Böszörményi Gyula – Gergő és az álomfogók „Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Böszörményi Gyula – Gergő és az álomfogók Könyvklub 2012. Március 07. Alsómocsolád

Ki is Gyula bátyó? 1964. július 23-án született Miskolcon. Szülei: Bodonyi Izabella szülésznő, Böszörményi Jenő hivatásos gépkocsivezető, sportrepülő. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Mivel családja is széthullott körülötte, egészségügyi gyermekotthonba került, ahol értelmi fogyatékos társai között élte mindennapjait.

Pályája Tizenévesen kezdett el írni. A 80-as évektől cikkei, glosszái és novellái jelentek meg az Élet és Irodalom, Emberhalász, Debreceni Napló, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin és más folyóiratok hasábjain. 1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. 1990-ben a Magyar Televízió „Nagy Élet” címmel csaknem egyórás dokumentumfilmet forgatott vele, melyet a németországi művész mozikban, mint „híradófilmet” vetítettek. Azóta számos nyomtatott sajtó- és televíziós interjú készült vele. 1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely 1993-ban megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált. 1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. 2002-től a Magyar Hírlap rendszeresen közli publicisztikáit. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése. Az utóbbi években a következő televíziós riportfilmekben szerepelt: 2004: a Duna Televízió egyórás riportfilmje (Tálentum sorozat, Zsigmond Dezső rendezésében) 2005: a Magyar Televízió riportfilmje az Akiktől érdemes tanulni című sorozatban, Szenes Andrea produkciójában 2006: a Magyar Televízió riportfilmje a Hátrányból előre című sorozatban, Szenes Andrea produkciójában.

Regényei Kucó – kisregény, Mandátum Kiadó 1991 Aids kommandó – regény, Totem Kiadó 1995 Árnyéktalanok – fantasy regény, Cherubion Kiadó 1996 Hullámok hátán – regény, Seneca Kiadó 1997 A szerelem hatalma – regény, Seneca Kiadó 1998 Kucó-Villamostangó – kisregények egy kötetben, Seneca Kiadó 1997 Adjátok vissza a gyermekemet – regény, Halász és Fia Kiadó 1999 Kárhozottak háza – regény, Kalandor Kiadó 2003 Dávid Király asszonya – regény, Magyar Könyvklub 2003 Fiókszavak – esszékötet, Szabad Föld Kiadó 2003 Gyerekasztrológia – népszerű ismeretterjesztés, Jonathan Miller Kiadó, 2004 Ütközet a Meridim fölött – sci-fi, Inomi Kiadó, 2005 Kerekalma mesék (CD melléklettel-Alma zenekar) – Ciceró Könyvstúdió, 2005 Az elveszett történet (Jonatán I.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2006 Rontásűzők I. - Könyvmolyképző Kiadó, 2009 A Gutenberg lovagrend (Jonatán II.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2007 9…8…7... (Rémálom könyvek I.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2007 6...5...4... (Rémálom könyvek II.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Árnyvadászok (Jonatán III.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Emberke színe - Csimota Könyvkiadó, 2009 3...2...1... (Rémálom könyvek III.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2009 Mizu utazásra gondol - Pongrác Kiadó, 2010 EzoPara - Pongrác Kiadó, 2010 (Machó Zsófiával közösen)

Novellái Birodalmi osztag – Birodalmi osztag, Inomi Kiadó, 2004 A hipertér vándorai – Jó éjt, kapitány!, Goblin Kiadó, 2005 Az Evolvens kalózai – Vörös kendővel válladon, Graal Könyvek Kiadó, 2005 Imák és kételyek könyve – Ima, Barrus Könyvkiadó Kft., 2005

Televíziós munkák Űrgammák – 160 részes tévésorozat - forgatókönyvíró (1995) Barátok közt produkció - forgatókönyvíró (2000) Álomlátók - gyermekfilm, forgatókönyvíró (2008)

Színpadi munkák A Komédium Színház öt éven át játszotta a Kucó című monodrámáját Kálloy Molnár Péter szereplésével, Radó Gyula rendezésében. A darab 2003-tól havi négy előadással vendégszerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban is. Szintén 2003-ban Erdélyben nagy sikerű turnén vett részt az előadás. 2006-ban a darabot meghívták az Edinburgh-i Fringe Fesztiválra (a hatvan éves színházi fesztivál történetében ez volt az első magyar nyelvű darab). 2006 szeptemberétől az Új Színház tartja műsorán.

