Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Műfaj, szereplők, szimbólumok

Bevezetés Vörösmarty és a romantika A reformkori nemzeti kultúra vezéregyénisége Lírai alkat+drámai, epikus művek Drámái a felpezsdülő magyar színházi életet szolgálják Egyetemes emberi problémák+nemzeti sorskérdések Csongor és Tünde= az első alkotói korszak(1820-as évek összegzése)

Tárgyalás a) keletkezéstörténet 1830;1831-ben jelent meg Forrás:Gyergyai Albert 16.századi széphistóriája(História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról) Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának hatása

b) műfaj Drámai költemény=az élet értelmét, célját kutató filozofikus mű; drámaformában megírt költemény Alapkérdése a boldogságkeresés Hasonló művek:Goethe:Faust, Byron:Manfred, Shelley:Megszabadított Prometheusz, Madách:Az ember tragédiája Kétszintes dráma:normaadó és normakövető szint közti kapcsolat(Tünde, Csongor)

c) történet Két szerelmes-egy tündér és egy ember-egymásra találása A Gonosz ármánykodása elválasztja őket egy időre Tünde visszatér Tündérhonba(„Üdlak”) Csongor keresi „az égi szépet”, próbatételek(legyőzi a távolságot, az időt,illúziók rabsága,alvás éberség helyett)során át talál rá Megtalált boldogság-fájdalmas mélabú(mulandóság, hiábavalóság-Éj asszonya)

d) szereplők-szereplőpárok Csongor-Tünde:föld-ég, valóság-álom(idea)=ellentétek egysége Csongor-Balga, Tünde- Ilma:fennköltség-földhözragadtság(kiegészítik, karikírozzák egymást) Csongor-Tünde, Balga-Irma:kétféle szerelem

d)-Csongor Az ember, emberiség megtestesítője Drámai hős- küzd, leginkább önmagával, kétségeivel Csak egy dologban biztos:boldog akar lenni Célja meghatározhatatlan-”a dicső, az égi szép”-,nyughatatlanul keresi, végül Tünde szerelmében realizálódik a hármas út vidékén torpan meg:pénz? hatalom?tudás?szerelem?=mitől boldog az ember? Kiábrándul a földi világból(három vándor),a szerelem igézetében Tünde után megy, a találkozás azonban az irrealitás világában lehetetlen Csalódásának mélypontja a vándorokkal való újbóli találkozás(az ember nem valósíthatja meg az álmait,mindent elveszíthet) Céltalanságát az Éj monológja emeli kozmikus távlatokba Megoldás:Tünde”leszáll” a földre,az élet egyetlen értelme az eszményi, „égi” szerelem realizálása

d)- női archetípusok Tünde= égi lény; fényhozó:aranyalma,aranyszőke haj(ebből vág le egy tincset a Gonosz); minden magasabb cél megtestesülése(„dicső, égi szép”)- égi szerelem Ledér= a csábító szirén; az érzékiség káprázata- testi szerelem Ilma= az otthonteremtő feleség:”el van szállva” magától,”önmegvalósít”,kiesik a szerepéből, Balga hoppon marad)- földi szerelem

d)- Mirigy Gonosz, ártó démon Mások fényéből él Mindenkit megtéveszt, illúziókat kelt:Ledér Tünde hajával,csodakút „vén idő”= semmi sem tart örökké

d)- a három vándor Allegorikus alakok, eszmehordozók Az álmok iránt érzéketlenek Önzők; érdekemberek(érték helyett érdek!) Boldogság= pénz(Kalmár), hatalom(Fejedelem), ismeret, jólértesültség(Tudós) Kétszer találkozik velük Csongor; „zsákutcát” jelentenek

e) jelképek- csodafa, tündérfa Életfa,világfa Három világot köt össze:ég, föld, alvilág Itt találkozik Csongor és Tünde, ide térnek vissza; ide van kötözve Mirigy is( tőle szerez tudomást Csongor Tündéről) A teljesség szimbóluma Termése(aranyalma)= örök emberi értékek Csongor kertjében áll( kert-szimbólum)

e)- hármas út Döntések, választások színtere Tévelygés, tévedés Többértelműség-teljesség, kiteljesedés Mindenki megfordul itt a cselekmény önmagába visszatérő jellegét( nincs fejlődés) hangsúlyozza

e)- bocskor, palást, ostor Az ördögök varázseszközei Külön-külön használhatatlanok Egységet alkotnak( a hármasság varázsereje!) A tér-idő korlátok közüli kilépés lehetősége

Befejezés- a tanulságok Szerelem= legfőbb érték Az ábrándozó szerelem hiábavalósága Próbatételeken keresztül visz az út a megvalósuláshoz Áldozatokat kell hozni( nem áldozattá válni!) A káprázatok, látszatok, képzelgések világában az állhatatosság és a bizalom az ember legfőbb társa Az ember esendő, tévedhet(l. Csongor!) Téveszmék a boldogságról(pénz, hatalom, tudás) Gyakorlatiasság és idealizmus egymásrautaltsága A fejlődés látszólagos Körforgás= a boldogságot nem másutt, hanem önmagunkban kell keresni A fénynek árnyéka is van; a kopár fény és az Éj sivársága önmagában nem létezhet