Adózás – vázlat Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók A közvetlen adók harmonizálása

Bevezetés EGK-szerződés – óvatos: a fiskális semlegesség szabályának bevezetése és nyomon követése A forgalmi adók harmonizálási lehetőségének vizsgálata A hazai termelés és a tagállami import egyenlő adózási elbírálása Nincs tervben a közvetlen adók harmonizálása A fiskális semlegességet hamar elérik A kumulált több fázisú adó helyett  VAT A régi és az új tagállamok VAT-rendszerét harmonizálták Az érte fizetendő ár: a fiskális határok fenntartása

Bevezetés – 2 Egységes piac A forgalmi adót vagy a származási, vagy a rendeltetési országban kell kivetni  az összehangolás az 1980-as években indul meg Megkezdődik a közvetlen adók harmonizálása Vállalati adók és megtakarítások adója  a tőkemozgás ne puszta adóoptimalizációs célt kövessen

Közgazdasági és jogi keretek A tagállamok gazdasági és társadalmi szerkezete eltérő – különböző adórendszerek Az adóteher összetétele más (közvetlen és közvetett adók aránya) Az adófizetés technikája különböző Milyen veszélyekkel jár az adórendszerek különbözősége? A tagállamok könnyedén helyettesíthették a vámokat közvetett adókkal  változatlan teher lehetett az importon

A teljes adóterhelés megoszlása Az összes kormányzati bevétel %-ában, néhány tagállamban

Közgazdasági és jogi keretek – 2 A megoldás: a fiskális semlegesség Ha a származási ország adóit alkalmazzák: adókülönbségen, nem pedig a komparatív előnyök alapuló áruforgalom indul meg nincsen szükség fiskális határokra Ha a rendeltetési ország adóit alkalmazzák: a kereskedelem a komparatív előnyökön alapul fenn kell tartani a fiskális határokat

Fiskális semlegesség A kumulatív, több fázisú forgalmi adó ellentmond a fiskális semlegesség elvének (ez volt a hat alapító állam közül ötben!) Az adót a forgalom minden fázisában kivetik  az összes adó függvénye a az adókulcsoknak a termelési fázisok számának Kedvez a vertikálisan integrált nagyvállalatoknak

Fiskális semlegesség – 2 Nehéz minden egyes terméket valamennyi termelési fázisban követni, és megállapítani, mennyi adót visel a termék  az EGK-SZ 97. (már megszüntetett) cikke engedélyezte a tagállamoknak, hogy átlagos adókulcsokat határozzanak meg termékek vagy termékkategóriák számára Ezeket alkalmazták az importált termékekre. Ekkora adót térítettek meg a hazai exportőröknek. Jövedéki adók  nagy különbségek az országok között alkohol (pezsgő), dohány, benzin, kamerák, arany ékszerek illegális kereskedelmet indukáltak kereskedelemtorzító hatás, ha egyes tagállamok különböző kategóriákra szakosodtak

Adózás és verseny – 1 Közvetett adók: nemcsak a szerkezeteket, hanem a kulcsokat is harmonizálni kell Az alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országok termelői előnyt élveznek  nagyobb hazai kereslet és profit Közvetlen adók: befolyásolják a termelési költségeket és a jövedelmezőséget Az alacsonyabb adók támogatásnak tekinthetők  ez torzítja a versenyt a tőkemozgást  nemkívánatos: a pénzügyi források és a termelési tényezők nem optimális felhasználásával jár az EU-ban

Adózás és verseny – 2 A fiskális semlegesség az integráció előrehaladásának függvényében: vámunió – a közvetett és jövedéki adók szerkezetének harmonizációja közös piac és GMU – mind a közvetett, mind a közvetlen adók szintjének harmonizálása

Mit ír elő az EK-szerződés? 90. cikk A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. 91. cikk Egy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.

Mit ír elő az EK-szerződés? 92. cikk A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a köz-vetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések,valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.

Mit ír elő az EK-szerződés? 99. cikk: A Tanács – a Bizottság javaslatára, és a Gazdasági és Szociális Bizottság meg-hallgatása után – egyhangúlag kibocsátja a forgalmi adóról, a fogyasztási adóról és egyéb közvetett adókról szóló rendelkezé-sek harmonizációjára vonatkozó rendel-kezéseket, ha ez a harmonizáció a belső piacnak a 7a. cikkben meghatározott határidőn belüli létrehozásához és működéséhez szükséges. [1992. december 31.]