Egyéb munkák Az Appaloosa Corp. amerikai szoftvercég megbízásából az Ecco II. című számítógépes játék szövegeit írta.

Gergő sorozat Legismertebb művei a Gergő-sorozat meseregényei: Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002 Gergő és a bűbájketrec, Magyar Könyvklub, 2003 Gergő és a táltosviadal, Magyar Könyvklub, 2004 Gergő és az álomvámpírok I., Jonathan Miller Kiadó, 2005 Gergő és az álomvámpírok II., Könyvmolyképző Kiadó, 2006 2007-ben jelent meg a Gergő és az álomfogók német fordítása Julius Bessermann szerzői névvel (Julius Bessermann: Greg und die Traumfänger, Schenk Verlag, Passau). Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat: Zsófi és az elnévtelenedett falu, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a boszorkánypláza, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a Dalnok, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 A Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló háromkötetesre tervezett sorozat kötetei: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, Könyvmolyképző Kiadó, 2007 Monyákos Tuba és a csatornalidércek, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Monyákos Tuba és a Tűzhangya-sámán, Könyvmolyképző Kiadó, 2010 Ezen regények is a Gergő-sorozat világában játszódnak: Rúvel hegyi legenda (felújítás), Beholder Kiadó, 2005 A bolhedor lovagjai, Beholder Kiadó, 2007

Gergő és az álomfogók „2001 tavasza épp olyannak indult, mint bármely más tavasz: sártól szottyos, latyaktól ragacsos, de időnként már olykor előkukkantott Szemes az ólomszínű felhők mögül, és megcsiklandozta a náthás orrokat. Titkon készülődött a Révülők Világa, élén a Hét Sárkányőrrel, hogy végre hírt adjanak magukról az ébereknek, de erről még magam sem sejtettem semmit. Kicsiny, kétablakos, egyajtós szobámban a hosszú tél után én is épp csak ébredeztem, s azon törtem a fejem, mit fogok csinálni, ha kitör a nyár, a maga forró, színes kavargásával. Olykor ugyan gyanús álmokat láttam, amikben átsuhanó árnyakként hófehér hajú, varázsjelekkel telefestett harcosok osontak – de fogalmam sem volt róla, hogy ők az Álomfogók. Egy napon aztán beállított hozzám Müller Péter Sziámi barátom: meghozta őt is a tavasz, ahogy hozni szokta a hóvirágokat és a náthát. Az én óriástermetű, borzas hajzatú és mindig sebesen révülő cimborám igen feldobott hangulatban volt, mivel nemrégiben értesült róla, hogy (ismét) apuka lesz. A Világfa kusza gyökerei között, Élet anyó kunyhójában úgy döntöttek tehát, hogy Sziámiból soha nem elég (szerintem sem!), legyen utódja egy kisfiú, kit később majd Péternek neveznek. Sziámi barátom tehát meglátogatott a jövendőbeli csemete hírével, s nyomban felkiáltott: – Adni akarok valamit a gyerekeknek! Nem csak az enyémnek, minden gyereknek! Adjunk valamit a gyerekeknek! – Csokit? – bizonytalankodtam én, mert nem értettem teljesen a barátomat. – Dehogy csokit! – legyintett ő türelmetlenül. – Mást! Mondjuk… mondjuk írjunk egy gyerekmusicalt! Elfintorítottam magam. Mindjárt meg is mondtam Sziáminak, hogy musicalt írtak már gyerekeknek, nem is egyet, ráadásul magam nem értek a dologhoz. – Akkor legyen… – barátom észkerekei szikrát vetettek. – Legyen más! Esetleg írhatnánk közösen egy meseregényt! Ez már tetszett. Nyomban arról kezdtünk beszélgetni, miről is lehetne regényt írni, mert a történet nagyon fontos része a dolognak. Sok ötlet felmerült, s ugyanannyi el is merült a feledés sötét kulimászában. Egyikünk sem vette észre, hogy a szoba árnyas sarkaiban Kende táltos küldöttei, apró ötletlidércek szövik-fonják gondolatainkat, arra terelgetve minket, amerre azt a Kilenc Jurta Szövetsége szeretné. Estig nem jutottunk sokra, így Sziámi barátommal abban maradtunk, hogy majd agyalok, filózom és nyüszögök a dolgon, s ha eszembe jut valami, azt megírom neki. Így is lett, mivel Kende táltos a szobámban hagyta ötletlidérceit, akik egyetlen pillanatra sem hagytak békén. Addig piszkáltak, löködtek, csiklandoztak, míg nem is egy, de mindjárt két szinopszist (SZINOPSZIS – a történet rövid vázlata, a legfőbb szereplők, cselekmény „terve”, amit általában minden író elkészít – ha nem túl lusta –, és ami rengeteget szokott változni, mire a teljes regény elkészül) küldtem Sziámi barátomnak.” www.alomfogok.hu

