Kosztolányi Dezső

Életútja Szabadka, apja: gimn igazgató, német-magyar szak Pesten Négyesy-szeminárium, Babitsék kortársa, Nyugat 1. n Korai: A szegény kisgyermek panaszai, Férfikor: kenyér és bor, betegen: Számadás (verseskötetek) Kommünk: Marx, színházak, utána: szélsőjobb, Pardon-rovat – kiábrándul a politikából A Pen Club elnöke Regények: Nero, Pacsirta, Aranysárkány, édes Anna Felesége: Harmos Ilona Ínyrák

Pacsirta Sárszeg, Vajkayék (beszélő nevek) Béla bácsiék özvegy ispánjával szeretnék összehozni, Tarkőpusztán A szülők valósággal felszabadulnak: étterem, színház, kaszinó Jelképek: becsavarják az égőket, nincs neve, kalitka Levele: primitív, kisgyerekes, iskolás stílus Sárszeg úri rétege: mind bolond a maga módján, és mind magányos – nem csak Pacsirta (Szunyogh, Doba, Füzes Feri, Czifra Géza) Felszínre tör a feszültség: nem szeretjük őt

Nero, a véres költő Agrippina maga mérgezi meg Claudiust Seneca kénytelen dicsérni Nero írásait Poppea színházi költőversenyt rendez neki Lázadás, szökik, kardjába dől Nero hörgő iszonyatai és titáni aranyai: Szabó Dezső Római Citerások Egylete: Írószövetség Művészet és hatalom sosem találkozhat Gyengesége: a lélektan és a kulcsregény-mivolta interferál és nem válik oksági folyamattá

Esti Kornél - novellaciklus Egy közönséges villamosutazás: itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben A bolgár kalauz: az ember tör-zúz a kommunikációjában, semmit sem értünk egymásból Gallus, a fordító Omlette a Woburn Közös elemek: két személyiség lakik az emberben, egy komoly, konformista kispolgár és egy önpuszttó, semmivel sem törődő bohém

További novellák Kása Ilona szerencséje – balatoni beutalót nyer a cselédlány, de nem képes kilépni az életéből, végül az állását is elveszti A gazdag még ha akar sem tud segiteni a szegényen Verőfény: mire megvan a világos lakás, szenvednek a világos tükörben látott arctól (u.az mint villamosutazás) A gipszangyal: az ajándékozás vágya vezeti a rokont, de borzalmas ajándékot ad – a karácsonyest botrányba fullad – az emeberi kommunikáció sebzettsége (u.az mint Bolgár k.)

Versei Halotti beszéd: megismételhetetlenség, apró gesztusokban a pótolhatatlan egyediség Hajnali részegség: a nyomorúságon túl van egy szép világ, minden hitetlensége ellenére leborulásra és köszönetre készteti az embert Februári óda: a szerelem legnagyobb ajándéka, hogy a társunk úgy is szeret minket, hogy mi magunk nem Boldog, szomorú dal: az élet vége felé rájövünk, hogy sikereinkkel mást értünk el, mint amit kellett volna

Pacsirta

1. 1. A Pacsirta helye az életműben - Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének tagja Adyval, Babitscsal együtt - elsősorban lírikus, de prózát is írt, például az Esti Kornél novellaciklust - fontosabb regényei a Néró, a véres költő, az édes Anna, az Aranysárkány - ezek sorába tartozik a Pacsirta is - Kosztolányi felesége szerint Mariska húga ihlette a történetet - nemcsak nem ment férjhez, hanem az elcsatolt Szabadkán még munkát sem kapott, mert nem tudott szerbül 2. Témája - Kosztolányi számár különösen is fontos volt a szépség kérdése - verseiben keresi a szép szavakat, szereti a szép dolgokat ábrázolni - ebben a regényében azt vizsgálja, mit kezdhetünk az életben a csúffal - ezt egy csúnya lány történetén keresztül ábrázolja, akit szülei becsületesen szeretni akarnak, de néha úgy érzik, képtelenek erre

2. 3. Története Sárszegen él a Vajkay-házaspár a csúnya vénlánnyal, Pacsirtával. Rendkívüli esemény, hogy Béla bácsiékhoz utazik, reménykednek, hátha valakivel kapcsolatba kerülhetne. A szülők féltik, de valójában megváltás nekik, hogy elment. Étterembe, színházba mennek, újra élnek. Hazatérése előtt a keserű apa berúg, részegen kimondja az igazságot: valójában gyűlölik őt. Nyomasztó, ahogy hazatérése után minden visszasüllyed a régibe: nincs menekvés a csapdahelyzetből. 4. Jellemek - Vajkay Ákos nyugdíjas levéltáros, munkája elég érelmetlen, nem irányul a jövőre, beszélő a neve is: mások életében vájkál, mert sajátja nincs - freudista motívum, hogy lánya haláláról álmodik, ami annak jele, hogy ezt kívánja - Cifra Géza: hajdan azt hitték elveszi a lányukat, de visszalépett - ez különösen is sértő, mert megvetett ember, de még neki se kell a lány - Pacsirta: nincs rendes neve, mintha gyerek maradt volna, aki képtelen belépni a felnőtt társadalomba - állandó jelzője, hogy „szegény” Pacsirta

3. 5. Szerkezete - keretes szerkezetű: az elutazástól a visszatérésig - fokozásos szerkezetű: először még tartózkodók a szülők a szabad életben, aztán mindenről megfeledkezve belejönnek, majd a részegség őszintesége a csúcspont 6. Társadalom - a Szabadkát formázó Sárszeg az unalmas magyar kisváros képe - a mellékalakok is mind torzak valahogy - Szunyogh, a latintanár alkoholista - Füzes Feri ostoba, beképzelt katonatiszt, nőcsábász - a férjeket megcsalják a feleségek, mindenki pletykás, rosszindulatú

4. 7. Jelképek - örökké ki van csavarva a villanyégők nagy része, a sebzett ember homályba húzódik - mikor elmegy Pacsirta, zavarni kezdi őket a félhomály, becsavarják az égőket - mikor megjön, első dolga a homály helyreállítása - ennyiben párhuzamos Ibsen Vadkacsájával - az is azt jelképezi: a megsebzett Ekdal család a homályba húzódva próbál élni, mikor a fiatal Werle tiszta vizet próbál önteni a pohárba, abba belepusztulnak