A szüret motívuma az elégikus irodalomban 22A
1. A szüret a falu életében •Az Alföldön Szent Mihály, a Dunántúlon Terézia napján kezdik (szept29, okt15) •Régen: szünetel a törvénykezés, a katonákat is hazaengedik ha mód van rá •Eszközök: kacor, sajtár, puttony, prés •Szüreti felvonulás, szüreti bál: bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények •Utána már a hideg napok jönnek, a szőlősorok siralmas képet mutatnak (kifosztottság) •Bor: jómód, öröm, jókedv – az adott év értékének kifejezője
2. A szüret mint jelkép •Az ősz metonímiája (időbeli érintkezés) •Az elmúlás, a természet halála •Számvetés, az élet összegzése •Az élet értelme: teremtettem-e valamit, megérte-e •Görög színház, dionüszia, évzárásnak is tekintik •A kereszténység szimbóluma is, szőlőmunkások •Petőfinál a földgolyó olyan mint egy szőlőszem: sok idő kell, amíg beérik •A Himnuszban Tokaj szőlővesszeje a gazdagság jele
3. Berzsenyi versében •A közelítő tél: hervad a park, a patakvölgy, majd: „A hegy boltozatin néma homály borong Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd, Itt nemrég az öröm víg dala harsogott S most minden szomorú, kiholt” •Szinesztézia: néma homály (hallás és látás) •Ellentét: víg dal – szomorú kihaltság ( a szüretelők dala – a néptelen szőlőhegy csendje) •Viszatér a zárlatban is: „Itthágy szép tavaszom… Még alig ízlelé nektárját ajakam”
4. Hová kötődik az ihletforrás? •Élete első felében a Nyugat-Dunántúl vulkanikus szőlőhegyei közt élt: Kemenesalja, Ság hegy •1804-től Somogyban, Niklán, itt is szőlője volt a szőlőhegyen •A közelítő tél című verse itt, Niklán született •Értéke, hogy egyszerre képszerű, konkrét és ugyanakkor jelképes •Eredeti címe az ősz volt, Kazinczy módosította •Klasszicista felépítés: piktúra majd szentencia (az ősz konkrét képei majd az elmúlás elvont gondolata)
A Ság hegy az Észak- Dunántúl vulkanikus hegye
A Berzsenyi-présház Kemenessömjénben
A Berzsenyi-ház Niklán