Nemzeti parkjaink Nemzeti parkjaink

Aggteleki Nemzeti Park Fő tömegét tengeri üledékréteg építi fel A védett terület nagysága: 19.981 hektár, ebből fokozottan védett 3.922 hektár. A barlangrendszer másik bejárata Szlovákiában található 1995-től a Világörökség része 1985-ben alapították Jellemző növényfajai: sárga hagyma, szibériai harangvirág, napvirág, tornai vértő. Jellegzetes állatai: futócincér, havasi cincér, sötétzöld rétiszöcske, fekete gólya, kék galamb A karsztfennsíkok tövében tiszta patakok folynak óriási karsztforrásokból Feltűnő jelenség: a nem karsztos területekről a karsztos területekre érkező víz ún. víznyelőkben tűnik el. Pl: Ördöglyuk, Zomborlyuk

Napvirág Sárga hagyma

Havasi cincér Kék galamb

Balaton- felvidéki Nemzeti Park Mozaikos felépítésű 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén Területének nagysága: 57.000 ha Területi egységei: Tihany, Pécselyi- medence, Káli- medence, Badacsony és a Tapolcai- medence, Keszthelyi- hegység, Kis-Balaton Hazánk 8. nemzeti parkja Védett növényei: békakonty, apró nőszirom, fekete kökörcsin, stb.. Védett állatai: erdei sikló, kormorán, szürke gém, nagy kócsag, stb.. Több tájegységén is felbukkan a vörös homokkő, amely a perm időszakban képződött Területén 800 barlang található 232 madárfaj rendszeres költőhelye

Békakonty Fekete kökörcsin

Erdei sikló Szürke gém

Bükki Nemzeti Park Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja-mintegy 95%-át erdő borítja 1977-ben hozták létre Területe: 43.254 ha A bükki erdők közül a legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, ezeket a magasabb régiókban gyertyános- tölgyesek követnek, majd 600m felett hegyvidéki bükkösök. Ritka növényei: tűzliliom, moldvai sisakvirág, sárga ibolya, északi sárkányfű Néhány terület kivételével szabadon látogatható Központi része a Bükk, amely 15 millió éve emelkedett ki, majd a folyamatos mállás, erózió hatására nyerte el mai, jellegzetes alakját A hegységben élő állatfajok számát 22.000-re becsülik. Ritkaságok: szarvasbogár, cincérek-havasi cincér, császármadár, lipicai ménes Területén a felszíni mállások hoztak létre: víznyelőket, barlangokat, kiemelkedő köveket, mély szurdokvölgyeket

Sárga ibolya Tűzliliom

Császármadár Szarvasbogár

Duna-Dráva Nemzeti Park Ezt a np-t az 1990-es évek elején Jugoszláviával közösen tervezték, de a változások miatt 1996-ban Magyaro. Területén jött létre Elhelyezkedése: a Duna- Sió torkolata és az országhatár, vmint a Dráva mellett Területe: 50.000ha Területi egységei: Gemenc, Béda- Karapancsa, Dráva- menti síkság, Barcsi Borókás, Lankóczi-erdő, Zákány- Őrtilos térsége Területének értékét meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény-, állatvilága-madárfajok. Lehetőség van vízi kirándulásokra, tanösvények, és madármegfigyelő tornyok használatára Jellemző növényei: fehér tündérrózsa, tündérfátyol, sulyom, stb.. Jellemző állatai: tarajos gőte, fülemüle, borz, tőkés réce, stb. Magyarországon kizárólag itt él meg, pl: a csermelyciprus A folyók védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött meg

Fehér tündérrózsa Tündérfátyol

Fülemüle Tarajos gőte

Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben hozták létre Érinti a pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetet, és az Ipoly bizonyos szakaszát és ártereit Sajátossága 3 nagy tájképi egysége: folyóvölgyek, hegységek, síkságok- és ezek találkozása. Növényritkaságai: szirti páfrány, nősziromfajok, medvehagyma, réti iszalag, piros madársisak, budai nyúlfarkfű, stb.. Állatritkaságok: bödöncsiga, petényi márna, kerecsensólyom, parlagi sas, vízirigó, stb.. Területe: kb. 60.000 ha A Duna és a hegyek találkozásának legszebb része a Dunakanyar A folyón kisebb-nagyobb szigetek alakultak ki A partokat galériaerdők szegélyezik

