A vasúti liberalizáció meghatározó dokumentumai III. 2001/16 (EK) irányelv: - Interoperabilitás (nemzeti vasúthálózatok összekapcsolása) Második Vasúti infrastruktúra csomag (2004) Nemzetközi árufuvarozási piacok verseny előtti megnyitása 2006-tól – Mo. derogáció Kabotázs bevezetése 2008-tól Irányelv a biztonsági tanúsítványról – 2001/14 EK módosítása 96/48 EK és a 2001/16 EK módosítása – összehangolás Európai Vasúti ügynökség felállítása – szakmai szervezet Harmadik vasúti csomag (2004-2007) a nemzetközi személyszállítás liberalizációja, az utasjogok a nemzetközi forgalomban, az árutovábbítás minőségi minimumkövetelményei, a mozdonyvezetők egységes engedélye.

Kiváltó okok – liberalizáció szükségessége Nyersanyag, félkész termékek vasúton történő szállítása rohamosan lecsökkent 1990 után (-50 % Németország) Nagy értékű ipari termékek szinte kizárólag közúton bonyolódnak Személyszállítási díjak növekedése Személyautók számának rohamos növekedése - Egyéb szállítási módok rohamos növekedése (légi, közúti)

Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – külső tényezők Iparágak fejlődése Just-in-time Nagy mennyiség, kis érték » kis mennyiség, nagy érték Túlnyomórészt közúti fejlesztések évente + 20.000 km úthálózat, - 600 km vasúthálózat

Vasúti áruszállítás mennyiségi csökkenésének okai – belső tényezők Hiányos/gyenge alkalmazkodás Ügyfelek igényeihez Megbízhatóság, pontosság hiánya Rugalmatlanság Határpont dilemma (technológiai idők) Logisztikai lánc szemlélet gyengesége/hiánya Személyszállítás elsőbbsége „One-stop-shop” hiánya Versenyhelyzet hiánya

A vasúti liberalizáció céljai A vasúti liberalizáció célja a vasúti áru- és személyfuvarozás arányainak növelése a közút ellenében. A várt hatások országonként és a piac nyitottságának megfelelően változnak, jelentős eredmények még nem jelentkeztek. Versenyképes ár biztosítása a közúttal szemben Infrastruktúrafejlesztés nemzetközi és nemzeti szinten

Piacra lépés nehézségei Vasúti licenc megszerzése Együttműködő képesség hiánya (áram nem, jelzőrendszerek) Mozdonyvezetői engedélyek Járműpark és bérlési lehetőség hiánya/költsége Prioritás szerinti kapacitáselosztás, biztonság hiánya Használati jog akadályozása

Versenyhelyzet hatása a bevételekre Megrendelők, partnerek igénylik a szolgáltatások minőségének javítását a jelenlegi árszint megtartása mellett, illetve az ár csökkenésével. Az új vasútvállalatok belépése árbevétel csökkenést idéz elő az Integrált és a volt nemzetvasutaknál, ennek okai: Alacsonyabb költség miatt alacsonyabb ár Irányvonatok beindítása, a jelenlegi forgalmak elhalászása a nemzeti, illetve Integrált vasutaktól (Cherry-picking) Magasabb munka és ráfordítást igénylő üzletek maradnak meg az Integrált vasutaknál, mivel többletszolgáltatást az új vasútvállalatok egyelőre nem vállalnak. (pl. rendezés, kocsigyűjtés)

Versenyhelyzet hatása a bevételekre II. A közút továbbra is alacsonyabb árakkal jelenik meg a piacon. Ennek okai: Nincs infrastruktúraköltség Olcsóbb kelet-európai piaci résztvevők megjelenése, illetve azok kapacitásainak felszabadulása Jelenleg egyik vasútvállalat sem képes a közúttal versenyezni. A Vasútvállalatok egymástól veszik el az üzleteket.

