Szuverenitás az Európai Unióban mint szerződési probléma Az új intézményi közgazdaságtan nézőpontja „Az állam szuverenitása: eszmény és/vagy valóság” konferencia, MTA TK JTI, Mike Károly, PhD, tudományos főmunkatárs HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

Mit jelent az, hogy az Európai Unióban a tagállamok a „szuverenitásuk egy részét az Európai Unióra ruházzák”? Új intézményi közgazdaságtan válasza 2

. Új intézményi közgazdaságtan • Ronald Coase, Douglass North, Oliver Williamson, Elinor Ostrom, (James Buchanan) • Alapvető közgazdasági probléma: az együttműködés, nem a verseny • Intézmények mint az együttműködést támogató vagy gátló játékszabályok • Szerződések mint az intézményi elemzés építőkockái: – a „szerződések lencséjén keresztül” vizsgálni mindenféle gazdasági jelenséget (Williamson) – Kontraktuális megközelítés kiterjesztése politikai jelenségekre (Buchanan, Dixit, Moe) • Szerződés tág értelemben: együttműködés irányítási struktúrája (governance structure) 3 Ronald H. Coase

Az Európai Unió mint hosszú távú szerződés • Római Szerződés – hosszú távú szerződéses kapcsolat • Anarchikus környezetben önkikényszerítő szerződés • Önkikényszerítés korlátja: kollektív cselekvés dilemmái: koordináció és fogolydilemma • Államközi szerződés esetén: ismétlődő játék – ösztönzés reputáció fenntartására: – Szereplők nagy száma, együttműködés „mélysége” – sérülékenység • „Harmadik fél” létrehozása mint koordináló és kikényszerítő aktor: Európai Bizottság és Bíróság. 4

Megbízó-felügyelő-megbízott kapcsolat • Hatáskör delegálása a szupranacionális szervezeteknek: ex ante megállapodást elősegítő koordináció és ex post érvényesítés • Opportunizmus problémája – vö. USA: „megbízott a megbízó helyére lép” (Josselin-Marciano 2000) – Szerződéses korlátok: • Tagállamok (Tanács) döntenek a közös politikákról • Végrehajtásuk tagállami hatáskörben • Megbízó-felügyelő-megbízott viszony (Tallberg 2003) 5

Szuverenitás mint szerződési probléma • „Szuverenitás átruházása”: – Először tisztázni: koordinációs és szerződéskikényszerítő funkció – Tagállam dilemmája a felügyelő kontrollja: • Nem teljes szerződés: mozgástér • Szerződésszegés szankcionálása kollektív cselekvést igényel • Európai integráció dinamikája: – Közös politikák körének kiterjedése – Szerződéses feszültség: • Felügyelők törekvése hatáskörük bővítésére • Tagállamok törekvése szerződéses korlátok érvényesítésére • Bíróság vs Bizottság • (Európai Parlament mint a felügyelő felügyelője?) 6

Kohéziós politika példája • Mike Károly – Balás Gábor (2014): Contracting for Structural Funds. HÉTFA Working Paper No. 8 • Pénzügyi transzfermechanizmus „europaizálása”: Bizottság felügyeleti funkciója – válasz a befizetők elvárására • Szerződés irányítási struktúrája: „programozás” - felügyelő korlátozott autonómiája: – Költségvetés rögzített időszakra Tanács hatáskörében – Végrehajtás tagállami hatáskörben – Bizottság formális szerződése tagállammal – hierarchia helyett „arm’s length contract” 7

Kohéziós politika példája • Projekt formájú szerződés Bizottság és tagállam között – verifikálhatóság árnyékában: nagyfokú merev formalizmus – szabályszerűség és mérhető, rövidtávú indikátorok – „belső szuverenitás” nem szándékolt korlátozása: • nem a szakpolitikai célokban • hanem a kormányzás (belső szerződések) módjában • mérhetőség mint alapvető szerződési probléma: jól vs. rosszul mérhető beavatkozások– szerződési forma és tartalom összhangjának hiánya 8

Néhány következtetés • Szuverenitás átruházása – Nem zéró, hanem pozitív összegű játék – Szerződés: kooperáció és konfliktus : • Tagállamok cselekvési lehetőségei bővülnek – megtehetik, amit eddig nem - szuverenitásuk nő? • Ennek ára a „kezeik megkötése” és hatáskörök delegálása – szuverenitásuk csökken? – Szuverenitás fogalma korlátozottan alkalmas a viszony megragadására – DE: megbízási viszony iránya (még) egyértelmű: • Megbízó mint szuverén. 9

Köszönöm a figyelmet! Mike Károly HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ 1051 Budapest Október 6. u