Általános és személyiséglélektan Az emberi motivációk és az érzelmek

A motivációk meghatározása cselekvéseink alapvető indítékai, melyek szükségletet csillapító viselkedéshez vezetnek minden célirányos viselkedés motivált biológiai eredetű túlélési motívumok (éhség, szomjúság) biológiai eredetű szociális motívumok (szexualitás, utódgondozás) nem biológiai eredetű, szocializáció során fellépő motívumok (érdeklődés)

A motiváció alapmodellje tanulás tudatos vágyak tudatos vágyak külső ingerek incentív ingerek a viselkedés vonzereje élettani szükségletek drive szignálok tudatos élvezet, kielégülés H e d o n i k u s k o n t i n u u m kellemetlen semleges kellemes

viselkedés = biológiai késztetés + akaratlagos, szándékos cselekvés a motiváció tehát gyűjtőfogalom, minden belső vagy külső késztetés, ami ösztönökhöz vagy szükségletekhez kapcsolódik a motiváció önmaga megszüntetésére késztet ==> kielégülés a motiváció cselekvésre késztető hatékonyságát csak egy másik motívum nyomhatja el

A drive-redukciós elmélet a belső késztetésnek dinamikus jellege van, a motiváció energia-igényes tevékenység a motiváció energetikus hajtóeleme a drive Hull : az élettani állapotok szükségletként reprezentálódnak az agyban, ha ez automatikusan nem szüntethető meg, akkor cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre (drive) az élőlényeket az készteti cselekvésre, hogy feszültségállapotaikat redukálják

a cselekvés maga redukáló hatású, nem kell megvárni, míg a hiányállapot teljesen megszűnik, pl. étkezés esetén az emésztést a drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezeti hatásoktól, pl. különböző táplálékoknak eltérő vonzerejük van a viselkedés irányának és energiájának meghatározója az incentív érték ha a drive-redukció sikeres, akkor az a viselkedés megerősítéséhez, ismétlődés esetén tanuláshoz vezet

a drive nagyságának kifejeződése az akadálymódszeren keresztül drive-redukció versus drive-indukció: a drive növekedése is motiváló hatású lehet, pl. veszélykeresés optimális arousal-szint: az élettani hiányállapotok esetén csökkenteni szeretnénk a drive-ot, túl kevés ingerlés esetén viszont növelni (lásd Zuckerman szenzoros élménykeresés elmélete)

Homeosztázis helyreáll Bekövetkezik a tanulás HIÁNY-ÁLLAPOT FIZIOLÓ-GIAI SZÜK-SÉGLET KÉSZTE-TÉS / DRIVE CÉL CÉLIRÁNYOS TEVÉKENYSÉG KONSZU-MATÍV FÁZIS AKTIVÁCIÓ CSÖKKENÉSE / DRIVE REDUK-CIÓ Homeosztázis helyreáll Bekövetkezik a tanulás

Túlélési motívumok saját belső egyensúly fenntartására való törekvés homeosztázis: a belső környezet állandóságát fenntartó működés élettani jellegűek: légzés, kiválasztás, emésztés, keringés viselkedéses (is): testhőmérséklet, folyadék- és sóháztartás-szabályozás, táplálkozás a homeosztatikus rendszer elemei: a szabályozott változó ideális értékének tárolója perifériás érzékelők összehasonlító és vezérlő központ perifériás végrehajtók

A homeosztatikus rendszer elemei A szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Összehasonlító Kiigazítások Szabályozott változó Ideális érték Érzékelő

A túlélési motívumok homeosztatikus jellege hipotalamusz: a túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működések központja kapcsolatok: perifériás receptorokkal, alsóbb idegi központokkal, hipofízissel, agykéreggel hőszabályozás a szabályozott változó ideális értékének tárolója: hipotalamusz perifériás érzékelők: hőérzékelő bőrreceptorok összehasonlító és vezérlő központ: hipotalamusz perifériás végrehajtók: izmok

folyadékháztartás szabályozása a sejtek közötti és sejten belüli folyadékterek nyomását ellenőrző receptorok víz visszanyerése hormonális úton a veséken keresztül vagy szomjúságérzés

A táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus a legproblémásabb funkció, mivel alapos változásokon ment keresztül a fajfejlődés során: alultápláltság versus túltápláltság hipotalamusz oldalsó területein éhségközpont, roncsolás esetén táplálkozás-gátlás hipotalamusz ventro-mediális területein jóllakottságközpont, roncsolás esetén táplálkozás-serkentés érzékelősejtek a szájban és garatban: szokásos táplálékmennyiség után befejezik az evést, akkor is ha táplálék nem jut a gyomorba érzékelősejtek a gyomorban is: emésztés és felszívódás átlag 4 óra után

A táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus hipotalamusz, mint szabályozóközpont: érzékeli a vér cukor, zsír és fehérjeszintjét túlsúlyosság problémája: a fejlett társadalmakban minden negyedik embernek súlyproblémái vannak Okok: anyagcsere zavarok zsírsejtek örökletesen meghatározott száma kalória-felvétel és felhasználás aránya

A táplálkozást szabályozó tényezők, Young, 1966 Szervezet aktuális állapota: - metabolizmus, depriváció, betegség Perifériális ingerlés: - íz, szag, zamat, látvány, érintés - komplex szociális és kulturális tényezők Korábbi tapasztalatok: - táplálkozási szokások, attitűdök, elvárások Alkati sajátosságok: - genetikai meghatározottság

A Yerkes-Dodson törvény (1908)