Áruszállítás (1995-2009)

Modal split (1995-2009)

Vasúti árufuvarozás

Piaci részesedés - 2009

III. MONOPÓLIUMTÓL A MAGÁNVASUTAKIG

. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium-infrastruktura államtitkárság MÁV- MÁV Zrt. MÁV – Szakosztályok, Főosztályok, Vasútigazgatóságok KPM – KÖVIM – Alágazati Főosztályok KPM – I. Vasúti Főosztály – MÁV Vezérigazgatóság MÁV – 100% állami tulajdon – monopólium Rendszerváltás – MÁV Zrt. GKM – önálló minisztérium megszűnése, alágazati főosztályok megszűnése – funkcionális főosztályok KEM - szakállamtitkárság . Nemzeti Fejlesztési Minisztérium-infrastruktura államtitkárság

2) Liberalizáció – EU irányelvek Közösségi és tagállami piacnyitás Verseny – hatékonyabb működés kikényszerítése Állam – vasút szétválasztása Infrastruktúra – vállalkozó vasutak elkülönítése Infrastruktúrához diszkriminációmentes hozzáférés Áruszállítási piac megnyitása Utasjogok Mozdonyvezetők képesítésének egyesítése

3) Magánvasutak megjelenése Megfelelő műszaki színvonalú vasúti pályainfrastruktúra Hatékony forgalmi szolgáltatás A környező országokhoz, a versengő alágazatok hasonló költségeihez és az infrastruktúra színvonalához igazodó infrastruktúra-használati díjak Megfelelő informáltság a szabad pályakapacitásokról és diszkriminációmentes hozzáférés az infrastruktúrához Korszerű és átlátható, a versengő alágazatokhoz igazodó szabályozási környezet Versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő Megfelelő tőkeellátottság Magán vasúti operátori tevékenység, vagy állami között – az árufuvarozásban – értelmetlen különbséget tenni. Mivel liberalizált tevékenységről van szó mind az állami, mind a magántulajdonú vasúti társaságok nyereségre és tőkéjük gyarapítására kell törekedjenek. Az itt látható dián a(z árufuvarozó) vasúti tevékenység sikeres végzésének (elő)feltételeit soroltam fel. A következő diákon ezek hazai helyzetén fogok végigmenni, és mutatom be a vasúti operátorok helyzetét. 39

Az infrastruktúrát használók számának alakulása A VPE Kft törekvései ellenére tevékenysége mindmáig a pályavasút és az operátorok közötti közvetítésre korlátozódik; a menetvonal-engedély tényleges kiadásához szükséges menetrend-szerkesztési és technológiai informáltsága és képessége egyaránt hiányzik. A szabad pályakapacitásokról információ nem áll rendelkezésre. (A vasút nem olyan, mint a közút; nem akkor kanyarodik fel rá egy operátor, amikor akar, hanem amikor a kiadott menetvonal-engedély nyomán a pályavasút forgalmi szolgálata szabadjelzést ad neki.) 40

Vasúti áruszállítás 2008-2010 (1000 t)

4) MÁV csoport - Rail Cargo Hungaria MÁV Zrt. – üzletágak – nem önálló jogi személy ÁFU, SZEFU, PÁVU, Trakció – Igazgatóság MÁV CARGO Zrt. – leányvállalatai – önálló jogi személy MÁV START Zrt. – MÁV TRAKCIÓ Zrt. – MÁV GÉPÉSZET Zrt. MÁV CARGO Zrt. – privatizáció MÁV Zrt. – holding-Rail Cargo Hungaria

V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítása Aktualitások V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítása Nemzeti Közlekedési Stratégia Használat arányos útdíj bevezetése 43

V0 Tehermentesít Területfejlesztés Vasúti áruszállítás sebességének számottevő emelése Meglévő felújítás, átépítés, új nyomvonal Komárom - Szolnok

NKS Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2020 lezárása, korszerűsítése Ágazati stratégiák Új Széchenyi Terv alágazatonkénti alapprogramokat határoz meg

2013. II. félév használatarányos útdíj Azonos infrastruktúra használati feltételek Szennyező fizet Esély forgalom átterelése

Köszönöm a figyelmet!