A közvetett adók harmonizálása Mik azok a közvetett adók? Termékek és szolgáltatások forgalmára, előállítására vagy fogyasztására kivetett adók, amelyek részét képezik a termelői és a fogyasztói árnak, amelyeket attól függetlenül meg kell fizetni, hogy az adott üzleti művelet termel-e jövedelmet (hasznot), de amelyeket le lehet vonni a nyereség meghatározásakor.

Hozzáadottérték-adók – 1 Franciaország vezette be 1954-ben 1962-ben ajánlotta általánossá tételét a Bizottságnak 1967: két irányelv vetette meg a közös VAT rendszer alapjait 1969: egy harmadik irányelv tette kötelezővé bevezetését valamennyi tagállamban

Hozzáadottérték-adók – 2 A VAT a fogyasztásra kivetett általános forgalmi adó (a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat adóztatja) A gazdasági tevékenység minden fázisára kivetik Az alapja az adott fázisában létrehozott új értékre vetik ki A termelés és a forgalmazás valamennyi résztvevője fizeti A közbenső fázisokban nem költségelem Nem a termelők, hanem a végfelhasználók viselik a terheit Az árral arányos, és független a termelési fázisok számától

Hozzáadottérték-adók – 3 A korábbi fázisokban kifizetett VAT visszaigényelhető Nem juttatja előnyhöz a vertikálisan integrált nagyvállalatokat Nem tudja előnyhöz juttatni a hazai termelőket (semleges a nemzetközi versenyben) Kiszámítása könnyű Értéke minden számlán megjelenik

Hozzáadottérték-adók – 4 6. irányelve a forgalmi adók harmonizálására (1977): közös alap a VAT kiszámításához Közös szabályok az adókötelezettség megállapítására Az adó területi hatálya, adóalanyok, adóköteles műveletek, adóalap, adókulcsok alkalmazásának eljárása, mentességek, különleges eljárások A 2. irányelv módosítása (1967); szabályozza A szolgáltatások nyújtását A mezőgazdasági termelést A kisvállalatokat

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt Az egyes tagállamokon belül mozgó termékek és szolgáltatások adózása eltérő volt az exportcikkekétől: Az exportált termékek teljes adó-visszatérítésben részesültek Az exportált termékek a rendeltetési ország VAT-rezsime alá kerültek, amint átlépik annak határát Veszélyek: adóelkerülés Exportra jelentett termékek nem hagyták el az országot VAT nélkül olcsóbban adták el a származási országban VAT-tal megnövelt áron adják el, de az eladó megtartja az adót Adókiesés a termelő országában Torzítja a versenyt

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt Az importáló országban fennmarad a határellenőrzés, biztosítva az adóbevételt a tisztességes versenyt a rendeltetési országban elállított termékekkel

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt 1992: irányelv a VAT-kulcsok közelítéséről Az átmeneti időszakban a tagállamok legalább 15%-os normálkulcsot alkalmaznak A gyakorlatban: 15% és 25% között Az ennél magasabb kulcsokat csökkentették, ami jelentős csökkenéshez vezetett a fogyasztói árakban (pl. az autók esetében) A tagállamok egy vagy két mérsékelt kulcsot alkalmazhatnak, melynek mértéke legalább 5% Szociális és kulturális javak és szolgáltatások Pl. élelmiszerek, gyógyszerek, tömegközlekedés, könyvek, újságok és folyóiratok, múzeumi belépők, szerzői jogdíjak, szociális lakbérek, szállodai szolgáltatások, kórházi ellátás

A fiskális határok lebontása – 1992 után Zeró vagy nagyon alacsony kulcsok (<5%) mindenütt alkalmazhatók bank és biztosításban, a közétkeztetésben, a gyermekruházati cikkek és cipők esetében

