„az orvosok külföldre mennek” 2002-es francia felmérésből –1200 egészségügyi dolgozó vizsgálata –48.2 % foglalkozott a külföldi munkavállalás gondolatával –9 % orvos és 12 % eü.szakdolgozó határozott migrációs tervekről és lépésekről számolt be –utóbbiak 60 %-a év közötti Az akkori figyelmeztetés – miszerint orvos és eü. szakdolgozóról van szó a felmérésben – nem kapott kellő értékelést

orvos-ellátottság Az EU-csatlakozást megelőző időben: Magyarországon 364 orvos/ lakos EU átlag304/ Ekkor már történt figyelmeztetés, hogy a „megnyugtató” adatok talán jelezhetik a migrációs irányt is: a hazai aránynál alacsonyabb volt az Egyesült Királyság (164), Franciaország (280), Svédország (299), vagy Ausztria (326) orvos-ellátottsága, és ma is ezek a legkedveltebb munkát kínáló helyek

munkaidő irányelvek Az EU-ban 2003-ban, Magyarországon 2004 évben vezették be, a büntető szankcionálást 2009-től rendelték el bevezetni a munkaidő-csökkentés következtében harmadával több egészségügyi dolgozó (orvos, eü. szakdolgozó) szükséges ugyanazon feladat ellátásához A következményeket fel kellett volna ismerni, és azonnal indokolt lett volna a megfelelő intézkedéseket meghozni, hiszen a rendelet életbe lépésével az ellátórendszer új orvost igényelt volna!

felmérések adatai változatlanok Amióta a rezidens-rendszerű szakképzést bevezettük, az álláshelyekre vonatkozó statisztikai felmérések folyamatosak (és változatlan eredményűek) üres álláshelyek száma béralappal rendelkező álláshelyek~ A rezidensi rendszer egyre szűkülő pénzügyi- és létszám-kerettel fokozatosan csökkentette a szakképzésbe lépők esélyeit és így számukat is!

2010. májusi és októberi adatok DEOEC PÉCS BUDAPEST SZEGED Álláshely-kínálat (egyetemi klinika) (52) (64) (63) (74) Diplomát szerzők ~162 ~125 ~290 ~143 Korábbi rezidensek ~148 ~ 98 ~306 ~113 (átlag) Rendszerbe lépők (2010.november 1.)

feltehető okok •Alacsony fizetések a jelenlegi bruttó Ft-os kezdő orvosi fizetés az egészségügyi munka társadalmi „megbecsültségét” is sugallja •A hazai egészségügy súlyos helyzete mind kubatúrális, mind felszereltség tekintetében elmaradott, financiálisan magára hagyott rendszer •Külföldi kecsegtető álláslehetőségek erről személyesen bizonyosodhattak meg külföldi gyakorlataik során (és megismerhették képességeiket) •Életpálya-modell hiánya permanens „reformok” és több-évtizedes bizonytalanság

külföldi munkavállalás EEKH adatok szerint az elmúlt 4 év során 1948 személy kért igazolást külföldi munkavállalás céljából Egyesült Királyságba1.393 Németországba 305 Svédországba 244 Egy legutóbbi, 400 fős EEKH engedélyből a kérelmek közel felét (179 fő – 45 %) nem szakorvos nyújtotta be Nehéz érdemi információhoz jutni a végzettek körében, hisz magunk álláspályázat ügyben egy teljes évfolyamot kérdeztünk meg – csak 33 válasz érkezett vissza és, ebből 6 ismerte el, hogy a külföldet választotta

remélt előnyök •Az állás-szerződés biztosíthatja a munkahelyet a teljes szakképzési program idejére •Állás-szerződést ott fognak kötni, ahol valós az orvoshiány •Miután a rezidensszámot nem korlátozta költségvetési keret, remélhető volt, hogy többen lépnek a rendszerbe Meglepően kevesen léptek a rendszerbe, így a remények nem váltak valóra. •A hiányszakmákat vonzóvá teszi a kiemelt bérezés (+ 50%), és a szakképzendő munkahelyét segíti az un. helyettesítési díj Miután a kiemelt bérezés bérfeszültséget generál, több helyütt nem kívánják a támogatást megpályázni

teendők I. Az új szakképzési rendszer számos súlyos hibája miatt meg kell változtassuk –A jelen gyakorlat szerinti álláspályázati rendszert –A keretszámok előzetes meghatározását –A szakképző-helyi létszámok elosztását –A sokféle, és túlságosan bonyolult szerződések rendszerét –A szakképzendők és a munkáltatóik oktatási terheit

teendők II. A változtatás során biztosítani kell, hogy a rendszer vegye figyelembe, hogy •Az új rendszer más képzési struktúrát igényel, mint a korábbi központi gyakornoki program •Adjon információt hosszabb távra szóló, tervezhető szakmai pályáról •Tudja kezelni a pályázói esélyegyenlőséget •Tegye lehetővé a szakváltást •Értékelje és kezelje a kórházi struktúra-váltásból következő gondokat

teendők III. •Biztosítsa a szakképzési központok működési feltételeit •Gondoskodjon a törzsképzési tanfolyamokról •Nyújtson lehetőséget bizonyos szakmapolitikai kérdések, távlati elképzelések személyi feltételeinek megteremtéséhez •Alakítsa ki az egyetemi, szakmai utánpótlás-biztosítás feltétel-rendszerét •A „hiányszakma-pótlék” és hasonlók helyett kezdje végre rendezni a rezidensek bérezését