Az első és a végleges A két főhős, Emese és Attila (mindketten tizenhárom évesek) képtelenek megbékélni az új helyzettel, egymással és szüleik felhőtlen boldogságával. Úgy érzik, hogy a felnőttek erőszakkal, a megkérdezésük nélkül akarják testvérpárrá kényszeríteni őket. Heves utálat fejlődik közöttük, ami az apró bosszantásoktól egészen az örök haragig fajul. Ellenségeskedésük a szülőknek nem tűnik fel, a gyerekeknek viszont önmagukkal is meg kell küzdeniük a történet során. Ezzel szeretnénk kiváltani azt a szokványos szituációt, hogy a hasonló történetekben a főhősök legtöbbször jó barátok: itt ez egészen másként van! A kalandos történet valójában egy új család összeszokásának, a toleranciának, a gyerekek felnőtté válásának sztorija is, míg esküdt ellenségből kényszerű harcostársakká, szövetségesekké, lassan barátokká, s végül igazi testvérekké válnak. A főszereplő Réti Gergő, egy teljesen átlagos budapesti srác. Egyetlen különleges tulajdonsága, hogy néha túl elevenek az álmai és rendszeresen felbukkan bennük egy kölyökfarkas. Nyugalmas, főként a számítógép előtt töltött mindennapjait felborítja anyja bejelentése: az egész család utazik a Révülők Találkozójára a Bagoly-bükki-völgybe. A völgyet ellepték a vajákosok, táltosok, sámánok, kuruzslók, dobolók, garabonciások, mágusok és varázslók a világ minden tájáról, hogy összegyűljenek és ünnepeljenek. Ám a Gonosz is készülődik, a Kilenc Jurta Szövetsége meggyengülni látszik, és ahogy ez már lenni szokott: Gergőnek kell megmenteni a révülők világát az összeomlástól.

Mi micsoda, ki kicsoda? Éber – ember, mugli; nem szeretik, vagy csupán nem értik a meséket, a fantasztikus történeteket, legtöbbször felnőtt. Révülő – érti és szereti a varázslatos történeteket, hisz a mesék erejében és a szeretet varázshatalmában. A révülő képes álmokban bolyongani, sőt, nem szégyell álmodozni, merengeni. Fél-éber – olyan emberek, akik a Valóságban élve "sejtik", hogy komolyan kell venni az álmainkat, s azt is, hogy valóban léteznek álomlények, révülők, de valahogy rossz úton járnak. Álomfogók – a bőrükön ismeretlen varázsjeleket viselő, a gondolat sebességével elsuhanó álomlények; valójában menekültek, akik elhagyták a Valóságot, és végleg Álomföldére költöztek. A Sárkány – a természet ereje.

A Világfa Lombszint Törzsszint Gyökérszint A Világfa, vagy Tetejetlen Fa nem más, mint a MINDEN. A Világfa maga a Világmindenség, hiszen megtalálható rajta a Valóság összes porcikája. Lombszint Törzsszint Gyökérszint