A tömegkultúra esztétikája 1. Szakesztétika A tömegkultúra esztétikája 1.

Három jelenség 1929. Bloomingdale-áruházlánc (később, napjainkig: Macy’s) 1930-as évek, Egyesült Államok: paperback-könyvek megjelenése 1930-as évek, Moszkva – egy új városkép kialakításának kísérlete (metró)

Áruházláncok 1. Pretty Woman Rodeo Drive – áruház

Áruházláncok egységes, „esztétizált” külső megjelenés minőségi – de megfizethető – árukészlet újfajta vásárlóközönség

Paperback Értékes (és kevésbé értékes) irodalom – elérhető áron, nagy közönségnek Magyarországon: Gyulai Pál: Olcsó Könyvtár 2 vh. között: Filléres könyvek 50-es évek vége: Olcsó Könyvtár II. 60-as évektől: a Világirodalom Klasszikusai (Ifjúsági változata: az Én könyvtáram)

Moszkva a 30-as években A diktatúrák kultúrafelfogása: egyértelműségre törekvés (az értelmezési nehézségek minimalizálása – mert a szabad értelmezés akár veszélyes is lehet) dekoratív ÉS demonstratív jelleg a szocialista realizmus – Sztálin-barokk

Tanulságok a könyv, az építészet beilleszkedik a tömegkultúrába a „szépség”, a kultúra közszolgáltatássá válik áruvá, fogyasztási cikké, ideológia hordozójává lesz elérhető, megfizethető, nemcsak az elkülönült rétegek privilégiuma a fogyasztása

Tanulságok Robert ESCARPIT (irodalomszociológus) a kulturális áruról: bizonyos szándékok szolgálatába állított bizonyos gyakorlati felhasználásra alkalmas meghatározott technikai eljárások gyümölcsként létrejött termék pl. az irodalmat termelik, kinyomják, tárolják, közvetítik, fogyasztják

Könyvfajták tárgy-könyv (befektetés, díszítőelem, státuszszimbólum) funkcionális könyv (lexikonok, tankönyvek stb.) szépirodalmi könyv „piaci helyzetüket” tekintve nincs köztük lényeges különbség, legfeljebb fogyasztói körük és áruk tér el

A kultúra mint szerkezet 1. Mihail BAHTYIN François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája Népi (karneváli) Hivatalos (egyházi és arisztokratikus) szertartások, színpadi formák komikus nyelvi alkotások (paródiák) familiáris vásári beszéd Egyetemes Össznépi Ambivalens Ünnepi ELLENKULTÚRA! „Groteszk realizmus”

A kultúra mint szerkezet 2. Pierre BEC – Paul ZUMTHOR (a középkori udvari és közköltészet kapcsán) ARISZTOKRATIKUS - MAGAS POPULÁRIS MIDCULT

poétikai és szociológiai tények együttese meghatározott műfaji kereteket, poétikai szabályokat, témát, toposzrendszert és műfaji konvenciók meghatározott rendszerét jelenti (sőt bizonyos esetekben még a nyelvet is meghatározza, választást az anyanyelv és a latin között) e poétikai konvenciók egy meghatározott társadalmi réteghez kötődnek, részben mint a művek alkotóihoz egy-egy réteg ideológiáját fejezik ki Ezek alapján: udvari regiszter, liturgikus regiszter, vágánsköltészet, populáris, illetve udvariság előtti regiszterről. (Zemplényi Ferenc: Az európai udvari költészet és a magyar irodalom. 1998. 32.)

Bec - Zumthor oralitás és mediatizáltság a midcult műfajai újság képregény film reklám sláger tévé könyv (alkalmi, gyakorlati felhasználásra szánt)

A kultúra mint szerkezet 3. Umberto ECO (Mac Donald nyomán) A rossz ízlés struktúrája MAGAS KULTÚRA MASSCULT/TÖMEGKULTÚRA MIDCULT

Köznapi és esztétikai kommunikáció KÖZNAPI KOMMUNIKÁCIÓ Egyértelmű (referenciális) redundáns „PROSZPEKT” ESZTÉTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Az esztétikai üzenet mindig többértelmű és önreflexív „LABIRINT”

ECO: Az esztétikai üzenetek létrejötte az édeni nyelvben Szemantikai egységek és jelölő szekvenciák az édenkertben igen – nem AA – BB ehető – nem ehető ABA – BAB jó – rossz ABBA – BAAB szép – csúnya …. piros – kék …. kígyó – alma (!!!) ….

„Ádám abban a pillanatban érti meg a kód struktúráját, mikor éppen kétségbe vonja és szétrombolja. (…) Miközben szétzúzza a kódot, megérti annak valamennyi lehetőségét, s rájön, hogy urává vált. Röviddel ezelőtt még azt hitte, hogy a költészeten keresztül az istenek szólnak hozzá – most felfedezi a jel önkényességét.(…) Ádám akkor lépett ki az Édenkertből, amikor – félénken – először nyúlt a nyelvhez. Ebben az értelemben mondtuk, hogy Isten hibát követett el, mikor egy tilalom többértelműségével felkavarta az eredeti kód egyértelmű harmóniáját; olyan tilalommal, amly – mint minden tiltás – olyasvalamit tilt meg, ami kívánatos. Ettől a perctől kezdve – s nem attól, amikor Ádám valóban megette az almát – kezdődött a földi történelem.

Esztétikai üzenet Referenciális funkciójában változást iktat be Megszegi a kód szokványos szabályait Kiküszöböli a redundanciát Az üzenetnek saját maga által történő kiemelése Művészet → nyitott élmény Dekódoló találkozása a művészi üzenettel → interpretációs feszültség

ECO magas kultúra masscult/tömegkultúra – olyan tömegtermék, amelynek célja a hatáskiváltás, de nem próbálja meg meg a magas művészetet helyettesíteni, nem törekszik magasabb rendű esztétikai élmény elérésére midcult – a masscult elfajzása, amely úgy jelenik meg, mint a magas szintű kultúra megrontása, s amely valójában a közönség kívánságait szolgálja (mint a masscult), de látszólag nehéz és kiváltságos élményhez invitálja a műélvezőt (v. ö. Hemingway: korai Aki nem adja meg magát vs. Az öreg halász és a tenger)

A midcult jellemzői (ECO) avantgarde eljárásokat vesz kölcsön, ezeket egy mindenki számára érthető és élvezhető üzenet előrecsomagolásához használja akkor használja fel őket, amikor már közismertek, elterjedtek, elcsépeltek, azaz elhasználtak úgy építi fel az üzenetet, hogy az direkt hatást váltson ki úgy adja el, mint művészetet megnyugtatja a fogyasztót, meggyőzi arról, hogy (magas)kultúrával találkozott