Salkaházi Sára szociális testvér Az önfeláldozó szeretet vértanúja 1899 - 1944

Az életszentségről A szentek egyszerűek. Az életszentség nem rendkívüliség. (Takács Gyula atya) Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért. (vö. Jn 15.13) … vértanúsága nem egyszeri esemény, hanem egész élete tanúságtétel, ami előkészíti őt a végső tanúságra. (Dr. Szabó Tamás püspök)

Kassai gyermekévek 1905. Sára, özvegy édesanyjával, Lipót bátyjával és Jolán húgával Ifj. Schalkház Lipót és hitvese Stiller Klotild

Diákévek - jellemzések határozott fellépésű erős akaratú mókás természetű szellemes tréfacsináló mélyen érző szociális lelkületű hűséges, kitartó tizenévesen színdarabot ír 11 évesen 14 évesen

Pályakezdés tanítónői oklevelet szerez a kassai orsolyitáknál egy évet tanít csak, mert a csehszlovák államhatalom által követelt hűségesküt megtagadja dolgozik könyv-kötészetben, kalapüzletben, újságírói igazol-ványt szerez 1919-ben Húga kalapüzletében A könyvkötészetben

Az író Közben éli az újságírók könnyed életét. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebredugott kézzel, friss vacsora egy kiskocsmában, cigányzene…” írta naplójában. 1922-23-ban eljegyzett menyasszony, de rájön, hogy a vidéki gazdatisztnék élete nem neki való, így a jegygyűrűt visszaküldi.

Egy hang megszólal A hivatásért való harc tíz évig tartott Sára testvér életében. 1927-ben ismerkedik meg a kassai szociális testvérekkel. Lelkiatyja tanácsára megfogadja, hogy nem nyúl többé cigarettához. Először 3 napig bírta, majd egy hétig, de sikerült. 1929-ben elfogadják jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába Első fogadalmát 1930. pünkösdjén teszi. Jelmondata: Alleluja!

Küzdelmes út a közösségben Első fogadalom 1930-ban Örökfogadalom 1940-ben

Munkamegbeszélés Eszterházi Lujzával és Anitta testvérrel. Az úton A hivatásért vívott harc nem ért véget a belépéssel. Küzdelmes útjáról naplóbejegyzései tanúskodnak. 1932 őszén áthelyezik Komáromba. Állandó levelezés, kurzusokat szervez, beutazza Felvidéket, Kárpátalját, előadásokat tart a katolikus lányoknak, asszonyoknak. Munkamegbeszélés Eszterházi Lujzával és Anitta testvérrel. Munkakörei: Karitász, gyermekkonyha, menház felügyelő, családokat látogat, heti 26 órát hitoktat, szerkeszti a Katholikus Nő c. folyóiratot, kegytárgyüzletet vezet…

Missziós hívás 1934-ben - igen kimerült állapotban visszahelyezik Kassára. Ekkor támad benne először komoly vágy a missziós tevékenység iránt. 1937-ben a Brazíliában élő magyar bencések szociális testvéreket kérnek missziós munkára. E célból 1937. augusztusában Budapestre költözik. Az anyaházban egy év alatt tizennyolc féle munkaterületen találjuk. Időközben meghiúsul a brazíliai misszióba utazás.

Célba ér Alleluja! Ecce ego, mitte me! A harmincas években Sára testvér több járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben tanít. 1940 pünkösdjén leteheti örökfogadalmát. Új jelmondata: Kárpátalján Alleluja! Ecce ego, mitte me! Alleluja! Íme, itt vagyok, engem küldj!

Dolgozó Leányok Sára testvér 1940 áprilisában így ír naplójában: "...a kínzástól ne féljek, az apró testi gyengeségeket fogadjam szívesen, a halálnak örüljek". 1941 februárjától a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője és a mozgalom lapjának szerkesztője. Nevét 1942-ben Salkaházira magyarosíttatja. Elkezdi az első magyar Munkásnő Főiskola építését.

Árpád-házi szent Margit Fény és illat 1943-ban előadják Salkaházi Sára Fény és illat című, Szent Margitról szóló misztérium játékát. A szociális testvérek kivették részüket az üldözöttek - nem kis bátorságot igénylő - menekítéséből. Mintegy ezer ember köszönheti nekik az életét. Közülük közel száz, személy szerint Sára testvérnek. Az imádságból merít erőt az emberfeletti munkához. 1943-ban belső indíttatást kap Istentől, hogy felajánlja önmagát áldozatul a Társaságért. Slachta Margit és Rónai Paula testvérek jelenlétében történik meg a felajánlás. Árpád-házi szent Margit

Isten elfogadta a felajánlást! 1944. december 27-én a nyilasok körülzártak a Bokréta utcai munkásnőotthont, amelyet Sára testvér vezetett. Zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt őrizetbe vették. Bokréta utca Sára testvér éppen nem tartózkodott a házban, csak végszóra érkezett meg. Kikerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Mint az otthon felelős vezetőjét, őt is elhurcolták, s egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat - mezítelenre vetkőztetve - a jeges Dunába lőtték. Bernovits Vilma

Ahol a Dunába lőtték őket. Beteljesedett A kivégzés előtti percben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását, vértanúsága betejesedett. A Cipők a Duna-parton elnevezésű szoborkompozíciót 2005. április 16-án avatták fel a pesti Duna-parton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon. Az emlékmű azoknak állít emléket, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a Dunába lőttek. Ahol a Dunába lőtték őket.

Emlékezések Sára testvérre 1972. ápr. 2. Jad Vasem elismerés Sára Testvérnek Dohány u. 2. Wallenberg park, Életfa mögötti emléktáblája. 1991. júniusában készült Síremlék Kassán A Magyar Köztársaság belügyminisztere 1996-ban, bátor magatartása és helytállása elismeréséül poszthumusz „Bátorság érdemjelet” adományozott Sára testvérnek.

Emléktáblák Halála helyét 1989-től emléktábla őrzi. Bár a márvány emléktáblát vandálok két alkalommal is összetörték, azt tisztelőik újra és újra felállították. A táblák állításának időpontjai: 1989. december 30. 1997. január 19. 2002. május 12. Legutóbbi emléktáblát állította: Főváros IX. ker. Önkormányzata, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetése és a Szociális Testvérek Társaságának vezetése.

Boldog vagy, Sára testvér Szeretettel várjuk! Boldoggá avatás a Szent István-bazilikában 2006. szeptember 17-én. Szent László kora óta nem volt ilyen Magyarországon! Könyvbemutató 2006. szept. 4. Készítette: Lauer Tamás