A fiskális határok lebontása – 1992 után 1991: A 6. áfairányelv (1977) módosítása Vállalatok számára: Az eladó nem számít föl áfát a más tagállamban működő vevőnek A vevő a rendeltetési ország áfáját számítja föl. Magánszemélyek Vásárlásaikkor áfát fizetnek, a termelő ország kulcsai szerint Semmilyen áfával kapcsolatos teendőjük nincsen a határ átlépésekor A korábbiakban a turisták számára érvényes kedvez-ményességi vagy mentességi értékhatárokat eltörölték Adómentes eladások („duty-free”) 1999. július 1-jéig Az EU állampolgárainak 90 ECU Nem EU-állampolgároknak: 175 ECU

A fiskális határok lebontása – 1992 után 1994: 7. áfairányelv – különleges esetek távértékesítés (postai megrendelések); új személygépkocsik; nem áfaköteles intézmények (kormányzati szervek) és mentességet élvező adóalanyok (bankok, biztosítók) Használt cikkek, műtárgyak áfamentesek, csak a kereskedő árrésére vetik ki a rendeltetési országban

Jövedéki adók A jövedéki adók jelentős jövedelmet biztosítanak az államoknak (az adóbevételeknek átlagosan több mint 10%-át adják!) A normál áfakulcsok alacsonyabbak lehetnek, mert vannak jövedéki adók Az adórendszer rugalmas elemei: könnyen megváltoztatni Orientálják a fogyasztókat (alkohol, benzin, cigaretta) Szerkezetüket harmonizálni kell az EK-ban, hogy eltávolítsák a saját termelés védelmét (EKSZ 90) az integráció előrehaladásával, a kulcsokat is harmonizálni kell

Jövedéki adók – 2 Irányelv a jövedéki adó alá tartozó termékek birtoklásáról és forgalmáról (1993. január 1.) Az adó a tényleges fogyasztás országában fizetendő A tagállamok csak akkor vezethetnek be új jövedéki adót, ha az nem vezet a határellenőrzés ismételt bevezetéséhez Hét speciális irányelv az EU-tagállamok jövedéki adóinak harmonizálására

Közvetlen adók harmonizálása Mik azok a közvetlen adók? Vállalatok és magánszemélyek jövedelmére kivetett adók, amelyeket nem építenek be az eladási árakba, és amelyeknek a kulcsa gyakran progresszív Két fő csoportjuk: jövedelemadó és tőkejövedelem adója (capital gain tax) Az EK-szerződés megtiltja bármiféle kiegyenlítő illeték kivetését a határokon az exportált cikkek utáni visszatérítést A Római Szerződés nem tartalmazza a közvetlen adók harmonizálását

A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (I)

A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (II)

Közvetlen adók harmonizálása – 2 Szükség van legalább minimális mértékű harmonizációra a Közösségen belüli szabad tőkeáramláshoz a termelési tényezők racionális elosztásához a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítéséhez össze kell hangolni az általuk alkalmazott fiskális eszközöket is A több tagállamban működő vállalatok adóztatása nem lehet hátrányosabb, mint az egyetlen tagállamban működőké A Bizottság 1969 óta nyújt be különféle javaslatokat 21 évig tartott, míg a Tanács irányelvet adott ki

Közvetlen adók harmonizálása – 3 1990. évi 1. irányelv: a vállalatok egyesülésekor keletkező tőkenyereség adója A tagállami szabályok likvidációként kezelik, és a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget megadóztatják A Közösség nem az egyesüléskor adóztatja a tőkenyereséget, hanem amikor azt érvényesítik.

Közvetlen adók harmonizálása – 4 1990. évi 2. irányelv: közös fiskális elbírálás a különböző tagállamokban működő anya- és leányvállalatok számára megszüntette az osztalékadót, ha azt másik tagállamban működő leányvállalat fizeti az anyacégének Gondoskodik a kettős adóztatás elkerüléséről

Közvetlen adók harmonizálása – 5 A fő gond: A nemzetközi adóelkerülés elleni harc A profit „transzfere” a keletkezés országából egy olyan országba, ahol alacsonyabb az adó szintje, vagy kisebb a felfedezés veszélye Transzferárakkal való manipuláció lehetősége multinacionális cégek számára Az EU-n kívüli adóparadicsomokban bejegyzett holdingcégek jövedelmének adóztatása