Piros madársisak Szirti páfrány

Petényi márna Vízirigó

Fertő-Hanság Nemzeti Park A két Nemzeti Park összterülete: 33.087 ha, ebből Magyarországra eső terület: 23.587 ha Területi egységei: Fertő-táj, Dél-Hanság, Észak-Hanság, Tóköz, Répce-mente 1994-ben hozták létre A Fertő tó Európa harmadik legnagyobb tava A vízben igen magas a sótartalom, kb. 2kg/m3 Jellegzetes növényei: mocsári hízóka, mocsári nőszőfű, fertői mézpázsit, sóballa, sziki őszirózsa Jellegzetes állatai: nagy kócsag, vörös gém, kanalasgém, nyári lúd, réti csík, csuka, nagy pávaszem, sápadt szemeslepke Ritka madarai: vörösnyakú lúd, réti sas, kékes rétihéja Ritka növényei: Boldogasszony-papucsa, légybangó, tarka nőszirom, törpe nőszirom

Fertői mézpázsit Sziki őszirózsa

Nagy kócsag Nagy pávaszem

Hortobágyi Nemzeti Park Területe: kb. 82.000 ha 1973-ban hozták létre Magyarország első nemzeti parkja 1999-től szerepel a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listáján Területe sík, csak néhol emelkednek ki kisebb halmok Négy élőhely típus található itt: szikes puszták, löszpuszták, mocsarak, árterek Jellegzetes növényei: pusztai cickafark, villás boglárka, sziki sóvirág, sziki csenkesz, sziki őszirózsa, törpe mandula, fátyolos nőszirom, fekete nadálytő, fehér tündérrózsa, vízitök, tündérfátyol Jellegzetes állatai: kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, pusztai ölyv, fürj, hermelin, túzok, szikipacsirta, csíkosfejű nádiposzáta, nyári lúd, fekete gólya, gyurgyalag, jégmadár, kanalasgém

Sziki sóvirág Vízitök

Kék vércse Parlagi sas

Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben hozták létre Hazánk második nemzeti parkja Területe: 530 km² Területének kétharmadát az UNESCO Ember és bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította Területi egységei: Felső-kiskunsági puszta, Felső-kiskunsági tavak, Izsáki Kolon tó, Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái, Szikra és az Alpári rét, Miklapuszta, Peszéradacsi rétek Jellegzetes növényei: fehér tippan, sovány csenkesz, naprózsa, kései szegfű, kékvirágú szamárkenyér, homoki nőszirom, homoki kikerics, csikófark, gyapjas csüdfű, tiszaparti margitvirág Jellegzetes állatai: küszvágó csér, vörösgém, szürkegém, kis kócsag, nagy kócsag, lápi póc, réti csík, sárga rigó, gyurgyalag, fűrészlábú szöcske, rákosi vipera, kígyászölyv, parlagi és réti sas

Homoki nőszirom Naprózsa

Kígyászölyv Küszvágó csér

Körös-Maros Nemzeti Park 1997-ben hozták létre Két jól elkülöníthető területe: Körösvidék, Békés-Csanádi löszhát Területi egységei: Dévaványai-Ecsegi puszták, Körös-ártér, Cserebökényi-puszta, Kis-Sárrét, Biharugrai halastavak, Bélmegyeri Fás-puszta, Mágor-puszta, Kígyósi-puszta, Kardoskúti Fehét-tó, Csanádi puszták, Tatársánci ősgyep, Maros-ártér Jellegzetes növényei: tündérfátyol, rucaöröm, sulyom, medúzafű, rókasás, koloncos legyezőfű, lila ökörfarkkóró, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, réti kakukktorma Jellegzetes állatai: ugartyúk, sziki csér, fogoly, réti fülesbagoly, hamvas rétihéja, prérisirály, havasi lile, darázsölyv, békászó sas, örvös légykapó, szerecsensirály, dankasirály, nyári lúd, bölömbika Hazánkban csak itt található: erdélyi hérics, bókoló zsálya Szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az azokon élő, 5-10 millió tő nagyságúra becsült őszi csillagvirág

Sulyom Őszi csillagvirág

Nyári lúd Ugartyúk

Örségi Nemzeti Park 2002-ben hozták létre Területe: 44.000 ha Területi egységei: Őrség, Vendvidék, Rába folyó völgye, Szentgyörgyvölgy Területén több mint 200 forrás található Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem is ültettek fát, ember itt nem avatkozhat a természet dolgába Tíz ritka tőzegmohafaj élőhelye Jellegzetes növényei: fecsketárnics, zergeboglár, sárga liliom, gyapjúsás, szibériai nőszirom, vidrafű, kereklevelű harmatfű, tavaszi hérics, fekete kökörcsin, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhaj Jellegzetes állatai: bagolyfélék, holló, vörös vércse

Hegyi árvalányhaj Vidrafű

Holló Vörösvércse

Készítette: Reni és Barbi 