Az ipar telepítő tényezői

Iparszerkezet Egyes iparágak jelentősége a szektoron belül Folyamatosan változik! Húzóágazatok (ipari forradalomtól napjainkig): a, textilipar b, kohászat, gépgyártás c, vegyipar, autóipar d, számítástechnika, elektronika e, távközlés, biotechnológia, űrtechnika

Az ipar területi elhelyezkedése Telepítő tényezők: a, természeti – nyersanyagok, víz, (éghajlat) b, társadalmi – munkaerő, piac, kooperáció, tőke Tankönyv!

Bányászat és alapanyagipar Ércek, nem fémes nyersanyagok energiahordozók kitermelése Meghatározók: terület geológiai adottságai, a kitermelés beindítását befolyásoló tényezők (rétegek vastagsága, helyzete, a nyersanyag mennyisége, termelés gazdaságossága, rendelkezésre álló tőke stb.) hosszú távon csak, ahol nagy mennyiségű, nyereségesen kitermelhető nyersanyag áll rendelkezésre

Ércek bányászata(Tk.ábrák) A legnagyobb termelők között mindig szerepel legalább három-négy ország Földünk gazdaságilag legfejlettebb államai közül, Több ország (Mexikó, Indonézia, Peru, Chile, Guinea, Jamaica, Kongói Demokratikus Köztársaság, Irán) jelentős ásványvagyona és -bányászata ellenére is megrekedt a gazdasági fejlettség közepes vagy alacsony szintjén. Helyzetük érdemi javulása a jövőben sem várható: A, csupán egy-két bányakincs exportja miatt gazdaságuk sebezhető, egyoldalú. B,készleteik végesek, bevételeik a – nem is olyan távoli – jövőben csökkeni fognak

Kohászat Vaskohászat – Fe, mészkő, energia acélgyártás – nyersvas (ócskavas), acélötvözők energia Hagyományos iparvidékek alapja (Közép-Anglia, Szilézia, Ruhr-vidék, Mandzsu-medence…) Nyersanyag a telepítő tényező először (vaskoh., acélgy., gépipar vertikum) - csőd Szállítás – nagy kikötőkben, importra Speciális ötvözők, munkaerő – erre van kereslet

Al kohászat Nagy versenytárs a műanyag A, timföldgyártás – víz és bauxit igényes B, kohászat – energia!!!! (tk. Ábra)

Kőolajipar A hatalmas kőolajipari vállalatok az utóbbi évtizedben egyre növekvő számban szerepelnek a legjelentősebb árbevételt produkáló transznacionális vállalatok között 2009-ben a 20 legnagyobb bevetélt produkáló cég közül kilenc az olajipart képviselte. Ezek az óriási monopóliumok tevékenysége a kitermeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig a gazdaság teljes spektrumát átfogja.

A kiemelkedő cégek között az Egyesült Államok, Kína és néhány EU-ország (Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország) vállalatai (Exxon, Chevron, Total, ConocoPhillips, Sinopec, China National Petroleum, Royal Dutch Shell, BR, ENI) említhetők elsősorban Oroszországban (Lukoil), Brazíliában (Petrobras) és Indiában (Indian Oil) is vezető szerepet játszanak Az ágazat fejlődése töretlennek tűnik, a motorizáció, a közlekedés fejlődési dinamikája hosszú távon biztos keresletet generál az olajipar termékei számára.

A növekedés korlátai A. készletek esetleges kimerülése B. környezetszennyezés növekedése Számos országban megindult az alternatív üzemanyagok felhasználása (biodízel, bioetanol). Napjainkban ezek felhasználása még korlátozott De : egy liter bioetanol előállításához közel annyi energiára van szükség, mint amennyi annak energiatartalma Csak hosszú távon lehet megoldás. Olyan mértékben megnövekedhet bizonyos növények (kukorica, cukorrépa, cukornád) termőterülete, élelmiszernövények termelésének visszaesését, világélelmezési gondokat eredményezhet.

