A „Fedezetkezelő” Intézményhez Kapcsolódó Észrevételek és Javaslatok Tatár Tibor, Kocsány János Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

• Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) bemutatása • Ingatlanfejlesztők és a Magyar Építőipar kapcsolata • Építőipari válság jellemzői, lehetséges megoldások • „Fedezetkezelő” intézmény megítélése, észrevételek • Javaslatok az építőipari beruházók és kivitelezők kapcsolatának javítása, a körbetartozás csökkentésére

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) FELADATA, a Magyarországon működő, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, CÉLJA, az épített környezet minőségének fejlesztése. Tagságát magyar és nemzetközi ingatlanfejlesztő társaságok alkotják.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében.

Az IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft. AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft. BIF Nyrt. Biggeorge’s-NV Zrt. CODIC Hungary Kft. ECE Projektmanagement Bp. Kft. Futureal Development Holding Kft. Graphisoft Park SE. GTC Magyarország Zrt. IVG Development Hungary Kft. Orco Vagyonkezelő Kft. SCD Zrt. Skanska Magyarország Ingatlan Kft. Talentis Zrt Trigránit Fejlesztési Zrt. WING Ingatlanfejlesztő, Beruházó Zrt.

Néhány fontos adat az IFK tagjainak tevékenységéről Összes megvalósított projekt területe m2 Teljes beruházási érték 5.9 Milliárd EUR (1583 Milliárd HUF) Megvalósult létesítményekben munkahelyek száma fő

Ingatlanfejlesztők és az Építőipar kapcsolata „ Eredményes ingatlanfejlesztés csak hatékony és együttműködő építőipari háttérrel képzelhető el.” • Stabil háttérrel rendelkező, „feltőkésített” vállalkozások, • Konzisztens vállalkozási árak, biztos finanszírozási háttér, • Magas képzettségű szakemberek, a fejlesztői szempontok ismerete.

Az Építőipar fő problémái, a válság jellemzői, • Kevés új fejlesztés, évek óta tartó rendelés állomány csökkenés, a gazdaságélénkítés szükségessége, • Építőipari vállalkozások alulfinanszírozottsága, szétdaraboltsága, • A megrendelések volumenének folyamatos csökkenése, • A megrendelők fizetőképességének romlása, • A lánctartozás a problémák együttes következménye! Lehetséges megoldások • Érdekképviselet erősítése, cégek, vezetők minősítése, kizárása, • Fővállalkozó cégeknél „projektszámla” nyitása, • Szakmunkás utánpótlás, szakképzés, Innováció! • Tőkevonzó képesség növelése.

A „Fedezetkezelő” intézmény céljai, a jogszabály-módosítás indokai „ Az építtetői fedezetkezelés célja, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.” • Az építőipari piac átláthatóságának és biztonságának megerősítése, az alvállalkozói érdekek védelme, • A lánctartozások kialakulásának visszaszorítása, • Egyértelmű és szakszerű döntéshozatal, • Gazdaságélénkítő hatás, • A fekete munka kifehérítése, (a korrupció csökkentése).

A „Fedezetkezelő” intézmény megítélése, fenntartások • Nincs választási lehetőség a fedezetkezelők között, • A fedezetkezelő növeli a fejlesztési (és kivitelezési) költségeket, • A finanszírozó bankok emelik a kockázati tényezők értékét, új vagy magasabb értékű fedezet bevonására kerülhet sor, • A banki műszaki ellenőrnek nincs szerepe, ez a bankok részéről elfogadhatatlan feltétel a hitelnyújtáshoz, • A teljesítés igazolások és a hozzátartozó felelősség nem egyértelmű, • A rendszer bármely szereplő részéről könnyen blokkolható, • A különböző időpontú, műszaki tartalmú és készültségű teljesítések követése nem megoldott a rendszerben, • A „forma szerződés” szelektálja a résztvevőket, csökkenti a versenyt.

A „Fedezetkezelő” intézmény megítélése, fenntartások • Mit jelent a fedezetkezelés, ki testesíti meg?, • Műszaki ellenőr és/vagy ”teljesítmény ellenőr”? • Finanszírozói oldal fenntartásai, • Dupla fedezet problémája, pótmunka fedezet kérdése, • Az intézményrendszer által bevont szereplők köre, • A szoftver működése, szakértők képzettsége, a résztvevők felkészítése a törvény által előírt feladat végrehajtására, • Újabb kockázat a fejlesztői oldalon, a vállalkozási felelősség kérdése?, • Közbeszerzési munkák finanszírozása, mentesség a törvény alól, (PPP, építési koncesszió és közbeszerzés), versenysemlegesség.

Javaslatok a körbetartozás csökkentésére IFK, ÉVOSZ közös javaslatok • A „Fedezetkezelő” törvény végrehajtásának felfüggesztése, • Pilot-projektek szervezése (a közbeszerzési munkákon), • Az érintett vállalkozói kör folyamatos bevonása a folyamatba, • A helyzet javulásának figyelembe vételével enyhíteni a szükséges adminisztrációt, konszenzuson alapuló módosítása,

Javaslatok a körbetartozás csökkentésére IFK, ÉVOSZ közös javaslatok •A fedezetkezelőt helyettesítő intézkedések: •Minimum rezsióradíj bevezetése, •Alvállalkozói lánc nyilvántartása, •Kötelező fedezetigazolás, •Alkalmatlan személyek kizárása az iparágból, •Átadás-átvétel kötelező megkezdése, •Fizetési határidő felső határának szabályozása, max. 45 nap, •Teljesítési és jóteljesítési garancia mértékének korlátozása,

Javaslatok a körbetartozás csökkentésére IFK, ÉVOSZ közös javaslatok Középtávú intézkedések: •Független szakértői kör megerősítése, •Építőipari állandó választott bíróság létrehozása, • A felhasználók felkészítése a szakmai konszenzuson módosított törvény alkalmazására; szakmai képzések, minősítések, stb.

Kérdések és Válaszok Köszönjük figyelmüket!