Sikerorientáció Sikerkereső Túligyekvő Kudarcfélelem Kudarc elfogadó Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Hi Kudarcfélelem Kudarc elfogadó Kudarckerülő Lo

Az önmegvalósítás Maslow-féle piramisa az ember maga irányítja a viselkedését, a belső természetet a tapasztalat és a tudattalan érzések formálják a harmadik erő koncepció deficit- és növekedés-igények

A szükségletek piramisa (Maslow, 1962) CSÚCS- ÉLMÉNY potencia törvény hierarchia törvény ÖNAKTUA- LIZÁCIÓ ÖNBECSÜLÉS SZERETET ÉS VALAHOVA TARTOZÁS BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

deficit-igények: olyan dolgokat jelenítenek meg, amelyek a szervezetből hiányoznak fiziológiai biztonság hovatartozás szeretet növekedés-igények: olyan dolgok, melyek belülről fakadóak, ha a deficit-igények kielégítettek: esztétikai igények tudás és megértés

deficit növekedés szabadulni kellemetlen feszültség csökkentése megkönnyebbülés kielégüléskor külső irányítottság mások segítsége szert tenni kellemes feszültség növekedése élvezet kielégüléskor belső irányítottság önmagán segít

Az önmegvalósító személy jellemzői hatékony és pontos észlelés elfogadó spontán és nem mesterkélt problémaközpontú független és autonóm friss látásmód óceánérzés mély kapcsolat néhány személlyel humorérzéke filozofikus és nem ellenséges kreativitás és találékonyság csúcsélmény megtapasztalása

Az érzelmek meghatározása az érzelmek és motivációk kapcsolata az érzelmi állapotok összetevői: vegetatív reakciók kognitív kiértékelés arckifejezések érzelmi reakciók

A vegetatív reakciók az idegrendszer szimpatikus működéséhez kötött a vegetatív arousal megvonása jelentős csökkenést eredményez a szubjektíven átélt érzelmekben ?? mi különbözteti meg az érzelmeket, a különböző fiziológiai mintázatok?

A James-Lange elmélet az autonóm idegrendszer aktivációját mint érzelmet érjük át a kérgi válasz megváltoztatja az izmok és zsigerek állapotát a megváltozott állapotokról új választ kap az agykéreg, ami már nem egyszerűen „érzékelt tárgy”, hanem „emocionálisan érzékelt tárgy” nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk

Az érzelem létrejöttének James-Lange féle modellje

A Cannon-Bard érzelem-elmélet Cannon ellenérvei a James-Lange elmélettel szemben: a zsigeri változások hosszú időbeni lefutása nem magyarázza az érzelem azonnali fellépését művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket a zsigerek érzéketlen képletek különböző érzelmek esetén azonos zsigeri változások a perifériás afferensek roncsolása nem befolyásolja az érzelmi viselkedést Ekman és mtsai (1983): különböző mintázatok érzelmekként, melyek viszont hasonlóak kultúrákként

Az érzelem létrejöttének Cannon féle modellje

A kognitív vélekedés, mint összetevő a kognitív kiértékelés nagymértékben felelős a születendő érzelmekért Schachter és Singer (1962):akkor keletkezik érzelem, ha az arousalhoz kognitív címkét rendelünk előfordulhat, hogy nagyon hasonló izgalmi mintázat hátterén az eltérő tapasztalatok miatt különböző érzelmek jönnek létre az adrenalin és teremtett helyzet értelmezése

Schachter és Singer kísérletének vázlata Kísérleti helyzet Tájékoztatott Nem tájékoztatott Érzelmi élmény placebo nincs gyenge adrenalin erős

A kognitív értékelés szerepe az érzelem létrejöttében

A megismerés szerepe az érzelem kialakulásában Lazarus: a megismerés elsődleges az érzelemhez képest Roseman, az érzelem, mint tünetegyüttes: fenomenológiai komponens (szubjektív élmény) fiziológiai komponens gesztus komponens viselkedéses komponens emotivációs komponens (megközelítés vagy elkerülés) Zajonc: az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arckifejezések Az arcizmok összehúzódása befolyásolja az agyi vérellátást Az arcizmok megfelelő idejű kitartása az érzelem megjelenését eredményezi A kogníció nem szükséges feltétele egy érzelem kialakulásának

Az elsődleges helyzeti tényezők és következményeik KÍVÁNAOTSSÁG MEGTÖRTÉNIK-E? kívánatos megtörténik nem történik meg öröm érzése bánat, csalódás nem kívánatos aggodalom megkönnyebbülés

A szerelem triarchikus elmélete (Sternberg és Trotter)

Az arckifejezések egyszerű, primitív komponens kulturális generalitás a jellemző jobb agyféltekei lateralizáció, erős specializálódás

Kultúra és az érzelmek biológiai alap a fiziológiai mintázat és az érzelmek azonosításának képessége az alapérzelmek kultúrától függetlenek: biológiai örökletesség nemek szerinti különbségek verbális közlések metakommunikációs elemei: érzelmi tónus a kultúra intézményesíti az alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját

A kultúra és alapérzelmek Alapérzelem Mihez kapcsolódik? Intézményesített forma félelem halál és veszteség vallás öröm szexualitás házasság exploráció gyűjtögetés, feldolgozás tudomány és technika

Nyelvi értelmezési szintek az érzelmekben Plutchik: A. szubjektív nyelv: mit érzünk? B. viselkedési nyelv: mit teszünk? C. funkcionális nyelv: mit érünk el vele? a. félelem b. menekülés c. védelem a. öröm b. párosodás c. reprodukció a. düh b. támadás c. destrukció a. undor b. hányás c. visszautasítás