Feldolgozóipar Egy adott ország gazdasági fejlettségét a kitermelőipar csak kismértékben befolyásolja, a hangsúly a feldolgozóiparra helyeződik.

Húzóágazatok a villamosenergia-ipar, a kőolajipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, a gépjárműgyártás, a híradástechnika, a számítástechnika, a biotechnológia vagy az információtechnológia jelentős tőkét és magasan kvalifikált munkaerőt igényelnek. Azok az országok, amelyek számottevő kapacitásokkal rendelkeznek ezen ágazatokban, Földünk iparilag legfejlettebb államai.

Gépipar Termelési eszközök, mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök…… gyártása Képzettség, kooperáció, kutatás fejlesztés (nemzeti jelleg csökken) A cégek központjaiban fejlesztés, csúcstechnológia Leányvállalatok, alegységek összeszerelnek, alkatrészeket gyártanak

Gépkocsigyártás 1980-ig húzóágazat Ma a kutatás-fejlesztés nem ebben az iparágban zajlik Fontos: biztonság, kényelem, környezetvédelem, kis fogyasztás Túltermelési válság

2005-től fokozatosan háttérbe szorultak az autógyártó vállalatok az olajipari cégek mögött, 2009-ben – a gazdasági válság hatására visszaeső kereslet – mindössze egy vállalat (Toyota - Japán) szerepelt a tíz legnagyobb bevételt produkáló cég között. (A visszaesés főként az amerikai cégek esetében szembetűnő, Európát is csak a Volkswagen képviseli). Az autógyártás terén is a legfejlettebb országok (USA, Japán, Koreai Köztársaság, néhány EU-tagállam – Németország, Olaszország, Franciaország, Svédország) szerepe a meghatározó.

Az ágazat jellemzője, hogy a legtöbb nagyvállalat leányvállalatokat, összeszerelő üzemeket, alkatrészgyártó üzemeket létesít iparilag kevésbé fejlett, feltörekvő országokban; e beruházások a befogadó ország gazdaságának fejlődésére is jótékony hatást gyakorolnak.

Számítástechnikai, elektrotechnikai, híradástechnikai ágazatok Az autóiparhoz hasonló területi elhelyezkedés Jelentős tőkét és magasan képzett munkaerőt igényel Ugyancsak a legfejlettebb országoké a vezető szerep, Külföldi tőkebefektetéseik, zöld- vagy barnamezős beruházásaik révén az iparilag kevésbé fejlett országokban is segítik ezen ágazatok megtelepedését, ezen keresztül pedig a befogadó országok gazdasági fejlődését is.

Barnamezős beruházás A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. Barnamező A "barnamező" tehát egykori iparterületet, gazdasági területet, vasútterületet, illetve felhagyott katonai területet, laktanyát stb. jelent

A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló, lehetőleg városhoz közeli területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül Általában sík, tereptárgyaktól mentes területet Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozás A zöldmezős beruházás haszna 1. a legtöbb újonnan foglalkoztatott a hazai átlagnál valamivel jobban fizetett munkához juthat (különösen az ipari parkokban), a beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételekhez juthat

Gyula – ipari park

Mikroelektronika Csúcstechnológia (chipek, mini integrált áramkörök) K+F – nagy tőkeigény, de nagy nyereség 35% USA (Szilícium völgy) 30% Japán 15% Ny-Európa 20% fejlődő országok (DK-Ázsia, Brazília, Mexikó )

Felhasználása Ipari robotok Hadipar Űrtechnológia Biotechnológia.... Mobiltelefon, bankkártya

Gyógyszeripar, a biotechnológia információtechnológia Nagy tőkeigény magasan kvalifikált munkaerő iránti fokozott kereslet, nagy K+F ráfordítás Csak a gazdaságilag legfejlettebb országokban Az előzőekkel ellentétben aligha lehetséges a fejletlenebb országban való megtelepedésük.